1 Io avea fatto patto con gli occhi miei; Come dunque avrei io mirata la vergine? | 1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek. |
2 E pur quale è la parte che Iddio mi ha mandata da alto? E quale è l’eredità che l’Onnipotente mi ha data da’ luoghi sovrani? | 2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból? |
3 La ruina non è ella per lo perverso, E gli accidenti strani per gli operatori d’iniquità? | 3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére! |
4 Non vede egli le mie vie? E non conta egli tutti i miei passi? | 4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet? |
5 Se io son proceduto con falsità, E se il mio piè si è affrettato alla fraude, | 5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam? |
6 Pesimi pure Iddio con bilance giuste, E conoscerà la mia integrità. | 6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról! |
7 Se i miei passi si sono stornati dalla diritta via, E se il mio cuore è ito dietro agli occhi miei, E se alcuna macchia mi è rimasta attaccata alla mano; | 7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny? |
8 Semini pure io, e un altro se lo mangi; E sieno diradicati i miei rampolli | 8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet! |
9 Se il mio cuore è stato allettato dietro ad alcuna donna, E se io sono stato all’agguato all’uscio del mio prossimo; | 9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál? |
10 Macini pur la mia moglie ad un altro, E chininsi altri addosso a lei. | 10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje! |
11 Perciocchè quello è una scelleratezza, Ed una iniquità da giudici. | 11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság, |
12 Conciossiachè quello sarebbe stato un fuoco Che mi avrebbe consumato fino a perdizione, E avrebbe diradicata tutta la mia rendita. | 12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést. |
13 Se io ho disdegnato di comparire in giudicio col mio servitore, E con la mia servente, Quando hanno litigato meco; | 13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek? |
14 E che farei io, quando Iddio si leverà? E quando egli ne farà inchiesta, che gli risponderei? | 14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki? |
15 Colui che mi ha fatto nel seno non ha egli fatto ancora lui? Non è egli un medesimo che ci ha formati nella matrice? | 15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében? |
16 Se io ho rifiutato a’ poveri ciò che desideravano, Ed ho fatti venir meno gli occhi della vedova; | 16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét? |
17 E se ho mangiato tutto solo il mio boccone, E se l’orfano non ne ha eziandio mangiato; | 17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is? |
18 Conciossiachè dalla mia fanciullezza esso sia stato allevato meco, Come appresso un padre; Ed io abbia dal ventre di mia madre avuta cura della vedova; | 18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! – |
19 Se ho veduto che alcuno perisse per mancamento di vestimento, E che il bisognoso non avesse nulla da coprirsi; | 19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója, |
20 Se le sue reni non mi hanno benedetto, E se egli non si è riscaldato con la lana delle mie pecore; | 20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában? |
21 Se io ho levata la mano contro all’orfano, Perchè io vedeva chi mi avrebbe aiutato nella porta; | 21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban? |
22 Caggiami la paletta della spalla, E sia il mio braccio rotto, e divelto dalla sua canna. | 22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról! |
23 Perciocchè io avea spavento della ruina mandata da Dio, E che io non potrei durar per la sua altezza | 23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét. |
24 Se ho posto l’oro per mia speranza; E se ho detto all’oro fino: Tu sei la mia confidanza; | 24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam! |
25 Se mi son rallegrato perchè le mie facoltà fosser grandi, E perchè la mia mano avesse acquistato assai; | 25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem? |
26 Se ho riguardato il sole, quando risplendeva; E la luna facendo il suo corso, chiara e lucente; | 26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott? |
27 E se il mio cuore è stato di nascosto sedotto, E la mia bocca ha baciata la mia mano; | 27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz? |
28 Questa ancora è una iniquità da giudici; Conciossiachè io avrei rinnegato l’Iddio disopra. | 28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek! |
29 Se mi son rallegrato della calamità del mio nemico, Se mi son commosso di allegrezza, quando male gli era sopraggiunto, | 29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte? |
30 Io che non pure ho recato il mio palato a peccare, Per chieder la sua morte con maledizione; | 30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát. |
31 Se la gente del mio tabernacolo non ha detto: Chi ci darà della sua carne? Noi non ce ne potremmo giammai satollare…. | 31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’ |
32 Il forestiere non è restato la notte in su la strada; Io ho aperto il mio uscio al viandante | 32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! – |
33 Se io ho coperto il mio misfatto, come fanno gli uomini, Per nasconder la mia iniquità nel mio seno… | 33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben? |
34 Quantunque io potessi spaventare una gran moltitudine, Pure i più vili della gente mi facevano paura, Ed io mi taceva, e non usciva fuor della porta. | 34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón? |
35 Oh! avessi io pure chi mi ascoltasse! Ecco, il mio desiderio è Che l’Onnipotente mi risponda, O che colui che litiga meco mi faccia una scritta; | 35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél, |
36 Se io non la porto in su la spalla, E non me la lego attorno a guisa di bende. | 36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre! |
37 Io gli renderei conto di tutti i miei passi, Io mi accosterei a lui come un capitano. | 37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek! |
38 Se la mia terra grida contro a me, E se parimente i suoi solchi piangono; | 38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái? |
39 Se ho mangiati i suoi frutti senza pagamento, E se ho fatto sospirar l’anima de’ suoi padroni; | 39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét? |
40 In luogo del grano nascami il tribolo, E il loglio in luogo dell’orzo. Qui finiscono i ragionamenti di Giobbe | 40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai. |