Jób könyve 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Válaszolt pedig a temáni Elifáz és mondta:	1 Ma Eliphaz di Theman rispose, e disse:
2 »Tán bosszantásnak veszed, ha megkíséreljük a választ, de ki tudja magába fojtani gondolatát?	2 Se noi imprenderemo a parlarti, forse lo prenderai in mala parte; ma chi può rattener la parola, che gli viene alla bocca?
3 Lám, te sokakat oktattál s erőssé tettél fáradt karokat,	3 Tu fosti già il maestro di molti, e alle braccia stanche rendesti vigore:
4 szavaid fenntartottak támolygókat, s erőt öntöttél roskadó térdekbe.	4 Le tue parole furon sostegno ai vacillanti, ed alle tremanti ginocchia desti conforto:
5 Most meg, hogy rád jött a csapás, zokon veszed, s amikor téged sújtott, zavarba jöttél!	5 Ma ora, che il flagello è venuto sopra di te, tu se' abbattuto; ti ha toccato, e ti sbigottisci.
6 Hová lett istenfélelmed, kitartásod, hová türelmed, s útjaid tökéletessége?	6 Dov' è la tua pietà, la tua fortezza, la tua pazienza, e la perfezione del tuo operare?
7 Emlékezz, kérlek, pusztult-e valaha valaki ártatlanul, és tönkrement-e valahol, aki becsületes?	7 Rammentati di grazia, qual mai innocente perì? e quando mai furono schiantati i giusti?
8 Inkább úgy láttam: akik gonoszságot szántanak és fájdalmat vetnek, azt is aratnak;	8 Io vidi anzi coloro, che coltìvaron l'iniquità, e seminavano all'anni, e affanni mietevano,
9 tönkreteszi őket Isten lehelete, elemészti haragjának vihara.	9 Perire a un soffio di Dio, ed essere consunti da un alito dell'ira di lui:
10 Az oroszlán ordítása, a nőstény bömbölése, s az oroszlánkölykök fogai összetörnek!	10 Peri il lion che ruggiva, e la lionessa che urlava, e i denti de' lioncelli furono spezzati.
11 Préda híján elpusztul a tigris, s az oroszlán kölykei elszélednek.	11 La tigre rimase estinta per mancanza di preda, e i lioncini furono spersi.
12 Továbbá: Titkos szó jutott el hozzám, és fülemet lopva érte a nesze;	12 Or un' arcana parola fa detta a me, e quasi di fuga il mio orecchio ne intese il debil suono.
13 éjjeli álomlátás rémségei között, amikor mély álom borul az emberekre,	13 Nell'orrore di una visione notturna, quando il sonno suole impossessarsi degli uomini,
14 félelem és rettegés fogott el engem, megrendült minden csontom!	14 Fui preso da timore, e da tremito, e tutte le mie ossa furon commosse:
15 Szellő suhant el ekkor mellettem, mire felborzadt minden hajszál a fejemen;	15 E passando davanti a me uno spirito, si arricciarono i peli della mia carne.
16 ott állt valaki, de nem vettem ki arcát, egy alak szemeim előtt, és hallottam szava halk suttogását:	16 Mi apparve uno, il volto del quale non era a me noto, un simulacro dinanzi agli occhi miei, e udii un suono come di aura leggera.
17 Lehet-e ember igaz Isten előtt? Lehet-e férfi tiszta Alkotója előtt?	17 Forse un uomo messo al paragone con Dio sarà dichiarato giusto, o sarà egli più puro del suo faccitore?
18 Lám, akik neki szolgálnak, azok sem állhatatosak, még angyalaiban is talál hibát!	18 Ecco che quelli che a lui servono non hanno stabilità, e negli Angeli suoi trova egli difetto.
19 Nos akkor a vályogházak lakói, akiknek homokon van az alapzatuk, elpusztulnak, mint amit a moly emészt;	19 Quanto più quelli, che abitano case di fango, i quali hanno per fondamento la polvere, saran consunti come da verme?
20 véget érnek reggeltől estére, elmúlnak örökre, anélkül, hogy bárki észrevenné;	20 Dal mattino alla sera saranno troncati, e perché nissun ha intelligenza, periranno in eterno.
21 utódaikat is elveszik tőlük, meghalnak, mégpedig bölcsesség nélkül.	21 E quei, che tra loro primeggiano, saran tolti dal mondo: morranno, e non da sapienti.