Az énekek éneke 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Virág vagyok a mezőn, és liliom a völgyben. –	1 - Yo soy el narciso de Sarón, el lirio de los valles.
2 Amilyen a liliom a tövisek között, olyan a kedvesem a leányok között! –	2 - Como el lirio entre los cardos, así mi amada entre las mozas.
3 Mint az almafa az erdő fái között, olyan a kedvesem az ifjak között: árnyékában kívánok én megtelepedni, és gyümölcse édes az ínyemnek.	3 - Como el manzano entre los árboles silvestres, así mi amado entre los mozos. A su sombra apetecida estoy sentada, y su fruto me es dulce al paladar.
4 Bevitt engem a bor házába, s a felirata fölöttem: szerelem.	4 Me ha llevado a la bodega, y el pendón que enarbola sobre mí es Amor.
5 Üdítsetek szőlőskaláccsal, frissítsetek almával, mert beteg vagyok a szerelemtől!	5 Confortadme con pasteles de pasas, con manzanas reanimadme, que enferma estoy de amor.
6 Balkeze a fejem alatt, és jobbjával átölel engem.	6 Su izquierda está bajo mi cabeza, y su diestra me abraza.
7 Kérlek titeket, Jeruzsálem leányai, a gazellákra, a szarvasünőkre a mezőn: fel ne költsétek, fel ne riasszátok kedvesemet, amíg maga nem akarja!	7 - Yo os conjuro, hijas de Jerusalén, por las gacelas, por las ciervas del campo, no despertéis, no desveléis al amor, hasta que le plazca.
8 Csitt! A kedvesem íme, itt jön! Szökken a hegyeken át, szökell halmokon keresztül!	8 ¡La voz de mi amado! Helo aquí que ya viene, saltando por los montes, brincando por los collados.
9 Olyan a kedvesem, mint a gazella, mint a szarvasborjú, már itt is áll a házunk mögött, benéz az ablakon, nézdel a rácson át.	9 Semejante es mi amado a una gacela, o un joven cervatillo. Vedle ya que se para detrás de nuestra cerca, mira por las ventanas, atisba por las rejas.
10 Íme, a kedvesem szól nekem: »Kelj fel szaporán, szerelmem! Jöjj, galambom, szépségem!	10 Empieza a hablar mi amado, y me dice: «Levántate, amada mía, hermosa mía, y vente.
11 Mert a tél már elmúlt, az eső elállt, elvonult,	11 Porque, mira, ha pasado ya el invierno, han cesado las lluvias y se han ido.
12 földünkön előbújnak a virágok, eljött a szőlőmetszés ideje, s a gerle szava hallatszik a határban.	12 Aparecen las flores en la tierra, el tiempo de las canciones es llegado, se oye el arrullo de la tórtola en nuestra tierra.
13 A füge már kihajtja első gyümölcsét, s a virágzó szőlő illatot áraszt. Kelj fel, kedvesem! Jöjj, te szépségem!	13 Echa la higuera sus yemas, y las viñas en cierne exhalan su fragancia. ¡Levántate, amada mía, hermosa mía, y vente!
14 Te, galambom a sziklaüregben, a kőszál rejtekében, hadd lássam arcodat, hadd halljam hangodat! Mert a te szavad édes, és oly bájos az orcád!«	14 Paloma mía, en las grietas de la roca, en escarpados escondrijos, muéstrame tu semblante, déjame oír tu voz; porque tu voz es dulce, y gracioso tu semblante».
15 Fogjátok el nekünk a rókakölyköket, mert feldúlják a szőlőt, pedig a szőlőnk már virágzik!	15 Cazadnos las raposas, las pequeñas raposas que devastan las viñas, pues nuestras viñas están en flor.
16 Enyém a kedvesem, és én az övé! Élvezi a liliomokat,	16 Mi amado es para mí, y yo soy para mi amado: él pastorea entre los lirios.
17 amíg a nappal szellője meg nem rezdül, s az árnyak el nem szállnak. Rajta! Tégy úgy, kedvesem, mint a gazella, úgy, mint a szarvasborjú Béter hegyein.	17 Antes que sople la brisa del día y se huyan las sombras, vuelve, sé semejante, amado mío, a una gacela o a un joven cervatillo por los montes de Béter.