Scrutatio

Domenica, 12 maggio 2024 - Santi Nereo e Achilleo ( Letture di oggi)

Evangélium Márk szerint 4


font
KÁLDI-NEOVULGÁTANOVA VULGATA
1 Később ismét tanítani kezdett a tenger mellett. Nagy tömeg gyülekezett köré, ő pedig a bárkába szállva leült a tavon, a tömeg pedig a parton maradt.1 Et iterum coepit docere ad ma re. Et congregatur ad eum tur ba plurima,ita ut in navem ascendens sederet in mari, et omnis turba circa mare superterram erant.
2 Példabeszédekben sok mindenre tanította őket:2 Et docebat eos in parabolis multa et dicebat illis in doctrinasua:
3 »Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni.3 “ Audite. Ecce exiit seminans ad seminandum.
4 Amint vetett, az egyik mag az útfélre esett. Jöttek az ég madarai és fölkapkodták.4 Et factum est, dumseminat, aliud cecidit circa viam, et venerunt volucres et comederunt illud.
5 Egy másik köves helyre esett, ahol nem sok földje volt. Hamarosan kikelt, mert nem volt mélyen a földben,5 Aliud cecidit super petrosa, ubi non habebat terram multam, et statim exortumest, quoniam non habebat altitudinem terrae;
6 de mikor kisütött a nap, elfonnyadt, s mivel nem volt gyökere, elszáradt.6 et quando exortus est sol,exaestuavit et, eo quod non haberet radicem, exaruit.
7 Ismét másik a tövisek közé esett, és amikor felnőttek a tövisek, elfojtották, és nem hozott termést.7 Et aliud cecidit inspinas, et ascenderunt spinae et suffocaverunt illud, et fructum non dedit.
8 A többi azonban jó földbe esett. Ezek felnőttek és gyarapodtak, végül termést hoztak, az egyik harmincszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik pedig százszorosat.«8 Etalia ceciderunt in terram bonam et dabant fructum: ascendebant et crescebant etafferebant unum triginta et unum sexaginta et unum centum ”.
9 Majd ezt mondta: »Akinek van füle a hallásra, hallja meg.«9 Et dicebat: “Qui habet aures audiendi, audiat ”.
10 Mikor egyedül maradt, a vele lévők és a tizenkettő megkérdezte őt a példabeszéd felől.10 Et cum esset singularis, interrogaverunt eum hi, qui circa eum erant cumDuodecim, parabolas.
11 Ezt mondta nekik: »Nektek adatott, hogy ismerjétek az Isten országa titkát, azoknak pedig, akik kívül vannak, minden példabeszédekben hangzik el,11 Et dicebat eis: “ Vobis datum est mysterium regni Dei;illis autem, qui foris sunt, in parabolis omnia fiunt,
12 hogy nézvén nézzenek és ne lássanak, hallván halljanak és ne értsenek; nehogy megtérjenek és bűneik bocsánatot nyerjenek« .12 ut videntes videant et non videant,
et audientes audiant et non intellegant,
ne quando convertantur,
et dimittatur eis ”.
13 Majd így folytatta: »Nem értitek ezt a példabeszédet? Hát hogyan értitek meg majd a többi példabeszédet?13 Et ait illis: “ Nescitis parabolam hanc, et quomodo omnes parabolascognoscetis?
14 A magvető az igét veti.14 Qui seminat, verbum seminat.
15 Akiknél az ige az útszélre esik, azok, amikor hallják azt, mindjárt jön a sátán, és elviszi az igét, amely a szívükbe hullott.15 Hi autem sunt, qui circa viam,ubi seminatur verbum: et cum audierint, confestim venit Satanas et aufertverbum, quod seminatum est in eos.
16 Hasonlóképpen amelyek köves helyre hullanak, azok, amikor hallják az igét, mindjárt befogadják örömmel,16 Et hi sunt, qui super petrosa seminantur:qui cum audierint verbum, statim cum gaudio accipiunt illud
17 de nem ver bennük gyökeret, hanem csak ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás és üldözés támad, hamar megbotránkoznak.17 et non habentradicem in se, sed temporales sunt; deinde orta tribulatione vel persecutionepropter verbum, confestim scandalizantur.
18 Mások pedig, amelyek a tövisek közé hullanak, azok, akik az igét hallják,18 Et alii sunt, qui in spinisseminantur: hi sunt, qui verbum audierunt,
19 de a világi gondok, a csalóka gazdagság és más dolgok kívánsága betölti őket, s ezek elfojtják az igét, így az terméketlen marad.19 et aerumnae saeculi et deceptiodivitiarum et circa reliqua concupiscentiae introeuntes suffocant verbum, etsine fructu efficitur.
20 A jó földbe vetett magok pedig azok, akik az igét meghallják, befogadják és termést hoznak, az egyik harmincszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik pedig százszorosat.«20 Et hi sunt, qui super terram bonam seminati sunt: quiaudiunt verbum et suscipiunt et fructificant unum triginta et unum sexaginta etunum centum ”.
