Jób könyve 38

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 És felelt az Úr Jóbnak a fergetegből, és ezt mondta:	1 Yahvé répondit à Job du sein de la tempête et dit:
2 »Kicsoda az, aki elhomályosítja a gondviselést belátás nélküli beszédével?	2 Quel est celui-là qui obscurcit mes plans par des propos dénués de sens?
3 Övezd fel derekadat, mint férfihez illik, én kérdezlek, te meg felelj nekem!	3 Ceins tes reins comme un brave: je vais t'interroger et tu m'instruiras.
4 Hol voltál, amikor a föld alapjait megvetettem? Jelentsd meg nekem, ha tudsz okosat!	4 Où étais-tu quand je fondai la terre? Parle, si ton savoir est éclairé.
5 Ki határozta meg méreteit? Hisz tudod! Ki vont azon mérőzsinórt?	5 Qui en fixa les mesures, le saurais-tu, ou qui tendit sur elle le cordeau?
6 Mibe bocsátották alapzatát, és ki tette le a sarkkövét,	6 Sur quel appui s'enfoncent ses socles? Qui posa sa pierre angulaire,
7 miközben együttesen dicsértek engem a hajnali csillagok, és ujjongtak az Isten fiai mindnyájan?	7 parmi le concert joyeux des étoiles du matin et les acclamations unanimes des Fils de Dieu?
8 Ki zárta el a tengert kapukkal, mikor kitört, s az anyaméhből előjött,	8 Qui enferma la mer à deux battants, quand elle sortit du sein, bondissante;
9 amikor felhővel ruháztam, ködből pólyát adtam neki	9 quand je mis sur elle une nuée pour vêtement et fis des nuages sombres ses langes;
10 és körülvettem határaimmal, zárt és kapukat adtam neki,	10 quand je découpai pour elle sa limite et plaçai portes et verrou?
11 és mondtam: Idáig jössz és nem mégy tovább! Itt törjék meg hullámaid gőgje!	11 "Tu n'iras pas plus loin, lui dis-je, ici se brisera l'orgueil de tes flots!"
12 Vajon kirendelted-e már a reggelt, amióta megvagy, és kijelölted-e a hajnalpír helyét,	12 As-tu, une fois dans ta vie, commandé au matin? Assigné l'aurore à son poste,
13 hogy megragadja a földnek széleit és lerázza róla a gonoszokat?	13 pour qu'elle saisisse la terre par les bords et en secoue les méchants?
14 Hogy olyanná legyen az, mint a pecsétagyag, és színeket öltsön, miként a ruha,	14 Alors elle la change en argile de sceau et la teint comme un vêtement;
15 hogy elvegyék a gonoszoktól a világosságukat, és megtörjék a felemelt kart?	15 elle ôte aux méchants leur lumière, brise le bras qui se levait.
16 Eljutottál-e a tenger mélységeibe? Jártál-e az óceán fenekén?	16 As-tu pénétré jusqu'aux sources marines, circulé au fond de l'Abîme?
17 Kitárultak-e előtted a halál kapui, és láttad-e a halálárnyék portáit?	17 Les portes de la Mort te furent-elles montrées, as-tu vu les portiers du pays de l'Ombre?
18 Szemlélted-e a földet széltében? Jelentsd meg nekem mindezt, ha tudod!	18 As-tu quelque idée des étendues terrestres? Raconte, si tu sais tout cela.
19 Melyik út visz a világosság lakóhelyéhez, és hol van a sötétség helye,	19 De quel côté habite la lumière, et les ténèbres, où résident-elles,
20 hogy mindegyiket határába elvezesd, és tudd az ösvényt házához!?	20 pour que tu puisses les conduire dans leur domaine, les acheminer vers leur demeure?
21 Te ezt tudod, hisz akkor születtél, és napjaid száma igen nagy!	21 Si tu le sais, c'est qu'alors tu étais né, et tu comptes des jours bien nombreux!
22 Eljutottál-e a hó tárházához, és láttad-e a jégeső raktárait,	22 Es-tu parvenu jusqu'aux dépôts de neige? As-tu vu les réserves de grêle,
23 amelyeket eltettem a szorongatás idejére, a harc és a háború napjára?	23 que je ménage pour les temps de détresse, pour les jours de bataille et de guerre?
24 Melyik út visz oda, ahol a világosság szétszóródik, s a hőség a föld fölött eloszlik?	24 De quel côté se divise l'éclair, où se répand sur terre le vent d'est?
25 Ki hasított csatornát a sűrű zápornak és utat a csattogó villámnak,	25 Qui perce un canal pour l'averse, fraie la route aux roulements du tonnerre,
26 hogy lehulljon az eső olyan földre, ahol senki sem lakik, a pusztára, ahol ember nem tartózkodik,	26 pour faire pleuvoir sur une terre sans hommes, sur un désert que nul n'habite,
27 hogy a sivár sivatagot jóllakassa, és zsenge füveket sarjasszon!?	27 pour abreuver les solitudes désolées, faire germer l'herbe sur la steppe?
28 Ki az atyja az esőnek? Ki nemzette a harmat cseppjeit?	28 La pluie a-t-elle un père, ou qui engendre les gouttes de rosée?
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és ki szülte az ég zúzmaráját?	29 De quel ventre sort la glace, et le givre des cieux, qui l'enfante,
30 Kővé merednek a vizek, és befagy a mélység színe!	30 quand les eaux se durcissent comme pierre et que devient compacte la surface de l'abîme?
31 Együtt tudnád-e tartani a Fiastyúk ragyogó csillagait? Vagy elbírnád-e oldani a Kaszás kötelékeit?	31 Peux-tu nouer les liens des Pléiades, desserrer les cordes d'Orion,
32 Elővezeted-e a hajnali csillagot idejében, és felhozod-e az estcsillagot a föld fiai fölé?	32 amener la Couronne en son temps, conduire l'Ourse avec ses petits?
33 Ismered-e az ég törvényeit, és te határozod-e meg uralmát a földön?	33 Connais-tu les lois des Cieux, appliques-tu leur charte sur terre?
34 Felemeled-e szavadat a felhőig, hogy vizek bősége borítson el téged?	34 Ta voix s'élève-t-elle jusqu'aux nuées et la masse des eaux t'obéit-elle?
35 Útjukra küldöd-e a villámokat, és jelentik-e neked megjövet: ‘Itt vagyunk’?	35 Sur ton ordre, les éclairs partent-ils, en te disant: "Nous voici?"
36 Ki helyezte a bölcsességet az emberek belsejébe, vagy ki adott értelmet a kakasnak?	36 Qui a mis dans l'ibis la sagesse, donné au coq l'intelligence?
37 Ki számlálja meg a felhőket bölcsességgel? Ki fekteti le az égnek tömlőit,	37 Qui dénombre les nuages avec compétence et incline les outres des cieux,
38 amikor a porból szilárd föld lesz, s a rögök összetapadnak?	38 tandis que la poussière s'agglomère et que collent ensemble les glèbes?
39 Ejtesz-e prédát az oroszlánnak, és betöltöd-e kölykei étvágyát,	39 Chasses-tu pour la lionne une proie, apaises-tu l'appétit des lionceaux,
40 amikor búvóhelyükön meglapulnak és odújukban leselkednek?	40 quand ils sont tapis dans leurs tanières, aux aguets dans le fourré?
41 Ki készíti el a hollónak eledelét, amikor fiókái Istenhez kiáltanak és étel nélkül röpdösnek?	41 Qui prépare au corbeau sa provende, lorsque ses petits crient vers Dieu et se dressent sans nourriture?