Kivonulás könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblija Hrvatski
1 Az Úr azután ezt mondta Mózesnek: »Mondd Áronnak: Nyújtsd ki kezedet a botoddal a folyókra, a patakokra és a tavakra, és hozd fel a békákat Egyiptom földjére!«	1 Onda Jahve reče Mojsiju: »Reci Aronu neka ispruži svoju ruku sa štapom povrh rijeka, prokopa i jezeraca i učini da žabe navale na egipatsku zemlju.«
2 Kinyújtotta erre Áron a kezét Egyiptom vizeire, feljöttek a békák, és ellepték Egyiptom földjét.	2 Aron pruži svoju ruku povrh egipatskih voda, i žabe iziđoše i prekriše zemlju egipatsku.
3 De a varázslók is hasonlóképpen cselekedtek bűbájosságuk által, és felhozták a békákat Egyiptom földjére.	3 Ali i vračari učiniše tako svojim vračanjem, te žabe navališe na egipatsku zemlju.
4 Hívatta erre a fáraó Mózest és Áront, és azt mondta nekik: »Könyörögjetek az Úrhoz, hogy vigye el rólam és népemről a békákat! Akkor elengedem a népet, hogy áldozzék az Úrnak!«	4 Zovne sad faraon Mojsija i Arona i rekne: »Molite Jahvu da ukloni žabe od mene i moga puka, a ja ću pustiti narod da prinese žrtvu Jahvi.«
5 Azt mondta erre Mózes a fáraónak: »Határozd meg nekem, mikor könyörögjek érted, szolgáidért és népedért, hogy eltávozzanak a békák tőled és házadtól, és csak a folyóban maradjanak meg!«	5 Mojsije uzvrati faraonu: »Dostoj se odrediti mi kad hoćeš da molim za te, za tvoje službenike i za tvoj narod da se žabe odstrane od tebe i tvojih domova i ostanu samo u Rijeci.«
6 A fáraó így felelt: »Holnap.« Erre ő azt mondta: »Szavad szerint cselekszem, és megtudod, hogy nincs hasonló az Úrhoz, a mi Istenünkhöz!	6 »Sutra«, reče. »Neka bude kako kažeš«, odvrati Mojsije, »da znaš kako nitko nije kao Jahve, Bog naš.
7 El fognak távozni a békák tőled és házadtól, szolgáidtól és népedtől, csak a folyóban maradnak meg!«	7 Žabe će otići od tebe, od tvojih službenika i tvoga naroda; ostat će samo u Rijeci.«
8 Amikor aztán Mózes és Áron kimentek a fáraótól, Mózes az Úrhoz kiáltott a békák miatt, ahogy a fáraónak megígérte.	8 Mojsije i Aron odu od faraona, a onda Mojsije zazva Jahvu zbog žaba kojima je kaznio faraona.
9 Erre az Úr Mózes szava szerint cselekedett, és kiveszett a béka a házakból, az udvarokból és a mezőkről.	9 I Jahve usliša Mojsija, te žabe pocrkaju po kućama, dvorištima i njivama.
10 Mérhetetlen rakásokba dobálták össze őket, és bűzlött tőlük az ország.	10 Na hrpe su ih zgrtali, zemlja se njima usmrdjela.
11 Amikor azonban a fáraó látta, hogy visszatért a nyugalma, megkeményítette szívét, és nem hallgatott rájuk, ahogy az Úr előre megmondta.	11 Kad je faraon vidio da je nastupilo olakšanje, srce mu otvrdnu te ne posluša Mojsija i Arona, kako je Jahve i kazao.
12 Azt mondta ekkor az Úr Mózesnek: »Szólj Áronnak: Nyújtsd ki botodat, és üss a föld porára, hogy szúnyoggá legyen az Egyiptomnak egész földjén!«	12 Onda će opet Jahve Mojsiju: »Reci Aronu neka zamahne svojim štapom i udari po prahu na tlu da se pretvori u komarce po svoj zemlji egipatskoj.«
13 Úgy is tettek: Áron kinyújtotta a kezét a bottal, ráütött a föld porára, és szúnyog lett abból emberen és állaton. A föld minden pora szúnyoggá változott Egyiptom egész földjén.	13 I učine tako: zamahne Aron rukom i štapom te udari po prahu na tlu. Komarci navale na ljude i životinje. Sav prah na tlu pretvori se u komarce po svoj zemlji egipatskoj.
14 Ugyanígy cselekedtek a varázslók is, hogy bűbájosságukkal szúnyogot támasszanak, de nem tudtak. Szúnyog volt tehát emberen és állaton.	14 Vračari pokušaše da svojim vračanjem stvore komarce, ali nisu mogli. Ljudi i životinje postanu plijenom komaraca.
