A példabeszédek könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Lámuelnek, Massza királyának igéi, amelyekkel őt anyja oktatta.	1 The sayings of Lemuel king of Massa, taught him by his mother:
2 Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke? Mi az, ó fogadalmaim gyermeke?	2 What, my son! What, son of my womb! What, son of my vows!
3 Ne költsd vagyonodat nőkre, és gazdagságodat arra, ami királyokat tönkretesz!	3 Do not expend your energy on women nor your wealth on those who ruin kings.
4 Ne adj királyoknak, Lámuel, ne adj királyoknak bort, mert nincsen titoktartás, ahol részegség uralkodik,	4 Not for kings, O Lemuel, not for kings the drinking of wine, not for princes the love of liquor,
5 hogy ittasan el ne felejtsék a törvényt, és meg ne másítsák a szegények igazát.	5 for fear that in liquor they forget what they have decreed and pervert the course of justice against allthe poor.
6 A búslakodóknak adjátok a részegítőt, s a bort azoknak, akik el vannak keseredve,	6 Procure strong drink for someone about to die, wine for him whose heart is heavy:
7 hadd igyanak és felejtsék nyomorúságukat, hogy ne gondoljanak többé bajukra!	7 let him drink and forget his misfortune, and remember his misery no more.
8 Nyisd ki szádat a néma érdekében, minden jövő-menő ember ügyében,	8 Make your views heard, on behalf of the dumb, on behalf of al the unwanted;
9 nyisd ki szádat igaz ítéletre, és szolgáltass igazságot a szegénynek s a nyomorgónak!	9 make your views heard, pronounce an upright verdict, defend the cause of the poor and the wretched.
10 Derék asszonyt ki talál? Becse a korallokét messze meghaladja!	10 The truly capable woman -- who can find her? She is far beyond the price of pearls.
11 Férjének szíve bátran ráhagyatkozik, és nem lesz nyereség híján.	11 Her husband's heart has confidence in her, from her he wil derive no little profit.
12 Jóval fizet neki és nem rosszal, élete minden napján.	12 Advantage and not hurt she brings him al the days of her life.
13 Előszedi a gyapjút és a kendert, és ügyes kézzel végzi a munkát,	13 She selects wool and flax, she does her work with eager hands.
14 úgy, mint a kereskedő hajója, messziről szerzi be élelmét.	14 She is like those merchant vessels, bringing her food from far away.
15 Még tart az éjjel, és máris felkel, eleséget ad háza népének, s élelmet szolgálóinak.	15 She gets up while it is stil dark giving her household their food, giving orders to her serving girls.
16 Szántóföldön jár az esze, és azt meg is szerzi, szőlőt ültet keze munkája árán.	16 She sets her mind on a field, then she buys it; with what her hands have earned she plants avineyard.
17 Derekát jól felövezi és erős karral lát a dolgához.	17 She puts her back into her work and shows how strong her arms can be.
18 Érzi, látja, hogy szépen keres, mécsese éjjel el nem alszik.	18 She knows that her affairs are going wel ; her lamp does not go out at night.
19 Kezébe veszi a rokkát, és ujjai megfogják az orsót.	19 She sets her hands to the distaff, her fingers grasp the spindle.
20 Megnyitja tenyerét a szegénynek, és kinyújtja kezét a szűkölködő felé.	20 She holds out her hands to the poor, she opens her arms to the needy.
21 Nem félti házát a hó hidegétől, mert egész házanépének kettős a ruhája.	21 Snow may come, she has no fears for her household, with al her servants warmly clothed.
22 Takarót készít magának, bisszusból, bíborból van a ruhája.	22 She makes her own quilts, she is dressed in fine linen and purple.
23 Férjének nagy a becsülete a kapuknál, ha ülésezik az ország véneivel.	23 Her husband is respected at the city gates, taking his seat among the elders of the land.
24 Gyolcsot készít és eladja, és övet ad át a kánaáninak.	24 She weaves materials and sel s them, she supplies the merchant with sashes.
25 Erő és ékesség a ruhája, ezért vidáman néz a jövő nap elé.	25 She is clothed in strength and dignity, she can laugh at the day to come.
26 Bölcsességre nyitja száját, és nyelvén jóságos tanítás van.	26 When she opens her mouth, she does so wisely; on her tongue is kindly instruction.
27 Szemmel tartja házanépe útjait, és nem eszi a tunyaság kenyerét.	27 She keeps good watch on the conduct of her household, no bread of idleness for her.
28 Kiállnak fiai és boldognak hirdetik, a férje is magasztalja:	28 Her children stand up and proclaim her blessed, her husband, too, sings her praises:
29 »Sok nő gyűjtött már vagyont, de te túltettél valamennyin!«	29 'Many women have done admirable things, but you surpass them all!'
30 A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel!	30 Charm is deceitful, and beauty empty; the woman who fears Yahweh is the one to praise.
31 Adjatok neki keze gyümölcséből, és tettei dicsérjék őt a kapuknál!	31 Give her a share in what her hands have worked for, and let her works tel her praises at the citygates.