Evangélium Márk szerint 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Később ismét tanítani kezdett a tenger mellett. Nagy tömeg gyülekezett köré, ő pedig a bárkába szállva leült a tavon, a tömeg pedig a parton maradt.	1 On another occasion he began to teach by the sea. A very large crowd gathered around him so that he got into a boat on the sea and sat down. And the whole crowd was beside the sea on land.
2 Példabeszédekben sok mindenre tanította őket:	2 And he taught them at length in parables, and in the course of his instruction he said to them,
3 »Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni.	3 "Hear this! A sower went out to sow.
4 Amint vetett, az egyik mag az útfélre esett. Jöttek az ég madarai és fölkapkodták.	4 And as he sowed, some seed fell on the path, and the birds came and ate it up.
5 Egy másik köves helyre esett, ahol nem sok földje volt. Hamarosan kikelt, mert nem volt mélyen a földben,	5 Other seed fell on rocky ground where it had little soil. It sprang up at once because the soil was not deep.
6 de mikor kisütött a nap, elfonnyadt, s mivel nem volt gyökere, elszáradt.	6 And when the sun rose, it was scorched and it withered for lack of roots.
7 Ismét másik a tövisek közé esett, és amikor felnőttek a tövisek, elfojtották, és nem hozott termést.	7 Some seed fell among thorns, and the thorns grew up and choked it and it produced no grain.
8 A többi azonban jó földbe esett. Ezek felnőttek és gyarapodtak, végül termést hoztak, az egyik harmincszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik pedig százszorosat.«	8 And some seed fell on rich soil and produced fruit. It came up and grew and yielded thirty, sixty, and a hundredfold."
9 Majd ezt mondta: »Akinek van füle a hallásra, hallja meg.«	9 He added, "Whoever has ears to hear ought to hear."
10 Mikor egyedül maradt, a vele lévők és a tizenkettő megkérdezte őt a példabeszéd felől.	10 And when he was alone, those present along with the Twelve questioned him about the parables.
11 Ezt mondta nekik: »Nektek adatott, hogy ismerjétek az Isten országa titkát, azoknak pedig, akik kívül vannak, minden példabeszédekben hangzik el,	11 He answered them, "The mystery of the kingdom of God has been granted to you. But to those outside everything comes in parables,
12 hogy nézvén nézzenek és ne lássanak, hallván halljanak és ne értsenek; nehogy megtérjenek és bűneik bocsánatot nyerjenek« .	12 so that 'they may look and see but not perceive, and hear and listen but not understand, in order that they may not be converted and be forgiven.'"
13 Majd így folytatta: »Nem értitek ezt a példabeszédet? Hát hogyan értitek meg majd a többi példabeszédet?	13 Jesus said to them, "Do you not understand this parable? Then how will you understand any of the parables?
14 A magvető az igét veti.	14 The sower sows the word.
15 Akiknél az ige az útszélre esik, azok, amikor hallják azt, mindjárt jön a sátán, és elviszi az igét, amely a szívükbe hullott.	15 These are the ones on the path where the word is sown. As soon as they hear, Satan comes at once and takes away the word sown in them.
16 Hasonlóképpen amelyek köves helyre hullanak, azok, amikor hallják az igét, mindjárt befogadják örömmel,	16 And these are the ones sown on rocky ground who, when they hear the word, receive it at once with joy.
17 de nem ver bennük gyökeret, hanem csak ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás és üldözés támad, hamar megbotránkoznak.	17 But they have no root; they last only for a time. Then when tribulation or persecution comes because of the word, they quickly fall away.
18 Mások pedig, amelyek a tövisek közé hullanak, azok, akik az igét hallják,	18 Those sown among thorns are another sort. They are the people who hear the word,
19 de a világi gondok, a csalóka gazdagság és más dolgok kívánsága betölti őket, s ezek elfojtják az igét, így az terméketlen marad.	19 but worldly anxiety, the lure of riches, and the craving for other things intrude and choke the word, and it bears no fruit.
20 A jó földbe vetett magok pedig azok, akik az igét meghallják, befogadják és termést hoznak, az egyik harmincszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik pedig százszorosat.«	20 But those sown on rich soil are the ones who hear the word and accept it and bear fruit thirty and sixty and a hundredfold."
