Kivonulás könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Az Úr azután ezt mondta Mózesnek: »Mondd Áronnak: Nyújtsd ki kezedet a botoddal a folyókra, a patakokra és a tavakra, és hozd fel a békákat Egyiptom földjére!«	1 Az Úr azután ezt mondta Mózesnek: »Mondd Áronnak: Nyújtsd ki kezedet a botoddal a folyókra, a patakokra és a tavakra, és hozd fel a békákat Egyiptom földjére!«
2 Kinyújtotta erre Áron a kezét Egyiptom vizeire, feljöttek a békák, és ellepték Egyiptom földjét.	2 Kinyújtotta erre Áron a kezét Egyiptom vizeire, feljöttek a békák, és ellepték Egyiptom földjét.
3 De a varázslók is hasonlóképpen cselekedtek bűbájosságuk által, és felhozták a békákat Egyiptom földjére.	3 De a varázslók is hasonlóképpen cselekedtek bűbájosságuk által, és felhozták a békákat Egyiptom földjére.
4 Hívatta erre a fáraó Mózest és Áront, és azt mondta nekik: »Könyörögjetek az Úrhoz, hogy vigye el rólam és népemről a békákat! Akkor elengedem a népet, hogy áldozzék az Úrnak!«	4 Hívatta erre a fáraó Mózest és Áront, és azt mondta nekik: »Könyörögjetek az Úrhoz, hogy vigye el rólam és népemről a békákat! Akkor elengedem a népet, hogy áldozzék az Úrnak!«
5 Azt mondta erre Mózes a fáraónak: »Határozd meg nekem, mikor könyörögjek érted, szolgáidért és népedért, hogy eltávozzanak a békák tőled és házadtól, és csak a folyóban maradjanak meg!«	5 Azt mondta erre Mózes a fáraónak: »Határozd meg nekem, mikor könyörögjek érted, szolgáidért és népedért, hogy eltávozzanak a békák tőled és házadtól, és csak a folyóban maradjanak meg!«
6 A fáraó így felelt: »Holnap.« Erre ő azt mondta: »Szavad szerint cselekszem, és megtudod, hogy nincs hasonló az Úrhoz, a mi Istenünkhöz!	6 A fáraó így felelt: »Holnap.« Erre ő azt mondta: »Szavad szerint cselekszem, és megtudod, hogy nincs hasonló az Úrhoz, a mi Istenünkhöz!
7 El fognak távozni a békák tőled és házadtól, szolgáidtól és népedtől, csak a folyóban maradnak meg!«	7 El fognak távozni a békák tőled és házadtól, szolgáidtól és népedtől, csak a folyóban maradnak meg!«
8 Amikor aztán Mózes és Áron kimentek a fáraótól, Mózes az Úrhoz kiáltott a békák miatt, ahogy a fáraónak megígérte.	8 Amikor aztán Mózes és Áron kimentek a fáraótól, Mózes az Úrhoz kiáltott a békák miatt, ahogy a fáraónak megígérte.
9 Erre az Úr Mózes szava szerint cselekedett, és kiveszett a béka a házakból, az udvarokból és a mezőkről.	9 Erre az Úr Mózes szava szerint cselekedett, és kiveszett a béka a házakból, az udvarokból és a mezőkről.
10 Mérhetetlen rakásokba dobálták össze őket, és bűzlött tőlük az ország.	10 Mérhetetlen rakásokba dobálták össze őket, és bűzlött tőlük az ország.
11 Amikor azonban a fáraó látta, hogy visszatért a nyugalma, megkeményítette szívét, és nem hallgatott rájuk, ahogy az Úr előre megmondta.	11 Amikor azonban a fáraó látta, hogy visszatért a nyugalma, megkeményítette szívét, és nem hallgatott rájuk, ahogy az Úr előre megmondta.
12 Azt mondta ekkor az Úr Mózesnek: »Szólj Áronnak: Nyújtsd ki botodat, és üss a föld porára, hogy szúnyoggá legyen az Egyiptomnak egész földjén!«	12 Azt mondta ekkor az Úr Mózesnek: »Szólj Áronnak: Nyújtsd ki botodat, és üss a föld porára, hogy szúnyoggá legyen az Egyiptomnak egész földjén!«
13 Úgy is tettek: Áron kinyújtotta a kezét a bottal, ráütött a föld porára, és szúnyog lett abból emberen és állaton. A föld minden pora szúnyoggá változott Egyiptom egész földjén.	13 Úgy is tettek: Áron kinyújtotta a kezét a bottal, ráütött a föld porára, és szúnyog lett abból emberen és állaton. A föld minden pora szúnyoggá változott Egyiptom egész földjén.
14 Ugyanígy cselekedtek a varázslók is, hogy bűbájosságukkal szúnyogot támasszanak, de nem tudtak. Szúnyog volt tehát emberen és állaton.	14 Ugyanígy cselekedtek a varázslók is, hogy bűbájosságukkal szúnyogot támasszanak, de nem tudtak. Szúnyog volt tehát emberen és állaton.
