ΙΩΒ - Giobbe - Job 28

GREEK BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Βεβαιως ειναι τοπος του αργυριου οθεν εξαγεται, και τοπος του χρυσιου οπου καθαριζεται?	1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák,
2 ο σιδηρος λαμβανεται εκ της γης και ο χαλκος χυνεται εκ της πετρας.	2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik,
3 Βαλλει μεν ο ανθρωπος ορια εις το σκοτος και ανιχνευει τα παντα μεχρι τελειοτητος? τους λιθους του σκοτους και της σκιας του θανατου.	3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is.
4 Χειμαρρος εξορμα εκ του τοπου οπου κατοικει? υδατα αδοκιμαστα υπο του ποδος? ταυτα ολιγοστευουσι και αναχωρουσιν απο των ανθρωπων.	4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől.
5 Περι δε της γης, εξ αυτης εξερχεται ο αρτος και υποκατωθεν αυτης ανασκαπτεται ως υπο πυρος?	5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul,
6 οι λιθοι αυτης ειναι τοπος σαπφειρων? και εν αυτη χωμα χρυσιου.	6 köveiben zafírt talál és porában arany van,
7 Την οδον εκεινην δεν γνωριζει πτηνον και οφθαλμος γυπος δεν ειδεν αυτην?	7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi,
8 τα θηρια δεν επατησαν αυτην, ο αγριος λεων δεν επερασε δι' αυτης.	8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán.
9 Εκτεινει την χειρα αυτου επι τον σκληρον βραχον? ανατρεπει τα ορη απο της ριζης.	9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét,
10 Εγκοπτει ποταμους μεταξυ των βραχων? και ο οφθαλμος αυτου ανακαλυπτει παν πολυτιμον.	10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered,
11 Δεσμευει των ποταμων την πλημμυραν? και το κεκρυμμενον εκφερει εις φως.	11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra.
12 Αλλ' η σοφια ποθεν θελει ευρεθη; και που ειναι ο τοπος της συνεσεως;	12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye?
13 Ο ανθρωπος δεν γνωριζει την τιμην αυτης? και δεν ευρισκεται εν τη γη των ζωντων.	13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni.
14 Η αβυσσος λεγει, δεν ειναι εν εμοι? και η θαλασσα λεγει, δεν ειναι μετ' εμου.	14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’
15 Δεν δυναται να δοθη χρυσιον αντ' αυτης? και αργυριον δεν δυναται να ζυγισθη εις ανταλλαγμα αυτης.	15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben;
16 Δεν δυναται να εκτιμηθη με το χρυσιον του Οφειρ, με τον πολυτιμον ονυχα και σαπφειρον.	16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz;
17 Το χρυσιον και ο κρυσταλλος δεν δυναται να εξισωθωσι με αυτην? και ανταλλαγμα αυτης να γεινη με σκευη καθαρωτατου χρυσιου.	17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért.
18 Δεν θελει μνημονευθη κοραλλιον, η μαργαριται? διοτι η τιμη της σοφιας ειναι υπερτερα των πολυτιμων λιθων.	18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél!
19 Το τοπαζιον της Αιθιοπιας δεν θελει εξισωθη με αυτην? δεν θελει εκτιμηθη με καθαρον χρυσιον.	19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél.
20 Ποθεν λοιπον ερχεται η σοφια; και που ειναι ο τοπος της συνεσεως;	20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye?
21 Ειναι βεβαιως κεκρυμμενη απο των οφθαλμων παντων των ζωντων, και εσκεπασμενη απο των πτηνων του ουρανου.	21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják.
22 Η απωλεια και ο θανατος λεγουσι, Δια των ωτων ημων ηκουσαμεν την φημην αυτης.	22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’
23 Ο Θεος εννοει την οδον αυτης, και αυτος γνωριζει τον τοπον αυτης.	23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét,
24 Επειδη αυτος θεωρει εως των περατων της γης, βλεπει υποκατω παντος του ουρανου,	24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt.
25 δια να ζυγιζη το βαρος των ανεμων, και να σταθμιζη τα υδατα με μετρον.	25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel,
26 Οτε εκαμε νομον δια την βροχην και οδον δια την αστραπην της βροντης,	26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak:
27 τοτε ειδε και εφανερωσεν αυτην? ητοιμασεν αυτην και μαλιστα εξιχνιασεν αυτην.	27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta.
28 Και ειπε προς τον ανθρωπον, Ιδου, ο φοβος του Κυριου, ουτος ειναι η σοφια, και η αποχη απο του κακου συνεσις.	28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’«