A zsoltárok könyve 79

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Ászáf zsoltára. Isten, pogányok szállták meg örökségedet, megfertőzték szentséges templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet.	1 [Ein Psalm Asafs.]Gott, die Heiden sind eingedrungen in dein Erbe, sie haben deinen heiligen Tempel entweiht und Jerusalem in Trümmer gelegt.
2 Szolgáid holttestét odavetették eledelül az ég madarainak, szentjeid húsát a föld vadjainak.	2 Die Leichen deiner Knechte haben sie zum Fraß gegeben den Vögeln des Himmels, die Leiber deiner Frommen den Tieren des Feldes.
3 Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, akárcsak a vizet, és nem akadt, aki eltemette volna őket.	3 Ihr Blut haben sie wie Wasser vergossen rings um Jerusalem, und keiner hat sie begraben.
4 Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, nevetséggé s csúfsággá azok előtt, akik körülöttünk laknak.	4 Zum Schimpf sind wir geworden in den Augen der Nachbarn, zu Spott und Hohn bei allen, die rings um uns wohnen.
5 Meddig még, Uram? Örökké tart haragod? Meddig lobog még bosszúságod, mint a tűz?	5 Wie lange noch, Herr? Willst du auf ewig zürnen? Wie lange noch wird dein Eifer lodern wie Feuer?
6 A pogányokra öntsd haragodat, akik nem ismernek téged, s azokra az országokra, amelyek nem hívják segítségül nevedet.	6 Gieß deinen Zorn aus über die Heiden, die dich nicht kennen, über jedes Reich, das deinen Namen nicht anruft.
7 Hiszen felfalják Jákobot, és elpusztítják lakóhelyét!	7 Denn sie haben Jakob aufgezehrt und seine Felder verwüstet.
8 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságáról, siessen elénk irgalmasságod, mert nagyon nyomorultak lettünk.	8 Rechne uns die Schuld der Vorfahren nicht an! Mit deinem Erbarmen komm uns eilends entgegen! Denn wir sind sehr erniedrigt.
9 Segíts rajtunk, szabadító Istenünk neved dicsőségéért és ments meg minket, Bocsásd meg bűneinket a te nevedért!	9 Um der Ehre deines Namens willen hilf uns, du Gott unsres Heils! Um deines Namens willen reiß uns heraus und vergib uns die Sünden!
10 Miért mondják a pogányok között: »Hol van az ő Istenük?« Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemünk láttára szolgáid kiontott vérének megbosszulása.	10 Warum dürfen die Heiden sagen: «Wo ist nun ihr Gott?» Lass kund werden an den Heiden vor unsern Augen, wie du das vergossene Blut deiner Knechte vergiltst.
11 Jusson színed elé a bilincsbe vertek jajszava; Hatalmas karoddal tartsd életben a halálra szántakat.	11 Das Stöhnen der Gefangenen dringe zu dir. Befrei die Todgeweihten durch die Kraft deines Armes!
12 Öntsd vissza hétszeresen szomszédaink ölébe, ellened szórt szidalmaikat, Uram.	12 Zahl unsern Nachbarn siebenfach heim die Schmach, die sie dir, Herr, angetan.
13 Mi azonban, a te néped és legelőd juhai, hadd áldjunk téged örökké, és hadd hirdessük dicséretedet nemzedékről nemzedékre!	13 Wir aber, dein Volk, die Schafe deiner Weide, wollen dir ewig danken, deinen Ruhm verkünden von Geschlecht zu Geschlecht.