1 Dunque chiama, s' egli è alcuno che ti risponda, e convèrtiti ad alcuno de' santi. | 1 Kiálts csak! Van-e, aki felel neked? Fordulj valakihez a szentek közül! |
2 La iracondia uccide l'uomo sciocco, e la invidia uccide il piccolo. | 2 Valóban öli a balgát a harag, s az együgyűt bosszúság gyilkolja. |
3 Viddi lo sciocco con ferma radice, e maledissi incontanente la bellezza sua. | 3 Láttam balgát gyökeret verni, de jó sorát tüstént megátkoztam. |
4 Dalla lunga saranno fatti li figliuoli suoi dalla salute, e fieno attriti nella porta, e non sarà chi li liberi. | 4 Távol esnek fiai a jóléttől, eltapossák őket a kapuban, és nem lesz, aki mentse őket. |
5 La biada dello quale mangerae l' affamato, e lui piglierà l' armato, e beranno coloro che hanno sete le ricchezze sue. | 5 Feleszi termését az éhező, s elragadja fegyverrel kezében; szomjasok szürcsölik vagyonát. |
6 Niuna cosa nella terra senza cagione si fa, e della terra non uscirà dolore. | 6 Semmi sem esik meg a földön ok nélkül, s a nyomorúság nem a földből fakad; |
7 L'uomo alla fatica nasce e l'uccello a volare. | 7 az ember úgy születik nyomorúságra, mint a madár repülésre. |
8 Per la quale cagione io pregherò lo Signore, e a Dio porroe lo mio favellare, | 8 Én pedig az Úrhoz fordulnék kéréssel, Isten elé terjeszteném ügyemet, |
9 il quale fae le grandi cose, e da non poter cercare, e molto maravigliose e senza numero; | 9 aki nagyokat visz végbe, s amiket nem lehet kifürkészni, csodákat, amiknek nincsen száma; |
10 il quale dae la piova sopra la faccia della terra, e bagna coll' acque ogni cosa; | 10 aki esőt bocsát a föld színére, és vízzel öntözi az egész határt, |
11 il quale pone li umili ad alto, e li piagnenti dirizza con dolcezza; | 11 hogy az alázatosakat felemelje, s a szomorúakat jólétbe helyezze; |
12 il quale guasta li pensieri delli rei, acciò che non possano compire le mani loro quello che aviano incominciato; | 12 aki széttépi a ravaszok fondorkodását, hogy kezük ne vihesse véghez, amit kezdtek; |
13 il quale apprende li savii nella astuzia loro, e li consigli de' malvagi guasta. | 13 aki megfogja a bölcseket saját csalárdságukkal, és meghiúsítja az álnokok terveit: |
14 Di giorno correranno nelle tenebre; e quasi come di notte, così palperanno nel mezzo dì. | 14 fényes nappal sötétbe botlanak, délben úgy tapogatnak, mint éjjel; |
15 In verità salva lo poverello dal coltello della bocca loro, e dalla mano violenta lo bisognoso. | 15 aki megmenti a szegényt szájuk pallosától, s a nyomorban élőt az erősnek karjától; |
16 E sarà speranza all' abbisognante; ma la iniquità costrignerà la bocca sua. | 16 így reménye nyílik a szegénynek, a gazság pedig befogja száját. |
17 Beato l'uomo che è corretto da Dio; adunque [per] la reprensione della sua correzione non lo vituperarae. | 17 Boldog az az ember, akit Isten megfenyít! Meg ne vesd tehát az Úr feddését! |
18 Perciò ch' egli ferisce, e medica; percuote, e le mani sue saneranno. | 18 Ő sebet ejt ugyan, de be is kötözi, megver – de keze gyógyít is. |
19 In sei tribulazioni liberarà te, e nella settima non toccherà te lo male. | 19 Kiragad téged hat szorongatásból, és nem ér baj a hetedikben. |
20 Nella fame scamperà te da morte, e nella battaglia dalla mano del coltello. | 20 Az éhínségben megment a haláltól, s a hadban a kardnak erejétől. |
21 Dal tormento della lingua sarai nascoso, e non temerai la miseria quando sopraverrae. | 21 Biztonságban vagy a nyelvnek ostorától, és nem kell félned, ha pusztulás közeledik; |
22 Nel guasto e nella fame riderai, e non temerai le bestie della terra. | 22 nevethetsz pusztuláson, éhségen, és nem kell félned a föld vadjaitól, |
23 Ma colle pietre della regione lo patto tuo, e le bestie della terra ti saranno pacifiche. | 23 mert frigyben vagy a szántó köveivel, s a mező vadja veled békességben lesz. |
24 E sappi che pace abbi la casa tua; e visitando la specie tua, non peccherai. | 24 Épségben tudhatod sátradat, és nem találsz hiányt, ha megnézed hajlékodat. |
25 Certo saprai che in molti sarae lo seme tuo, e la schiatta tua sarae come erba della terra. | 25 Majd tapasztalod, hogy magzatod sokasodik, és sarjad annyi lesz, mint a fű a földön. |
26 Con abbondanza entrerai nel sepolcro, sì come era aperto lo monticello del grano nel tempo suo. | 26 Bővelkedve szállsz a sírba, úgy, mint a learatott gabonát idejében betakarítják. |
27 Ecco; questo, sì come abbiamo investigato, così è; lo qual udito, con la mente pertratta. | 27 Ezt íme, így kutattuk ki, de így is van; halljad tehát és jegyezd meg magadnak!« |