A zsoltárok könyve 94

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Uram, bosszúállás Istene, bosszúállás Istene, jelenj meg!	1 αινος ωδης τω δαυιδ δευτε αγαλλιασωμεθα τω κυριω αλαλαξωμεν τω θεω τω σωτηρι ημων
2 Kelj fel, ó föld bírája, fizess meg a kevélyeknek!	2 προφθασωμεν το προσωπον αυτου εν εξομολογησει και εν ψαλμοις αλαλαξωμεν αυτω
3 Meddig fognak, Uram, a bűnösök, meddig fognak még a bűnösök dicsekedni?	3 οτι θεος μεγας κυριος και βασιλευς μεγας επι παντας τους θεους
4 Fecsegnek, vakmerően gonoszságot beszélnek és kérkednek mind a gonosztevők.	4 οτι εν τη χειρι αυτου τα περατα της γης και τα υψη των ορεων αυτου εισιν
5 Népedet, Uram, elnyomják, örökségedet sanyargatják.	5 οτι αυτου εστιν η θαλασσα και αυτος εποιησεν αυτην και την ξηραν αι χειρες αυτου επλασαν
6 Meggyilkolják az özvegyet s a jövevényt, lemészárolják az árvákat.	6 δευτε προσκυνησωμεν και προσπεσωμεν αυτω και κλαυσωμεν εναντιον κυριου του ποιησαντος ημας
7 Azt mondják: »Nem látja ezt az Úr, Nem veszi észre Jákob Istene.«	7 οτι αυτος εστιν ο θεος ημων και ημεις λαος νομης αυτου και προβατα χειρος αυτου σημερον εαν της φωνης αυτου ακουσητε
8 Eszméljetek, ti oktalanjai a népnek, ostobák mikor tértek észhez?	8 μη σκληρυνητε τας καρδιας υμων ως εν τω παραπικρασμω κατα την ημεραν του πειρασμου εν τη ερημω
9 A fül plántálója ne hallana, s a szem alkotója ne látna?	9 ου επειρασαν οι πατερες υμων εδοκιμασαν και ειδοσαν τα εργα μου
10 Ne büntetne, aki dorgálja a népeket, aki tudományra tanítja az embert?	10 τεσσαρακοντα ετη προσωχθισα τη γενεα εκεινη και ειπα αει πλανωνται τη καρδια και αυτοι ουκ εγνωσαν τας οδους μου
11 Ismeri az Úr az emberek gondolatait és tudja, hogy hiábavalók.	11 ως ωμοσα εν τη οργη μου ει εισελευσονται εις την καταπαυσιν μου
12 Boldog az az ember, akit te oktatsz, Uram, és megtanítasz törvényedre,
13 hogy megóvd őt a gonosz napoktól, amíg a bűnös számára a verem el nem készül.
14 Mert nem taszítja el népét az Úr, és nem hagyja el örökségét.
15 Mert az ítélkezés visszatér az igazsághoz, és követik mind az igazszívűek.
16 Ki kel fel értem a gonoszok ellen, ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben?
17 Ha az Úr nem nyújtott volna segítséget, már-már a némaság helyén lakoznék a lelkem.
18 Ha azt mondtam: »Inog a lábam«, megsegített a te irgalmad, Uram.
19 Bármilyen sok fájdalmam volt szívemben, vigasztalásaid felvidítottak engem.
20 Lehet-e köze hozzád a hamisság ítélőszékének, amely nyomorúságot szerez a törvény ellenére?
21 Az igaz életére leskelődnek ők, s elítélik az ártatlan vért.
22 De nekem oltalmam lett az Úr, és menedékem sziklája az én Istenem;
23 Ő megtorolja rajtuk hamisságukat, saját gonoszságukkal semmisíti meg őket; Megsemmisíti őket az Úr, a mi Istenünk.