Sámuel első könyve 11
12345678910111213141516171819202122232425262728293031
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBLES DES PEUPLES |
---|---|
1 Ezután körülbelül egy hónap múlva az történt, hogy az ammonita Naás felvonult és hadba szállt Jábes-Gileád ellen. Errea jábesi emberek valamennyien azt mondták Naásnak: »Fogadj el minket szövetségeseidnek, s szolgálni fogunk neked.« | 1 Environ un mois plus tard, Nahach l’Ammonite vint établir son camp contre Yabech de Galaad. Tous les gens de Yabech dirent à Nahach: “Fais la paix avec nous et nous te servirons.” |
2 Ám az ammonita Naás azt felelte nekik: »Csak úgy kötök szövetséget veletek, ha kivájathatom mindannyiatok jobb szemét, s így meggyalázhatlak titeket egész Izrael előtt.« | 2 Mais Nahach l’Ammonite répondit: “Voici à quelle condition je ferai la paix avec vous: je vous crèverai à tous l’œil droit, et ce sera une humiliation pour tout Israël.” |
3 Azt mondták erre neki Jábes vénei: »Engedj nekünk hét napot, hogy követeket küldhessünk Izrael minden határába: s ha nem akad, aki megvéd minket, akkor kimegyünk hozzád.« | 3 Les anciens de Yabech lui dirent: “Laisse-nous un répit de sept jours pour que nous envoyions des messagers dans tout le pays d’Israël. Et si personne ne vient nous délivrer, nous nous rendrons à toi.” |
4 Elmentek tehát a követek Saul Gibeájába, s elmondták e szavakat a nép hallatára. Erre az egész nép hangos sírásra fakadt. | 4 Les messagers arrivèrent à Guibéa de Saül et rapportèrent au peuple toute cette affaire: tout le peuple poussa une grande lamentation et pleura. |
5 Íme, azonban éppen akkor jött meg Saul, aki marháit terelte haza a mezőről és azt mondta: »Mi baja van a népnek, hogy sír?« Erre elbeszélték neki a jábesi emberek szavait. | 5 Or c’était le moment où Saül rentrait de la campagne derrière ses bœufs. Il demanda: “Pourquoi le peuple pleure-t-il ainsi?” Et on lui répéta les paroles des gens de Yabech. |
6 Amikor e szavakat hallotta, nagyon fellobbant haragja, az Úr lelke pedig megszállta Sault. | 6 Quand Saül entendit ces paroles, l’esprit de Dieu fondit sur lui et il se mit en colère. |
7 Erre ő vette mind a két marhát, darabokra vagdalta, s követekkel elküldte Izrael minden határába és azt mondta: »Aki nem vonul ki és nem követi Sault és Sámuelt, annak marháival ugyanígy fog történni.« Elfogta erre a népet az Úr félelme, és egy emberként kivonultak. | 7 Il prit une paire de bœufs, il la dépeça et en fit porter les morceaux dans tout le territoire d’Israël par les messagers de Yabech; ils étaient chargés de dire: “Celui qui ne marchera pas à la suite de Saül et à la suite de Samuel, je lui ferai ce que j’ai fait à ces bœufs.” Alors la crainte de Yahvé s’empara de tout le peuple et tous marchèrent comme un seul homme. |
8 Ő meg is számlálta őket Bezekben, s Izrael fiai háromszázezren, Júda emberei pedig harmincezren voltak. | 8 Saül les passa en revue à Bézek, les Israélites étaient 300 000 et les hommes de Juda 30 000. |
9 Azt mondták erre az odajött követeknek: »Ezt mondjátok a jábesgileádi embereknek: Holnap, mire az idő felmelegszik, megszabadultok.« Elmentek tehát a követek, s hírül vitték ezt a jábesi embereknek, s azok megörültek. | 9 On donna donc cette réponse aux messagers qui étaient venus: “Voici ce que vous direz aux gens de Yabech de Galaad: Demain, lorsque le soleil commencera à chauffer, vous recevrez du secours.” Les messagers rapportèrent cette nouvelle aux gens de Yabech qui en furent tout heureux. |
10 Ki is üzentek az ammonitáknak: »Holnap kimegyünk hozzátok, s tehettek velünk akármit, ami nektek tetszik.« | 10 Aussitôt ils dirent à Nahach: “Demain nous nous rendrons à toi et tu nous feras tout ce qui te semble bon.” |
11 Amikor aztán a másnap elérkezett, az történt, hogy Saul három részre osztotta a népet, s a hajnali őrködés idején behatolt a táborba és mire az idő felmelegedett, megverte az ammonitákat; a megmaradtak is úgy szétszóródtak, hogy kettő sem maradt közülük együtt. | 11 Le lendemain Saül répartit le peuple en trois groupes qui envahirent le camp des Ammonites au petit matin et les combattirent jusqu’au plus chaud du jour. Ceux qui échappèrent se dispersèrent et il n’en resta pas deux ensemble. |
12 Ekkor a nép így szólt Sámuelhez: »Ki az, aki azt mondta: ‘Hát Saul fog uralkodni rajtunk?’ Adjátok ki azokat az embereket, s öljük meg őket.« | 12 Le peuple dit alors à Samuel: “Qui osait dire: ‘Saül ne régnera pas sur nous?’ Livrez-nous ces hommes pour que nous les mettions à mort.” |
13 Ám Saul azt mondta: »Senkit sem szabad megölni ezen a napon, mert ma az Úr szabadulást szerzett Izraelnek.« | 13 Mais Samuel répondit: “Personne ne sera mis à mort aujourd’hui, car c’est un jour où Yahvé a sauvé Israël.” |
14 Azt mondta erre Sámuel a népnek: »Gyertek, menjünk Gilgálba, s újítsuk ott meg a királyságot.« | 14 Samuel ajouta: “Venez et rendons-nous à Guilgal: nous allons inaugurer la royauté.” |
15 El is ment az egész nép Gilgálba, s ott királlyá tették Sault az Úr előtt Gilgálban, s békeáldozatokat vágtak ott az Úr előtt és nagyon örvendezett Saul s Izraelnek valamennyi embere. | 15 Tout le peuple se réunit à Guilgal et Saül y fut proclamé roi devant Yahvé. On offrit à Yahvé des sacrifices de communion, et ce fut une très grande fête pour Saül et tous les Israélites. |