Salmi 59

BIBBIA VOLGARE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In fine, per quelli che sono commutati; nella inscrizione del titolo, a esso David, essendo nella dottrina;	1 A karvezetőnek. A »Ne semmisíts meg« szerint. Miktám Dávidtól. Amikor Saul elküldte embereit, hogy figyeljék a házát és öljék meg őt.
2 andando in Mosopotamia di Siria e (la Siria di) Sobal, e convertì Ioab, e percosse dodici milia di Edom nella valle delle Saline.	2 Ments meg ellenségeimtől, Isten, támadóimtól szabadíts meg engem!
3 Iddio, tu ci hai scacciati e distrutti; sei adirato, e hai avuto mercè di noi.	3 Ments meg a gonosztevőktől, oltalmazz meg a vérengző emberektől!
4 Commovesti la terra, e conturbasti quella; sana le sue contrizioni, per che si è mossa.	4 Mert íme, életemre leselkednek, rám rohannak az erősek.
5 Al tuo popolo dimostrasti la durezza; ne hai abbeverati del vino della compunzione.	5 Bár nincs bennem sem bűn, sem gonoszság, Uram, bűn nélkül járom egyenes utamat. Kelj fel, állj elém és lásd;
6 Alli tementi te desti per segno; acciò fuggano dalla faccia dell' arco; acciò siano deliberati li tuoi diletti;	6 Hisz Uram, a seregek Istene te vagy, Izrael Istene. Siess, látogasd meg e nemzeteket mind, ne könyörülj senkin, aki gonoszat cselekszik!
7 fammi salvo colla tua destra, ed esaudi me.	7 Minden este megjelennek, mint az éhes kutyák, s a várost körös-körül bejárják.
8 Iddio ha parlato nel santo suo; rallegrerommi, e partirò Sichima, e mensurerò la valle de' tabernacoli.	8 Íme egyre jártatják szájukat, kard van ajkukon: »hiszen ki hallja meg?«
9 Mio è Galaad, e mio è Manasse; ed Efraim fortezza del mio capo. Giuda è mio re.	9 Ám te, Uram, kineveted őket, megsemmisíted mind e nemzeteket.
10 Moab è pentola della mia speranza. In Idumea istenderò il mio calzamento; a me sono suggetti gli estranei.	10 Én erősségem, terád figyelek, mert te vagy én oltalmam, Istenem.
11 Chi mi ritornerà nella città fortificata? chi mi ritornerà insino a Idumea?	11 Istenem, akinek irgalma megelőz engem.
12 Or non sei tu, Iddio, che ne spingesti a drieto? e non uscirai, Iddio, nelle tue virtù?	12 Isten megadja nekem, hogy elnézzek ellenségeim fölött. Ne öld meg őket, hogy népem meg ne feledkezzék; de hatalmaddal szórd szerteszét és alázd meg őket, Uram, én oltalmazóm!
13 A noi dà l' aiuto nella tribulazione; per che è vana la salute dell' uomo.	13 Szájuk vétke, ajkuk beszéde, saját kevélységük ejtse őket tőrbe! Átkozódásukért, hazug beszédükért
14 In Dio faremo la virtù; e lui ridurrà a niente li nostri tribulanti.	14 veszítsd el őket haragodban, pusztítsd el, ne legyenek többé; Hadd tudják meg, hogy Isten uralkodik Jákobon, s a föld kerekségén!
	15 Minden este megjelennek és ugatnak, mint a kutyák, s a várost körös-körül bejárják;
	16 Étel után barangolnak, és üvöltenek, ha jól nem laknak.
	17 Én azonban hatalmadat énekelem, minden reggel magasztalom irgalmadat, mivel te oltalmazóm voltál, és menedékem sanyargatásom napján.
	18 Én erősségem, neked zengem énekem, mert te, Isten, oltalmazóm vagy nekem: Istenem, én irgalmasságom!