A példabeszédek könyve 15

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot.	1 Responsio mollis frangit iram ; sermo durus suscitat furorem.
2 A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat.	2 Lingua sapientium ornat scientiam ; os fatuorum ebullit stultitiam.
3 Az Úr szeme mindenütt jelen van, a rosszakat is, a jókat is meglátja.	3 In omni loco, oculi Domini contemplantur bonos et malos.
4 A békülékeny nyelv az élet fája, a zabolátlan azonban összezúzza a lelket.	4 Lingua placabilis lignum vitæ ; quæ autem immoderata est conteret spiritum.
5 A balga fitymálja atyja feddését, aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz. A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség, a gonoszok terveit pedig kiirtják.	5 Stultus irridet disciplinam patris sui ; qui autem custodit increpationes astutior fiet. In abundanti justitia virtus maxima est : cogitationes autem impiorum eradicabuntur.
6 Az igaz háza igen nagy erősség, a gonoszok termésében pedig háborúság van.	6 Domus justi plurima fortitudo, et in fructibus impii conturbatio.
7 A bölcsek ajka tudást hint, nem így azonban a balgák szíve!	7 Labia sapientium disseminabunt scientiam ; cor stultorum dissimile erit.
8 Utálja az Úr a gonoszok áldozatait, de kedvét leli az igazak imájában.	8 Victimæ impiorum abominabiles Domino ; vota justorum placabilia.
9 Utálja az Úr a gonosz útját, de szereti azt, aki az igazság útján jár.	9 Abominatio est Domino via impii ; qui sequitur justitiam diligitur ab eo.
10 Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról, aki a dorgálást gyűlöli, az meghal.	10 Doctrina mala deserenti viam vitæ ; qui increpationes odit, morietur.
11 Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt, mennyivel inkább az emberek fiainak szíve!	11 Infernus et perditio coram Domino ; quanto magis corda filiorum hominum !
12 Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti, oda sem néz a bölcsek tájékára.	12 Non amat pestilens eum qui se corripit, nec ad sapientes graditur.
13 A jókedv felderíti az arcot, a szív bánata pedig leveri a lelket.	13 Cor gaudens exhilarat faciem ; in mœrore animi dejicitur spiritus.
14 Az okos szíve tudást keres, a balgák szája pedig bolondságon legel.	14 Cor sapientis quærit doctrinam, et os stultorum pascitur imperitia.
15 Bajos a szegény ember minden napja, de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma.	15 Omnes dies pauperis, mali ; secura mens quasi juge convivium.
16 Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint a dús kincs nyugtalanság közepette.	16 Melius est parum cum timore Domini, quam thesauri magni et insatiabiles.
17 Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel, mint hizlalt tulokra gyűlölettel.	17 Melius est vocari ad olera cum caritate, quam ad vitulum saginatum cum odio.
18 Az indulatos ember civódást szít, a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti.	18 Vir iracundus provocat rixas ; qui patiens est mitigat suscitatas.
19 A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés, a szorgosak útja pedig egyenletes.	19 Iter pigrorum quasi sepes spinarum ; via justorum absque offendiculo.
20 A bölcs fiú örömet szerez atyjának, a balga ember pedig megveti anyját.	20 Filius sapiens lætificat patrem, et stultus homo despicit matrem suam.
21 A sületlenség kész öröm a balgának, az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit.	21 Stultitia gaudium stulto, et vir prudens dirigit gressus suos.
22 Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak, de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak.	22 Dissipantur cogitationes ubi non est consilium ; ubi vero sunt plures consiliarii, confirmantur.
23 Öröme telik az embernek a szája válaszában, s a kellő időben kimondott szó – de jó!	23 Lætatur homo in sententia oris sui, et sermo opportunus est optimus.
24 Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn!	24 Semita vitæ super eruditum, ut declinet de inferno novissimo.
25 Lebontja az Úr a kevélyek házát, és megerősíti az özvegy mezsgyéjét.	25 Domum superborum demolietur Dominus, et firmos faciet terminos viduæ.
26 Utálja az Úr a gonosz terveket, a tiszta beszéd azonban kedves előtte.	26 Abominatio Domini cogitationes malæ, et purus sermo pulcherrimus firmabitur ab eo.
27 Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát, de aki megveti az ajándékot, életet talál. Könyörület és hűség eltörli a vétket, s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot.	27 Conturbat domum suam qui sectatur avaritiam ; qui autem odit munera, vivet. Per misericordiam et fidem purgantur peccata : per timorem autem Domini declinat omnis a malo.
28 Az igaz szíve megfontolja a feleletet, a gonoszok szája pedig ontja a gazságot.	28 Mens justi meditatur obedientiam ; os impiorum redundat malis.
29 Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját.	29 Longe est Dominus ab impiis, et orationes justorum exaudiet.
30 A barátságos tekintet felvidítja a lelket, és a kedvező hír erősíti a csontokat.	30 Lux oculorum lætificat animam ; fama bona impinguat ossa.
31 A fül, amely az üdvös intelmet befogadja, szívesen időzik a bölcsek körében!	31 Auris quæ audit increpationes vitæ in medio sapientium commorabitur.
32 Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát, aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut.	32 Qui abjicit disciplinam despicit animam suam ; qui autem acquiescit increpationibus possessor est cordis.
33 Az Úr félelme a bölcsesség tudománya, s a dicsőség előtt alázatosság jár.	33 Timor Domini disciplina sapientiæ, et gloriam præcedit humilitas.