15 A varázslók azt mondták erre a fáraónak: »Isten ujja ez!« Ám a fáraó szíve megkeményedett, és nem hallgatott rájuk, ahogy az Úr előre megmondta.	15 A varázslók azt mondták erre a fáraónak: »Isten ujja ez!« Ám a fáraó szíve megkeményedett, és nem hallgatott rájuk, ahogy az Úr előre megmondta.
16 Ekkor azt mondta az Úr Mózesnek: »Kora reggel kelj fel, állj a fáraó elé – kimegy ugyanis a vízhez –, és mondd neki: Ezt üzeni az Úr: Engedd el népemet, hogy áldozzék nekem,	16 Ekkor azt mondta az Úr Mózesnek: »Kora reggel kelj fel, állj a fáraó elé – kimegy ugyanis a vízhez –, és mondd neki: Ezt üzeni az Úr: Engedd el népemet, hogy áldozzék nekem,
17 mert ha el nem engeded, íme, mindenféle legyet bocsátok rád, szolgáidra, népedre és házaidra, úgyhogy megtelik százféle léggyel az egyiptomiak háza és az egész föld, amelyen laknak.	17 mert ha el nem engeded, íme, mindenféle legyet bocsátok rád, szolgáidra, népedre és házaidra, úgyhogy megtelik százféle léggyel az egyiptomiak háza és az egész föld, amelyen laknak.
18 Gósen földjével azonban csodát teszek, ahol az én népem van, hogy ott ne támadjon légy, és megtudd, hogy én, az Úr itt vagyok ezen a földön!	18 Gósen földjével azonban csodát teszek, ahol az én népem van, hogy ott ne támadjon légy, és megtudd, hogy én, az Úr itt vagyok ezen a földön!
19 Így teszek különbséget az én népem és a te néped között. Holnap következik be ez a jel.«	19 Így teszek különbséget az én népem és a te néped között. Holnap következik be ez a jel.«
20 Úgy is tett az Úr: tömérdek légy lepte el a fáraó és szolgáinak házát és Egyiptom egész földjét, és ezek a legyek tönkretették az országot.	20 Úgy is tett az Úr: tömérdek légy lepte el a fáraó és szolgáinak házát és Egyiptom egész földjét, és ezek a legyek tönkretették az országot.
21 Hívatta erre a fáraó Mózest és Áront, és azt mondta nekik: »Menjetek, áldozzatok Isteneteknek, de itt, ezen a földön!«	21 Hívatta erre a fáraó Mózest és Áront, és azt mondta nekik: »Menjetek, áldozzatok Isteneteknek, de itt, ezen a földön!«
22 Mózes azonban azt felelte: »Azt nem lehet, mert az egyiptomiak előtt utálatos az, amit mi áldozunk az Úrnak, a mi Istenünknek. Ha azt, amit az egyiptomiak tisztelnek, levágjuk előttük, megköveznek minket.	22 Mózes azonban azt felelte: »Azt nem lehet, mert az egyiptomiak előtt utálatos az, amit mi áldozunk az Úrnak, a mi Istenünknek. Ha azt, amit az egyiptomiak tisztelnek, levágjuk előttük, megköveznek minket.
23 Hadd menjünk tehát háromnapi útra a pusztába, hogy ott áldozzunk az Úrnak, a mi Istenünknek, ahogy megparancsolta nekünk!«	23 Hadd menjünk tehát háromnapi útra a pusztába, hogy ott áldozzunk az Úrnak, a mi Istenünknek, ahogy megparancsolta nekünk!«
24 Azt mondta erre a fáraó: »Elengedlek titeket, hogy áldozzatok az Úrnak, a ti Isteneteknek a pusztában. De nagyon messzire ne menjetek, és könyörögjetek értem!«	24 Azt mondta erre a fáraó: »Elengedlek titeket, hogy áldozzatok az Úrnak, a ti Isteneteknek a pusztában. De nagyon messzire ne menjetek, és könyörögjetek értem!«
25 Mózes azt felelte: »Mihelyt kimegyek tőled, imádkozni fogok az Úrhoz, és holnap eltávozik a légy a fáraótól, szolgáitól és népétől. De aztán rá ne szedj megint, hogy nem engeded el a népet, hogy áldozzék az Úrnak!«	25 Mózes azt felelte: »Mihelyt kimegyek tőled, imádkozni fogok az Úrhoz, és holnap eltávozik a légy a fáraótól, szolgáitól és népétől. De aztán rá ne szedj megint, hogy nem engeded el a népet, hogy áldozzék az Úrnak!«
26 Amikor tehát Mózes kiment a fáraótól, imádkozott az Úrhoz,	26 Amikor tehát Mózes kiment a fáraótól, imádkozott az Úrhoz,
27 és az Úr az ő szava szerint cselekedett. Eltávolította a legyet a fáraóról, a szolgáiról és a népéről, egy sem maradt belőle.	27 és az Úr az ő szava szerint cselekedett. Eltávolította a legyet a fáraóról, a szolgáiról és a népéről, egy sem maradt belőle.
28 Ám a fáraó szíve megkeményedett, és ezúttal sem engedte el a népet.	28 Ám a fáraó szíve megkeményedett, és ezúttal sem engedte el a népet.