A zsoltárok könyve 109

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Isten, akit dicsérek, ne hallgass,	1 Ao mestre de canto. Salmo de Davi. Ó Deus de meu louvor, não fiqueis insensível,
2 mert a bűnös szája és az álnok szája felnyílt ellenem. Hazug nyelvvel beszélnek rólam,	2 porque contra mim se abriu boca ímpia e pérfida.
3 és gyűlölködő szavakkal vesznek körül engem, ok nélkül támadnak rám.	3 Falaram-me com palavras mentirosas, com discursos odiosos me envolveram; e sem motivo me atacaram.
4 Szeretetem jutalmául rágalmaznak, én pedig imádkozom.	4 Em resposta ao meu afeto me acusaram. Eu, porém, orava.
5 Rosszal fizetnek nekem a jóért, gyűlölettel szeretetemért.	5 Pagaram-me o bem com o mal, e o amor com o ódio.
6 Rendelj bűnös embert ellene, és a vádló álljon jobbja felől.	6 Suscitai contra ele um ímpio, levante-se à sua direita um acusador.
7 Peréből ő kerüljön ki vesztesen, s imádsága is bűnné legyen.	7 Quando o julgarem, saia condenado, e sem efeito o seu recurso.
8 Kevés legyen napjainak száma, és más foglalja el hivatalát.	8 Sejam abreviados os seus dias, tome outro o seu encargo.
9 Fiai legyenek árvákká és özveggyé a felesége.	9 Fiquem órfãos os seus filhos, e viúva a sua esposa.
10 Szanaszéjjel kóborolva kolduljanak fiai, s űzzék ki őket romos hajlékukból.	10 Andem errantes e mendigos os seus filhos, expulsos de suas casas devastadas.
11 Uzsorás kutassa fel minden vagyonát, idegenek prédálják el munkája gyümölcsét.	11 Arrebate o credor todos os seus bens, estrangeiros pilhem o fruto de seu trabalho.
12 Ne akadjon, aki megsegítse, s árváin ne könyörüljön meg senki sem.	12 Ninguém lhes tenha misericórdia, nem haja quem se condoa de seus órfãos.
13 Jussanak pusztulásra utódai, egyetlen nemzedék alatt töröljék el nevét.	13 Exterminada seja a sua descendência, extinga-se o seu nome desde a segunda geração.
14 Legyen az Úr emlékezetében atyáinak vétke, és ne töröltessék el anyjának bűne.	14 Conserve o Senhor a lembrança da culpa de seus pais, jamais se apague o pecado de sua mãe.
15 Legyenek ezek szüntelenül az Úr előtt, hogy emlékezetük is kivesszen a földről,	15 Deus os tenha sempre presentes na memória, e risque-se da terra a sua lembrança,
16 mivel nem gondolt arra, hogy irgalmasságot cselekedjék. Üldözte a nyomorultat, a szegényt, s a megtört szívűt, hogy megölje őt.	16 porque jamais pensou em ter misericórdia, mas perseguiu o pobre e desvalido e teve ódio mortal ao homem de coração abatido.
17 Szerette az átkot: érje hát utol! Nem akarta az áldást: legyen hát távol tőle!	17 Amou a maldição: que ela caia sobre ele! Recusou a bênção: que ela o abandone!
18 Úgy öltötte magára az átkot, mint a ruhát: hatoljon tehát belsejébe, mint a víz, és járja át olajként csontjait!	18 Seja coberto de maldição como de um manto, que ela penetre em suas entranhas como água e se infiltre em seus ossos como óleo.
19 Legyen rajta úgy, mint a ruha, amely beborítja, és mint az öv, amely mindenkor övezi.	19 Seja-lhe como a veste que o cobre, como um cinto que o cinja para sempre.
20 Ez legyen vádlóim jutalma az Úrtól, azoké akik rosszat beszélnek ellenem!	20 Esta, a paga do Senhor àqueles que me acusam e que só dizem mal de mim.
21 Velem azonban Uram, bánj nevedért kegyesen, Uram, és mivel irgalmad jóságos, szabadíts meg engem.	21 Mas vós, Senhor Deus, tratai-me segundo a honra de vosso nome. Salvai-me em nome de vossa benigna misericórdia,
22 Mert én nyomorult és szegény vagyok, és szívem összeszorult bensőmben.	22 porque sou pobre e miserável; trago, dentro de mim, um coração ferido.
23 Elenyészem, mint a hanyatló árnyék, olyan vagyok, mint a lerázott sáska.	23 Vou-me extinguindo como a sombra da tarde que declina, sou levado para longe como o gafanhoto.
24 Térdem a böjttől gyenge lett, húsom az olaj híján elsorvadt.	24 Vacilam-me os joelhos à força de jejuar, e meu corpo se definha de magreza.
25 Gúny tárgyává lettem előttük, ha látnak, fejüket csóválják.	25 Fizeram-me objeto de escárnio, abanam a cabeça ao me ver.
26 Segíts meg, Uram, én Istenem, ments meg engem irgalmadban!	26 Ajudai-me, Senhor, meu Deus. Salvai-me segundo a vossa misericórdia.
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed műve ez: ezt, Uram, te művelted.	27 Que reconheçam aqui a vossa mão, e saibam que fostes vós que assim fizestes.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg engem, jussanak szégyenbe, akik ellenem felkelnek, s örvendezzen szolgád.	28 Enquanto amaldiçoam, abençoai-me. Sejam confundidos os que se insurgem contra mim, e que vosso servo seja cumulado de alegria.
29 Öltözzenek gyalázatba, akik bántanak engem, és palástként takarja őket a szégyen.	29 Cubram-se de ignomínia meus detratores, e envolvam-se de vergonha como de um manto.
30 Hangos szóval hálát adok az Úrnak, és áldom őt sokak előtt,	30 Celebrarei altamente o Senhor, e o louvarei em meio à multidão,
31 mert jobbjára áll a szegénynek, hogy megmentse életét az ítélkezőktől.	31 porque ele se pôs à direita do pobre, para o salvar dos que o condenam.