A zsoltárok könyve 94

¹ Uram, bosszúállás Istene, bosszúállás Istene, jelenj meg!

² Kelj fel, ó föld bírája, fizess meg a kevélyeknek!

³ Meddig fognak, Uram, a bűnösök, meddig fognak még a bűnösök dicsekedni?

⁴ Fecsegnek, vakmerően gonoszságot beszélnek és kérkednek mind a gonosztevők.

⁵ Népedet, Uram, elnyomják, örökségedet sanyargatják.

⁶ Meggyilkolják az özvegyet s a jövevényt, lemészárolják az árvákat.

⁷ Azt mondják: »Nem látja ezt az Úr, Nem veszi észre Jákob Istene.«

⁸ Eszméljetek, ti oktalanjai a népnek, ostobák mikor tértek észhez?

⁹ A fül plántálója ne hallana, s a szem alkotója ne látna?

¹⁰ Ne büntetne, aki dorgálja a népeket, aki tudományra tanítja az embert?

¹¹ Ismeri az Úr az emberek gondolatait és tudja, hogy hiábavalók.

¹² Boldog az az ember, akit te oktatsz, Uram, és megtanítasz törvényedre,

¹³ hogy megóvd őt a gonosz napoktól, amíg a bűnös számára a verem el nem készül.

¹⁴ Mert nem taszítja el népét az Úr, és nem hagyja el örökségét.

¹⁵ Mert az ítélkezés visszatér az igazsághoz, és követik mind az igazszívűek.

¹⁶ Ki kel fel értem a gonoszok ellen, ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben?

¹⁷ Ha az Úr nem nyújtott volna segítséget, már-már a némaság helyén lakoznék a lelkem.

¹⁸ Ha azt mondtam: »Inog a lábam«, megsegített a te irgalmad, Uram.

¹⁹ Bármilyen sok fájdalmam volt szívemben, vigasztalásaid felvidítottak engem.

²⁰ Lehet-e köze hozzád a hamisság ítélőszékének, amely nyomorúságot szerez a törvény ellenére?

²¹ Az igaz életére leskelődnek ők, s elítélik az ártatlan vért.

²² De nekem oltalmam lett az Úr, és menedékem sziklája az én Istenem;

²³ Ő megtorolja rajtuk hamisságukat, saját gonoszságukkal semmisíti meg őket; Megsemmisíti őket az Úr, a mi Istenünk.