A zsoltárok könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 A karvezetőnek. A »Mút labbén« dallama szerint. Dávid zsoltára.	1 Del maestro de coro. Para oboes y arpa. Salmo. De David.
2 Uram, teljes szívemből dicsérlek, hirdetem minden csodatettedet.	2 Te doy gracias, Yahveh, de todo corazón, cantaré todas tus maravillas;
3 Örvendezem és ujjongok benned, zsoltárral dicsőítem, ó Fölséges, nevedet!	3 quiero alegrarme y exultar en ti, salmodiar a tu nombre, Altísimo.
4 Mert ellenségeim meghátráltak, színed előtt meginogtak s elpusztultak.	4 Mis enemigos retroceden, flaquean, perecen delante de tu rostro;
5 Mert fölkaroltad peremet és ügyemet, aki igazságosan ítélsz, trónodra ültél.	5 pues tú has llevado mi juicio y mi sentencia, sentándote en el trono cual juez justo.
6 Megdorgáltad a nemzeteket, elpusztítottad az istentelent, nevüket eltörölted mindörökre.	6 Has reprimido a las gentes, has perdido al impío, has borrado su nombre para siempre jamás;
7 Ellenségeim csatát vesztettek, eltűntek, romba döntötted városaikat, velük együtt tűnt el emlékük is.	7 acabado el enemigo, todo es ruina sin fin, has suprimido sus ciudades, perdido su recuerdo. He aquí que
8 Íme az Úr mindörökké trónol, ítéletre készen tartja trónusát.	8 Yahveh se sienta para siempre, afianza para el juicio su trono;
9 Megítéli igazsággal a föld kerekségét, méltányosan ítéli meg a népeket.	9 él juzga al orbe con justicia, a los pueblos con rectitud sentencia.
10 Az Úr lesz az elnyomott menedéke, szorongatásai között alkalmas időben segítője.	10 ¡Sea Yahveh ciudadela para el oprimido, ciudadela en los tiempos de angustia!
11 Bízzanak is benned, akik megismerték neved, mert a téged keresőket nem hagyod el, Uram.	11 Y en ti confíen los que saben tu nombre, pues tú, Yahveh, no abandonas a los que te buscan.
12 Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, tetteit hirdessétek a nemzetek között.	12 Salmodiad a Yahveh, que se sienta en Sión, publicad por los pueblos sus hazañas;
13 Mert megemlékezett róluk, aki számon kéri a vért, nem feledte el a szegények szavát.	13 que él pide cuentas de la sangre, y de ellos se acuerda, no olvida el grito de los desdichados.
14 Könyörülj rajtam, Uram, nézd, szorongatnak ellenségeim! De te fölemelsz a halál kapuiból engem,	14 Tenme piedad, Yahveh, ve mi aflicción, tú que me recobras de las puertas de la muerte,
15 hogy hirdessem teljes dicséretedet, Sion leányának kapuiban ujjongjak szabadításodon.	15 para que yo cuente todas tus alabanzas a las puertas de la hija de Sión, gozoso de tu salvación.
16 A nemzetek beestek a maguk ásta verembe, a tőrben, amelyet elrejtettek, saját lábuk akadt meg.	16 Se hundieron los gentiles en la fosa que hicieron, en la red que ocultaron, su pie quedó prendido.
17 Megnyilatkozott az Úr, ítéletet tartott, saját keze művein fennakadt a gonosz.	17 Yahveh se ha dado a conocer, ha hecho justicia, el impío se ha enredado en la obra de sus manos. Sordina. Pausa.
18 Az alvilágba térnek a vétkesek, minden nemzet, amely megfeledkezett Istenről!	18 ¡Vuelvan los impíos al seol, todos los gentiles que de Dios se olvidan!
19 Mert nem marad örökre elfeledve a szegény, nem vész el végleg a szegények reménye.	19 Que no queda olvidado el pobre eternamente, no se pierde por siempre la esperanza de los desdichados.
20 Kelj fel, Uram! Ember ne legyen elbizakodott, színed előtt ítéletre kerüljenek a nemzetek.	20 ¡Levántate, Yahveh, no triunfe el hombre, sean juzgados los gentiles delante de tu rostro!
21 Bocsáss rájuk, Uram, rettegést, hadd tudják meg a nemzetek, hogy csak emberek!	21 Infunde tú, Yahveh, en ellos el terror, aprendan los gentiles que no son más que hombres. Pausa.