Livre de Job 39

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Sais-tu quand les chamois font leurs petits? As-tu observé les biches en travail?	1 Tudod-e a kőszáli kecske ellési idejét? Figyeled-e a szarvastehén fajzását?
2 As-tu compté les mois de leur portée et connais-tu l’époque de leur délivrance?	2 Számon tartod-e vemhességük hónapjait, és tudod-e ellésük idejét?
3 Alors elles s’accroupissent pour mettre bas: voici qu’elles déposent leurs petits.	3 Lekuporodnak vajúdva, megellenek és bőgnek.
4 Ils prennent des forces, ils grandissent au désert, ils partent: ils ne reviendront plus vers elles.	4 Fiaik elválnak, elmennek legelőre, elszélednek és nem térnek vissza hozzájuk.
5 Qui a lâché en liberté l’âne sauvage et l’a allégé de ses liens?	5 Ki bocsátotta a vadszamarat szabadon, és ki oldotta el köteleit?
6 Je ne lui ai donné de maison que la steppe, il demeure dans la plaine salée.	6 A pusztát rendeltem házául, a sós sivatagot lakóhelyéül.
7 Il se moque du trafic de la ville, il n’entend pas les cris de l’ânier,	7 Megveti a város zsivaját, és nem hallja a hajcsár kiáltását.
8 mais il explore la montagne, son pâturage, toujours à la recherche d’herbes vertes.	8 Felkutatja legelőjét: a hegyeket, és minden zöldet felkeres.
9 Est-ce que le buffle voudra te servir et rester pour la nuit dans ton étable?	9 Akar-e neked szolgálni a vadmarha? Meghál-e a jászolodnál?
10 Tu lui passeras peut-être une corde au cou, pour qu’il herse ton champ derrière toi?	10 Szántásra fogod-e a vadmarhát kötéllel? Töri-e a rögöt a völgyekben utánad?
11 Tu devrais lui faire confiance: il est si fort! il ferait bien la besogne à ta place.	11 Bízol-e benne, mert nagy az ereje, és ráhagyod a munkádat?
12 Peux-tu compter sur lui au retour, pour qu’il dépose le grain sur ton aire.	12 Rábíznád-e, hogy behordja gabonádat és megtöltse szérűdet?
13 L’aile de l’autruche est joyeuse, son pennage est de plumes gracieuses.	13 Vígan csapkod a struccmadár szárnya; bizony kegyetlen a szárnya s a tollazata!
14 Mais elle abandonne ses œufs sur la terre: - le sol se chargera de les chauffer! -	14 Hisz tojásait a földön hagyja s a porban melegíti őket;
15 oubliant qu’un pied peut les écraser, qu’une bête des champs peut les briser.	15 felejti, hogy láb eltapossa, s a mező vadja eltiporja őket.
16 Elle traite ses petits comme s’ils n’étaient pas siens: peu lui importe qu’elle ait peiné pour rien!	16 Kemény a fiaihoz, mintha nem is az övéi volnának, nem bánja, ha kárba vész a fáradsága;
17 C’est que Dieu l’a privée de sagesse, l’intelligence n’est pas son lot.	17 mert Isten megvonta tőle az okosságot, és nem adott neki előrelátást;
18 Mais dès qu’elle se lève et s’élance, elle se rit du cheval et de son cavalier.	18 de amikor itt az ideje, a magasba rebben, és kineveti a lovat meg a rajta ülőt.
19 Est-ce toi qui donnes au cheval sa vigueur, qui revêts son cou d’une crinière,	19 Te adsz-e erőt a lónak? Te ruházod-e fel nyakát sörénnyel?
20 et le fais bondir comme la sauterelle? Son fier hennissement répand la terreur.	20 Te tanítod-e, hogy ugorjon, mint a sáska? Be félelmetes orrának büszke prüszkölése!
21 Il piaffe dans la vallée, joyeux de sa force, il s’élance au devant des armes.	21 A földet kapálja körmeivel, bátran ficánkol, szembeszáll a fegyveresekkel.
22 Il se moque de la peur, il ne s’effraie pas et ne recule pas devant l’épée.	22 Megveti a félelmet, és nem hátrál a kard elől.
23 Il soutient les chocs du carquois, les étincelles de la lance et du javelot.	23 Csöröghet a tegez fölötte, villoghat a lándzsa és a pajzs,
24 Frémissant d’impatience, il dévore l’espace, il ne tient plus en place s’il entend la trompette.	24 izgatottan, tombolva falja a földet, és nem marad veszteg, ha megriad a harsona,
25 Dès que sonne la trompe, pour lui c’est: “Allons-y!”, de loin il a flairé la bataille, le chambard des chefs et les cris de guerre.	25 amikor hallja a harsonát, azt mondja: ‘Hajrá!’ Már messziről szimatolja a harcot, a vezérek buzdító szavát, a sereg kiáltását.
26 Est-ce toi qui as prévu l’envol du faucon, lorsqu’il déploie ses ailes vers le midi?	26 A te bölcsességed által tollasodik-e meg a sólyom, és terjeszti ki szárnyait dél felé?
27 Est-ce sur ton ordre que l’aigle s’élève, ou qu’il a bâti son nid là-haut?	27 Parancsszódra száll-e a sas a magasba, és fészkel meredek helyen?
28 Il s’installe sur son rocher, il y passe la nuit dans sa forteresse, sur une dent de roche.	28 Sziklán lakik és ott tanyázik, meredek kőszálon, járatlan bércen,
29 De là il guette sa proie; de loin ses yeux l’apercevront,	29 onnan kémleli étkét, és szeme ellát messzire,
30 il nourrira de sang ses petits. Où que tombe le corps, aussitôt il est là.	30 fiókái vért szürcsölnek, és tüstént ott terem, ahol tetem van.«