Sirák fiának könyve 29

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Aki irgalmas, kölcsönad társának, s aki megragadja kezét, teljesíti a parancsokat.	1 Qui facit misericordiam f?neratur proximo suo : et qui prævalet manu mandata servat.
2 Adj kölcsön társadnak, amikor rászorul, de fizesd is vissza idejében társadnak.	2 F?nerare proximo tuo in tempore necessitatis illius : et iterum redde proximo in tempore suo.
3 Tartsd meg szavadat, és légy megbízható iránta, és bármikor megkapod, amire szükséged van.	3 Confirma verbum, et fideliter age cum illo : et in omni tempore invenies quod tibi necessarium est.
4 Sokan talált jószágnak tekintik a kölcsönt, és kellemetlenséget szereznek segítőiknek.	4 Multi quasi inventionem æstimaverunt f?nus, et præstiterunt molestiam his qui se adjuverunt.
5 Amíg meg nem kapják, kezet csókolnak annak, aki adja, és alázatos szóval tesznek ígéretet,	5 Donec accipiant, osculantur manus dantis, et in promissionibus humiliant vocem suam :
6 amikor pedig vissza kell fizetni, halasztást kér az ilyen, kedvetlenül beszél, panaszkodik, és az időt okolja.	6 et in tempore redditionis postulabit tempus, et loquetur verba tædii et murmurationum, et tempus causabitur.
7 Ha megadhatná is, vonakodik: alig adja meg az összeg felét, és talált jószágnak gondolja.	7 Si autem potuerit reddere, adversabitur : solidi vix reddet dimidium, et computabit illud quasi inventionem :
8 Ha pedig nem, akkor megfosztotta társát pénzétől, és ellenségévé teszi, holott az rá nem szolgált arra.	8 sin autem, fraudabit illum pecunia sua, et possidebit illum inimicum gratis :
9 Szitokkal és átokkal fizet neki, tisztelet és jótett helyett gyalázattal illeti.	9 et convitia et maledicta reddet illi, et pro honore et beneficio reddet illi contumeliam.
10 Sokan tagadják meg a kölcsönt, s nem rosszaságból, hanem attól való félelmükben, hogy ok nélkül kárt vallanak.	10 Multi non causa nequitiæ non f?nerati sunt, sed fraudari gratis timuerunt.
11 Mindazonáltal légy nagylelkű a nyomorúságos iránt, és ne zaklasd az alamizsnáért!	11 Verumtamen super humilem animo fortior esto, et pro eleemosyna non trahas illum.
12 Karold fel a szegényt a parancs kedvéért, és szorultságában ne engedd el üresen!	12 Propter mandatum assume pauperem, et propter inopiam ejus ne dimittas eum vacuum.
13 Hagyd elveszni pénzedet testvéredért, barátodért, és ne rejtsd kő alá, hogy ott vesszen.	13 Perde pecuniam propter fratrem et amicum tuum, et non abscondas illam sub lapide in perditionem.
14 Helyezd el kincsedet a Magasságbeli parancsai szerint, akkor aranynál is többet ér az neked.	14 Pone thesaurum tuum in præceptis Altissimi, et proderit tibi magis quam aurum.
15 Zárd az adományt a szegény szívébe, és ő majd közbenjár érted minden bajban.	15 Conclude eleemosynam in corde pauperis, et hæc pro te exorabit ab omni malo.
	16 Super scutum potentis
	17 et super lanceam
18 A hős pajzsánál és lándzsájánál is jobban megvéd az téged ellenségeddel szemben!	18 adversus inimicum tuum pugnabit.
19 A jó ember kezességet vállal társáért, csak az hagyja őt magára, aki elvesztette szégyenérzetét.	19 Vir bonus fidem facit pro proximo suo : et qui perdiderit confusionem derelinquet sibi.
20 El ne felejtsd a kezes jótettét, hisz önmagát adta érted.	20 Gratiam fidejussoris ne obliviscaris : dedit enim pro te animam suam.
	21 Repromissorem fugit peccator et immundus.
22 A bűnös a kezes vagyonát eltékozolja, s a hálátlan cserbenhagyja megmentőjét.	22 Bona repromissoris sibi ascribit peccator : et ingratus sensu derelinquet liberantem se.
	23 Vir repromittit de proximo suo : et cum perdiderit reverentiam, derelinquetur ab eo.
24 Sok tehetős embert tett már tönkre gonosz kezesség, és hányta-vetette őket, mint a tenger hullámait.	24 Repromissio nequissima multos perdidit dirigentes, et commovit illos quasi fluctus maris.
25 Gazdag férfiakat tett már hontalanná, úgyhogy idegen népek között bujdostak.	25 Viros potentes gyrans migrare fecit, et vagati sunt in gentibus alienis.
26 Gonosz kezességbe a bűnös rohan, aki áthágja az Úr parancsait, aki sok ügybe kezd, perbe keveredik.	26 Peccator transgrediens mandatum Domini incidet in promissionem nequam : et qui conatur multa agere incidet in judicium.
27 Karold fel társadat, amint csak teheted, de vigyázz magadra, hogy lépre ne menj!	27 Recupera proximum secundum virtutem tuam, et attende tibi ne incidas.
28 A fő dolog az ember életében a víz és a kenyér, a mezítelenséget befedő ruha és a lakás. Jobb a szegény élete deszkafödél alatt, mint fényes lakoma idegenben, otthon nélkül. Érd be kevéssel sok helyett, akkor nem kell a kóborlás vádját viselned! Nyomorúságos élet házról házra járni, ahol az ember megszáll, nem cselekedhet szabadon, és nem nyithatja ki száját. Ahol befogadják szállásra, hálátlanokat etet és itat, emellett még efféle sértéseket hallhat: »Eredj, idegen, terítsd az asztalt, s ami a kezedben van, vendégeld meg azzal a többit!« »Eredj máshová, tisztes barátaim miatt, vendégül jött testvérem, szükségem van házamra!« Nehezére esik mindez a jó ízlésű embernek: hogy szemére vetik nemzetségét, és szidják, mint valami uzsorást!	28 Initium vitæ hominis, aqua et panis, et vestimentum, et domus protegens turpitudinem.
	29 Melior est victus pauperis sub tegmine asserum quam epulæ splendidæ in peregre sine domicilio.
	30 Minimum pro magno placeat tibi, et improperium peregrinationis non audies.
	31 Vita nequam hospitandi de domo in domum : et ubi hospitabitur non fiducialiter aget, nec aperiet os.
	32 Hospitabitur, et pascet, et potabit ingratos, et ad hæc amara audiet :
	33 transi, hospes, et orna mensam, et quæ in manu habes ciba ceteros.
	34 Exi a facie honoris amicorum meorum : necessitudine domus meæ hospitio mihi factus est frater.
	35 Gravia hæc homini habenti sensum : correptio domus, et improperium f?neratoris.