15 A varázslók azt mondták erre a fáraónak: »Isten ujja ez!« Ám a fáraó szíve megkeményedett, és nem hallgatott rájuk, ahogy az Úr előre megmondta.	15 Tada vračari reknu faraonu: »To je prst Božji!« Ali je faraonovo srce bilo okorjelo, pa nije poslušao Mojsija i Arona, kako je Jahve i kazao.
16 Ekkor azt mondta az Úr Mózesnek: »Kora reggel kelj fel, állj a fáraó elé – kimegy ugyanis a vízhez –, és mondd neki: Ezt üzeni az Úr: Engedd el népemet, hogy áldozzék nekem,	16 Onda Jahve reče Mojsiju: »Podrani ujutro, iziđi pred faraona kad krene k vodi i reci mu: ‘Ovako poručuje Jahve: Pusti moj narod da ode i da mi štovanje iskaže.
17 mert ha el nem engeded, íme, mindenféle legyet bocsátok rád, szolgáidra, népedre és házaidra, úgyhogy megtelik százféle léggyel az egyiptomiak háza és az egész föld, amelyen laknak.	17 Ako ne pustiš moga naroda, pripustit ću obade na te, na tvoje službenike, na tvoj puk i tvoje domove. Egipatski domovi i samo tlo na kojem stoje vrvjet će od obada.
18 Gósen földjével azonban csodát teszek, ahol az én népem van, hogy ott ne támadjon légy, és megtudd, hogy én, az Úr itt vagyok ezen a földön!	18 Ali ću toga dana izuzeti gošenski kraj, u kojem živi moj narod, te se ondje obadi neće pojaviti, tako da znaš da sam ja Jahve u središtu zemlje.
19 Így teszek különbséget az én népem és a te néped között. Holnap következik be ez a jel.«	19 Tu ću razliku napraviti između svoga i tvoga naroda. To će znamenje biti sutra.’«
20 Úgy is tett az Úr: tömérdek légy lepte el a fáraó és szolgáinak házát és Egyiptom egész földjét, és ezek a legyek tönkretették az országot.	20 I učini Jahve tako. Rojevi obada nalete u faraonov dvor, na domove njegovih službenika i po svoj zemlji egipatskoj. Zemlja nastrada od obada.
21 Hívatta erre a fáraó Mózest és Áront, és azt mondta nekik: »Menjetek, áldozzatok Isteneteknek, de itt, ezen a földön!«	21 Sad faraon pozove Mojsija i Arona pa im rekne: »Idite, prinesite žrtvu svome Bogu, ali u ovoj zemlji.«
22 Mózes azonban azt felelte: »Azt nem lehet, mert az egyiptomiak előtt utálatos az, amit mi áldozunk az Úrnak, a mi Istenünknek. Ha azt, amit az egyiptomiak tisztelnek, levágjuk előttük, megköveznek minket.	22 »Ne dolikuje da tako učinimo«, odgovori Mojsije. »Žrtve koje mi prinosimo Jahvi, Bogu svome, za Egipćane su svetogrđe. Kad bismo, dakle, na njihove oči prinosili žrtve koje su Egipćanima svetogrdne, zar nas ne bi kamenovali?
23 Hadd menjünk tehát háromnapi útra a pusztába, hogy ott áldozzunk az Úrnak, a mi Istenünknek, ahogy megparancsolta nekünk!«	23 Zato moramo u pustinju tri dana hoda te prinijeti žrtvu Jahvi, Bogu svome, kako nam je zapovjedio.«
24 Azt mondta erre a fáraó: »Elengedlek titeket, hogy áldozzatok az Úrnak, a ti Isteneteknek a pusztában. De nagyon messzire ne menjetek, és könyörögjetek értem!«	24 »Pustit ću vas da odete u pustinju«, odgovori faraon, »i prinesete žrtvu Jahvi, svome Bogu, ali ne odlazite predaleko. Molite za me!«
25 Mózes azt felelte: »Mihelyt kimegyek tőled, imádkozni fogok az Úrhoz, és holnap eltávozik a légy a fáraótól, szolgáitól és népétől. De aztán rá ne szedj megint, hogy nem engeded el a népet, hogy áldozzék az Úrnak!«	25 Nato odvrati Mojsije: »Čim odem od tebe, zazvat ću Jahvu da sutra nestane obada s faraona, njegovih službenika i njegova puka. Ali neka faraon više ne vara! Neka pusti narod da ide i prinese žrtvu Jahvi.«
26 Amikor tehát Mózes kiment a fáraótól, imádkozott az Úrhoz,	26 Tako Mojsije ode od faraona i pomoli se Jahvi.
27 és az Úr az ő szava szerint cselekedett. Eltávolította a legyet a fáraóról, a szolgáiról és a népéről, egy sem maradt belőle.	27 I Jahve učini kako je Mojsije tražio: s faraona, s njegovih službenika i s njegova puka nestane obada – ni jedan jedini nije ostao.
28 Ám a fáraó szíve megkeményedett, és ezúttal sem engedte el a népet.	28 Ali opet ukruti faraon srce svoje i ne dopusti narodu da ode.