21 Aztán így szólt hozzájuk: »Vajon arra való a lámpa, hogy véka alá tegyék vagy az ágy alá? Nem arra, hogy a tartóra tegyék?21 Et dicebat illis: “ Numquid venit lucerna, ut sub modio ponatur aut sublecto? Nonne ut super candelabrum ponatur?
22 Mert nincs rejtett dolog, amely ki ne tudódna, és nincs titok, amely nyilvánosságra ne jutna.22 Non enim est aliquid absconditum,nisi ut manifestetur, nec factum est occultum, nisi ut in palam veniat.
23 Akinek van füle a hallásra, hallja meg!«23 Siquis habet aures audiendi, audiat ”.
24 Majd így folytatta: »Figyeljetek arra, amit hallotok. Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is, sőt ráadást is adnak nektek.24 Et dicebat illis: “ Videte quid audiatis. In qua mensura mensi fueritis,remetietur vobis et adicietur vobis.
25 Mert akinek van, annak még adnak; akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van.«25 Qui enim habet, dabitur illi; et, quinon habet, etiam quod habet, auferetur ab illo ”.
26 Ezután így szólt: »Az Isten országa olyan, mint amikor az ember magot szór a földbe.26 Et dicebat: “ Sic est regnum Dei, quemadmodum si homo iaciat sementem interram
27 Azután már akár alszik, akár fölkel éjjel és nappal, a mag kikel és növekszik, maga sem tudja, hogyan.27 et dormiat et exsurgat nocte ac die, et semen germinet et increscat,dum nescit ille.
28 Mert a föld magától termi meg először a hajtást, aztán a kalászt, majd a fejlett szemet a kalászban.28 Ultro terra fructificat primum herbam, deinde spicam, deindeplenum frumentum in spica.
29 Mikor pedig megérett a termés, azonnal sarlót vág bele, mert elérkezett az aratás« .29 Et cum se produxerit fructus, statim mittitfalcem, quoniam adest messis ”.
30 Majd így szólt: »Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük?30 Et dicebat: “ Quomodo assimilabimus regnum Dei aut in qua parabola ponemusillud?
31 Olyan az, mint a mustármag. Amikor a földbe vetik, kisebb minden magnál, amely a földön van;31 Sicut granum sinapis, quod cum seminatum fuerit in terra, minus estomnibus seminibus, quae sunt in terra;
32 de ha elvetették, felnő és nagyobb lesz minden veteménynél. Olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészkelhetnek az ég madarai .«32 et cum seminatum fuerit, ascendit etfit maius omnibus holeribus et facit ramos magnos, ita ut possint sub umbra eiusaves caeli habitare ”.
33 Sok ilyen példabeszédben hirdette nekik az igét, hogy meg tudják érteni.33 Et talibus multis parabolis loquebatur eis verbum, prout poterant audire;
34 Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk; tanítványainak azonban külön megmagyarázta mindegyiket.34 sine parabola autem non loquebatur eis. Seorsum autem discipulis suis disserebatomnia.
35 Amikor aznap beesteledett, így szólt hozzájuk: »Menjünk át a túlsó partra!«35 Et ait illis illa die, cum sero esset factum: “ Transeamus contra ”.
36 Erre azok elbocsátották a tömeget, őt pedig magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Több bárka is kísérte őket.36 Et dimittentes turbam, assumunt eum, ut erat in navi; et aliae naves erant cumillo.
37 Nagy szélvész támadt, s a hullámok becsaptak a bárkába, úgy, hogy már-már megtelt.37 Et exoritur procella magna venti, et fluctus se mittebant in navem, itaut iam impleretur navis.
38 Ő pedig a bárka hátsó végében egy vánkoson aludt. Felkeltették, s ezt mondták neki: »Mester! Nem törődsz vele, hogy elveszünk?«38 Et erat ipse in puppi supra cervical dormiens; etexcitant eum et dicunt ei: “ Magister, non ad te pertinet quia perimus? ”.
39 Ő fölkelt, megfenyegette a szelet, és azt mondta a tengernek: »Csendesedj és némulj el!« Erre elállt a szél és nagy csendesség lett.39 Et exsurgens comminatus est vento et dixit mari: “ Tace, obmutesce! ”. Etcessavit ventus, et facta est tranquillitas magna.
40 Azután hozzájuk fordult: »Miért vagytok gyávák? Még mindig nincs hitetek?«40 Et ait illis: “ Quidtimidi estis? Necdum habetis fidem? ”.
41 Erre nagy félelem fogta el őket, és azt kérdezgették egymástól: »Ki ez, hogy a szél és tenger is engedelmeskedik neki?«41 Et timuerunt magno timore etdicebant ad alterutrum: “ Quis putas est iste, quia et ventus et mareoboediunt ei? ”.