Evangélium Lukács szerint 19

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta	Biblia Sagrada Católica
¹ Ezután bement Jerikóba és áthaladt rajta.	¹ Jesus entrou em Jericó e ia atravessando a cidade.
² Ekkor íme, egy Zakeus nevű férfi, aki a vámosok feje volt és gazdag,	² Havia aí um homem muito rico chamado Zaqueu, chefe dos recebedores de impostos.
³ szerette volna látni, hogy ki az a Jézus, de nem tudta a tömeg miatt, mert alacsony termetű volt.	³ Ele procurava ver quem era Jesus, mas não o conseguia por causa da multidão, porque era de baixa estatura.
⁴ Előre futott tehát, felmászott egy vadfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elmennie.	⁴ Ele correu adiande, subiu a um sicômoro para o ver, quando ele passasse por ali.
⁵ Amikor Jézus arra a helyre ért, fölnézett, meglátta őt, és ezt mondta neki: »Zakeus! Jöjj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom.«	⁵ Chegando Jesus àquele lugar e levantando os olhos, viu-o e disse-lhe: Zaqueu, desce depressa, porque é preciso que eu fique hoje em tua casa.
⁶ Erre az sietve lemászott, és örömmel befogadta.	⁶ Ele desceu a toda a pressa e recebeu-o alegremente.
⁷ Akik ezt látták, mindannyian zúgolódva mondták: »Bűnös embernél száll meg!«	⁷ Vendo isto, todos murmuravam e diziam: Ele vai hospedar-se em casa de um pecador...
⁸ Zakeus azonban odaállt, és azt mondta az Úrnak: »Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.«	⁸ Zaqueu, entretanto, de pé diante do Senhor, disse-lhe: Senhor, vou dar a metade dos meus bens aos pobres e, se tiver defraudado alguém, restituirei o quádruplo.
⁹ Jézus azt mondta neki: »Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia.	⁹ Disse-lhe Jesus: Hoje entrou a salvação nesta casa, porquanto também este é filho de Abraão.
¹⁰ Az Emberfia ugyanis azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett.«	¹⁰ Pois o Filho do Homem veio procurar e salvar o que estava perdido.
¹¹ Azoknak pedig, akik mindezt hallották, mondott egy példabeszédet is, mert közel volt már Jeruzsálemhez, és azt hitték, hogy hamarosan megjelenik az Isten országa.	¹¹ Ouviam-no falar. E como estava perto de Jerusalém, alguns se persuadiam de que o Reino de Deus se havia de manifestar brevemente; ele acrescentou esta parábola:
¹² Így szólt hozzájuk: »Egy nemes ember messze földre indult, hogy királyi méltóságot szerezzen magának, és aztán visszatérjen.	¹² Um homem ilustre foi para um país distante, a fim de ser investido da realeza e depois regressar.
¹³ Hívatta tíz szolgáját, átadott nekik tíz mínát, s így szólt hozzájuk: ‘Gazdálkodjatok, amíg vissza nem jövök!’	¹³ Chamou dez dos seus servos e deu-lhes dez minas, dizendo-lhes: Negociai até eu voltar.
¹⁴ Alattvalói azonban gyűlölték őt, és követséget küldtek utána ezzel az üzenettel: ‘Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék rajtunk!’	¹⁴ Mas os homens daquela região odiavam-no e enviaram atrás dele embaixadores, para protestarem: Não queremos que ele reine sobre nós.
¹⁵ Ő azonban, amikor megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, maga elé hívatta a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele.	¹⁵ Quando, investido da dignidade real, voltou, mandou chamar os servos a quem confiara o dinheiro, a fim de saber quanto cada um tinha lucrado.
¹⁶ Jött az első, és azt mondta: ‘Uram, a mínád tíz mínát hozott.’	¹⁶ Veio o primeiro: Senhor, a tua mina rendeu dez outras minas.
¹⁷ Erre azt mondta neki: ‘Jól van, jó szolgám, mivel a kevésben hű voltál, hatalmad lesz tíz város felett.’	¹⁷ Ele lhe disse: Muito bem, servo bom; porque foste fiel nas coisas pequenas, receberás o governo de dez cidades.
¹⁸ Jött a második is, és így szólt: ‘Uram, a mínád öt mínát nyert.’	¹⁸ Veio o segundo: Senhor, a tua mina rendeu cinco outras minas.
¹⁹ Ennek is azt mondta: ‘Uralkodj öt város felett.’	¹⁹ Disse a este: Sê também tu governador de cinco cidades.
²⁰ Aztán jött a következő, és így szólt: ‘Uram, itt van a mínád! Eltettem a kendőmben,	²⁰ Veio também o outro: Senhor, aqui tens a tua mina, que guardei embrulhada num lenço;
²¹ mert féltem tőled, mivel szigorú ember vagy: elveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem vetettél.’	²¹ pois tive medo de ti, por seres homem rigoroso, que tiras o que não puseste e ceifas o que não semeaste.
²² Azt mondta neki: ‘A magad szájából ítéllek meg téged, gonosz szolga! Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: elveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem.	²² Replicou-lhe ele: Servo mau, pelas tuas palavras te julgo. Sabias que sou rigoroso, que tiro o que não depositei e ceifo o que não semeei...
²³ Miért nem tetted hát pénzemet a pénzváltóasztalra, hogy amikor visszatérek, kamatostul kapjam azt vissza?’	²³ Por que, pois, não puseste o meu dinheiro num banco? Na minha volta, eu o teria retirado com juros.
²⁴ Majd így szólt az ott állókhoz: ‘Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van.’	²⁴ E disse aos que estavam presentes: Tirai-lhe a mina, e dai-a ao que tem dez minas.