21 Aztán így szólt hozzájuk: »Vajon arra való a lámpa, hogy véka alá tegyék vagy az ágy alá? Nem arra, hogy a tartóra tegyék?	21 He said to them, "Is a lamp brought in to be placed under a bushel basket or under a bed, and not to be placed on a lampstand?
22 Mert nincs rejtett dolog, amely ki ne tudódna, és nincs titok, amely nyilvánosságra ne jutna.	22 For there is nothing hidden except to be made visible; nothing is secret except to come to light.
23 Akinek van füle a hallásra, hallja meg!«	23 Anyone who has ears to hear ought to hear."
24 Majd így folytatta: »Figyeljetek arra, amit hallotok. Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is, sőt ráadást is adnak nektek.	24 He also told them, "Take care what you hear. The measure with which you measure will be measured out to you, and still more will be given to you.
25 Mert akinek van, annak még adnak; akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van.«	25 To the one who has, more will be given; from the one who has not, even what he has will be taken away."
26 Ezután így szólt: »Az Isten országa olyan, mint amikor az ember magot szór a földbe.	26 He said,"This is how it is with the kingdom of God; it is as if a man were to scatter seed on the land
27 Azután már akár alszik, akár fölkel éjjel és nappal, a mag kikel és növekszik, maga sem tudja, hogyan.	27 and would sleep and rise night and day and the seed would sprout and grow, he knows not how.
28 Mert a föld magától termi meg először a hajtást, aztán a kalászt, majd a fejlett szemet a kalászban.	28 Of its own accord the land yields fruit, first the blade, then the ear, then the full grain in the ear.
29 Mikor pedig megérett a termés, azonnal sarlót vág bele, mert elérkezett az aratás« .	29 And when the grain is ripe, he wields the sickle at once, for the harvest has come."
30 Majd így szólt: »Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük?	30 He said, "To what shall we compare the kingdom of God, or what parable can we use for it?
31 Olyan az, mint a mustármag. Amikor a földbe vetik, kisebb minden magnál, amely a földön van;	31 It is like a mustard seed that, when it is sown in the ground, is the smallest of all the seeds on the earth.
32 de ha elvetették, felnő és nagyobb lesz minden veteménynél. Olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészkelhetnek az ég madarai .«	32 But once it is sown, it springs up and becomes the largest of plants and puts forth large branches, so that the birds of the sky can dwell in its shade."
33 Sok ilyen példabeszédben hirdette nekik az igét, hogy meg tudják érteni.	33 With many such parables he spoke the word to them as they were able to understand it.
34 Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk; tanítványainak azonban külön megmagyarázta mindegyiket.	34 Without parables he did not speak to them, but to his own disciples he explained everything in private.
35 Amikor aznap beesteledett, így szólt hozzájuk: »Menjünk át a túlsó partra!«	35 On that day, as evening drew on, he said to them, "Let us cross to the other side."
36 Erre azok elbocsátották a tömeget, őt pedig magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Több bárka is kísérte őket.	36 Leaving the crowd, they took him with them in the boat just as he was. And other boats were with him.
37 Nagy szélvész támadt, s a hullámok becsaptak a bárkába, úgy, hogy már-már megtelt.	37 A violent squall came up and waves were breaking over the boat, so that it was already filling up.
38 Ő pedig a bárka hátsó végében egy vánkoson aludt. Felkeltették, s ezt mondták neki: »Mester! Nem törődsz vele, hogy elveszünk?«	38 Jesus was in the stern, asleep on a cushion. They woke him and said to him, "Teacher, do you not care that we are perishing?"
39 Ő fölkelt, megfenyegette a szelet, és azt mondta a tengernek: »Csendesedj és némulj el!« Erre elállt a szél és nagy csendesség lett.	39 He woke up, rebuked the wind, and said to the sea, "Quiet! Be still!" The wind ceased and there was great calm.
40 Azután hozzájuk fordult: »Miért vagytok gyávák? Még mindig nincs hitetek?«	40 Then he asked them, "Why are you terrified? Do you not yet have faith?"
41 Erre nagy félelem fogta el őket, és azt kérdezgették egymástól: »Ki ez, hogy a szél és tenger is engedelmeskedik neki?«	41 They were filled with great awe and said to one another, "Who then is this whom even wind and sea obey?"