Jeremiás siralmai 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Emlékezz, Uram, mi történt velünk, tekints ránk és lásd gyalázatunkat!	1 ¡Acuérdate, Yahveh, de lo que nos ha sobrevenido, mira y ve nuestro oprobio!
2 Örökségünk jövevényekre szállt, házaink idegenekre.	2 Nuestra heredad ha pasado a extranjeros, nuestras casas a extraños.
3 Árvák lettünk, és apátlanok, anyáink olyanok, mint az özvegyek.	3 Somos huérfanos, sin padre; nuestras madres, como viudas.
4 Vizünket pénzért isszuk, fánkat vételárért kapjuk.	4 A precio de plata bebemos nuestra agua, nuestra leña nos llega por dinero.
5 Nyakunkon vannak üldözőink, elfáradtunk, és nincs nyugalmunk.	5 El yugo a nuestro cuello, andamos acosados; estamos agotados, no se nos da respiro.
6 Egyiptomnak nyújtottunk kezet, s Asszíriának, hogy jóllakjunk kenyérrel.	6 Hacia Egipto tendemos nuestra mano, hacia Asur para quitar el hambre.
7 Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé, s mi hordozzuk bűneiket.	7 Nuestros padres pecaron: ya no existen; y nosotros cargamos con sus culpas.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.	8 Esclavos nos dominan, nadie nos libra de su mano.
9 Életünk kockáztatásával szerezzük kenyerünket kard elől a pusztában.	9 A riesgo de la vida logramos nuestro pan, afrontando la espada del desierto.
10 Bőrünk izzik, mint a kemence, a hevesen kínzó éhségtől.	10 Nuestra piel abrasa como un horno, a causa del ardor del hambre.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.	11 Han violado a las mujeres en Sión, a las vírgenes en las ciudades de Judá.
12 A fejedelmeket felakasztották kezükkel, a vének személyét nem tisztelték.	12 Colgados fueron por sus manos los príncipes; la faz de los ancianos no ha sido respetada.
13 Az ifjak malmot hajtanak, és a gyermekek fahordásban rogyadoznak.	13 Han arrastrado la muela los muchachos, bajo la leña se han doblado los niños.
14 A vének eltűntek a kapuból, az ifjak abbahagyták hárfajátékukat.	14 Los ancianos han dejado de acudir a la puerta, los muchachos han parado sus cantares.
15 Eltűnt szívünk vidámsága, gyászra fordult a körtáncunk.	15 Ha cesado la alegría de nuestro corazón, se ha trocado en duelo nuestra danza.
16 Leesett a koszorú a fejünkről; jaj nekünk, mert vétkeztünk!	16 Ha caído la corona de nuestra cabeza. ¡Ay de nosotros, que hemos pecado!
17 Ezért lett szomorú a szívünk, ezért homályosult el a szemünk;	17 Por eso está dolorido nuestro corazón, por eso se nublan nuestros ojos:
18 Sion hegye miatt, mely puszta lett, rókák járkálnak rajta.	18 por el monte Sión, que está asolado; ¡las raposas merodean en él!
19 De te, Uram, örökké megmaradsz, trónod nemzedékről nemzedékre.	19 Mas tú, Yahveh, para siempre te sientas; ¡tu trono de generación en generación!
20 Miért feledkezel meg rólunk örökre, miért hagysz el minket hosszú napokra?	20 ¿Por qué has de olvidarnos para siempre, por qué toda la vida abandonarnos?
21 Téríts magadhoz, Uram, és megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint hajdan!	21 ¡Haznos volver a ti, Yahveh, y volveremos. Renueva nuestros días como antaño,
22 Vagy talán végképp elvetettél minket, oly nagyon megharagudtál miránk?	22 si es que no nos has desechado totalmente, irritado contra nosotros sin medida!