²⁵ Azok így szóltak: ‘Uram, annak már tíz mínája van.’	²⁵ Replicaram-lhe: Senhor, este já tem dez minas!...
²⁶ Mondom nektek: ‘Mindannak, akinek van, még adnak, attól meg, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van.	²⁶ Eu vos declaro: a todo aquele que tiver, dar-se-lhe-á; mas, ao que não tiver, ser-lhe-á tirado até o que tem.
²⁷ Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy uralkodjam felettük, hozzátok ide, és öljétek meg színem előtt!’«	²⁷ Quanto aos que me odeiam, e que não me quiseram por rei, trazei-os e massacrai-os na minha presença.
²⁸ Miután ezeket mondta, haladt tovább Jeruzsálem felé.	²⁸ Depois destas palavras, Jesus os foi precedendo no caminho que sobe a Jerusalém.
²⁹ Amikor Betfagéhez és Betániához közeledett, ahhoz a hegyhez, amelyet Olajfák hegyének hívnak, elküldte két tanítványát	²⁹ Chegando perto de Betfagé e de Betânia, junto do monte chamado das Oliveiras, Jesus enviou dois dos seus discípulos e disse-lhes:
³⁰ ezekkel a szavakkal: »Menjetek a szemközti faluba. Amikor bementek, találtok ott megkötve egy szamárcsikót, amelyen még nem ült ember. Oldjátok el és vezessétek ide.	³⁰ Ide a essa aldeia que está defronte de vós. Entrando nela, achareis um jumentinho atado, em que nunca montou pessoa alguma; desprendei-o e trazei-mo.
³¹ Ha pedig valaki megkérdezi tőletek: ‘Miért oldjátok el?’ – mondjátok neki: ‘Az Úrnak szüksége van rá.’«	³¹ Se alguém vos perguntar por que o soltais, responder-lhe-eis assim: O Senhor precisa dele.
³² A küldöttek elmentek, és mindent úgy találtak, amint megmondta nekik.	³² Partiram os dois discípulos e acharam tudo como Jesus tinha dito.
³³ Amikor eloldották a szamárcsikót, a gazdái megkérdezték tőlük: »Miért oldjátok el a szamárcsikót?«	³³ Quando desprendiam o jumentinho, perguntaram-lhes seus donos: Por que fazeis isto?
³⁴ Ők azt felelték: »Az Úrnak szüksége van rá.«	³⁴ Eles responderam: O Senhor precisa dele.
³⁵ És elvitték Jézushoz. A szamárcsikóra ráterítették ruháikat, aztán fölültették rá Jézust.	³⁵ E trouxeram a Jesus o jumentinho, sobre o qual deitaram seus mantos e fizeram Jesus montar.
³⁶ Amikor pedig elindult, az útra terítették ruháikat.	³⁶ À sua passagem, muitas pessoas estendiam seus mantos no caminho.
³⁷ Mikor már közel volt az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész csoportja elkezdte örvendezve, hangosan dicsérni Istent a sok csodáért, amelyet láttak.	³⁷ Quando já se ia aproximando da descida do monte das Oliveiras, toda a multidão dos discípulos, tomada de alegria, começou a louvar a Deus em altas vozes, por todas as maravilhas que tinha visto.
³⁸ Ezt mondták: »Áldott a király, aki az Úr nevében jön! Békesség a mennyben és dicsőség a magasságban!«	³⁸ E dizia: Bendito o rei que vem em nome do Senhor! Paz no céu e glória no mais alto dos céus!
³⁹ A tömegből néhány farizeus azt mondta neki: »Mester, intsd meg tanítványaidat!«	³⁹ Neste momento, alguns fariseus interpelaram a Jesus no meio da multidão: Mestre, repreende os teus discípulos.
⁴⁰ Ő azonban ezt felelte nekik: »Mondom nektek: ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani!«	⁴⁰ Ele respondeu: Digo-vos: se estes se calarem, clamarão as pedras!
⁴¹ Mikor közeledett és meglátta a várost, megsiratta, s így szólt:	⁴¹ Aproximando-se ainda mais, Jesus contemplou Jerusalém e chorou sobre ela, dizendo:
⁴² »Bárcsak te is felismernéd ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elől.	⁴² Oh! Se também tu, ao menos neste dia que te é dado, conhecesses o que te pode trazer a paz!... Mas não, isso está oculto aos teus olhos.
⁴³ Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek sáncokkal, bekerítenek és szorongatnak mindenfelől.	⁴³ Virão sobre ti dias em que os teus inimigos te cercarão de trincheiras, te sitiarão e te apertarão de todos os lados;
⁴⁴ Földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned laknak; nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.«	⁴⁴ destruir-te-ão a ti e a teus filhos que estiverem dentro de ti, e não deixarão em ti pedra sobre pedra, porque não conheceste o tempo em que foste visitada.
⁴⁵ Azután bement a templomba, és kezdte kiűzni az árusokat.	⁴⁵ Em seguida, entrou no templo e começou a expulsar os mercadores.
⁴⁶ Ezt mondta nekik: »Írva van: Az én házam az imádság háza, ti pedig rablók barlangjává tettétek« .	⁴⁶ Disse ele: Está escrito: A minha casa é casa de oração! Mas vós a fizestes um covil de ladrões {Is 56,7; Jr 7,11}.
⁴⁷ Mindennap tanított a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek,	⁴⁷ Todos os dias ensinava no templo. Os príncipes dos sacerdotes, porém, os escribas e os chefes do povo procuravam tirar-lhe a vida.
⁴⁸ de nem tudták módját ejteni, mert az egész nép ajkain csüngve hallgatta.	⁴⁸ Mas não sabiam como realizá-lo, porque todo o povo ficava suspenso de admiração, quando o ouvia falar.

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati