Evangélium Máté szerint 8
Versetti esaminati
| Káldi-Neovulgáta | Bibbia Vulgata Clementina |
|---|---|
| 1 Amikor pedig lejött a hegyről, nagy tömeg követte őt. | 1 Cum autem descendisset de monte, secutæ sunt eum turbæ multæ : |
| 2 És íme, odajött egy leprás, leborult előtte és azt mondta: »Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!« | 2 et ecce leprosus veniens, adorabat eum, dicens : Domine, si vis, potes me mundare. |
| 3 Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: »Akarom, tisztulj meg!« Erre az mindjárt megtisztult a leprától. | 3 Et extendens Jesus manum, tetigit eum, dicens : Volo : mundare. Et confestim mundata est lepra ejus. |
| 4 Ekkor Jézus azt mondta neki: »Vigyázz, senkinek se szólj erről, hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak és ajánld föl az adományt, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul nekik.« | 4 Et ait illi Jesus : Vide, nemini dixeris : sed vade, ostende te sacerdoti, et offer munus, quod præcepit Moyses, in testimonium illis. |
| 5 Amikor pedig bement Kafarnaumba, odajött hozzá egy százados és kérlelte őt: | 5 Cum autem introisset Capharnaum, accessit ad eum centurio, rogans eum, |
| 6 »Uram, a szolgám a házamban fekszik bénán, és rettenetesen kínlódik.« | 6 et dicens : Domine, puer meus jacet in domo paralyticus, et male torquetur. |
| 7 Azt mondta neki: »Megyek és meggyógyítom.« | 7 Et ait illi Jesus : Ego veniam, et curabo eum. |
| 8 De a százados így válaszolt: »Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul a szolgám. | 8 Et respondens centurio, ait : Domine, non sum dignus ut intres sub tectum meum : sed tantum dic verbo, et sanabitur puer meus. |
| 9 Mert én is hatalom alatt álló ember vagyok, beosztott katonák vannak alattam, és ha azt mondom az egyiknek: ‘Menj!’, elmegy, vagy a másiknak: ‘Gyere!’, odajön, a szolgámnak pedig: ‘Tedd ezt!’, megteszi.« | 9 Nam et ego homo sum sub potestate constitutus, habens sub me milites, et dico huic : Vade, et vadit : et alii : Veni, et venit : et servo meo : Fac hoc, et facit. |
| 10 Ennek hallatára Jézus elcsodálkozott, és azt mondta követőinek: »Bizony, mondom nektek: Izraelben nem találtam ekkora hitet senkinél. | 10 Audiens autem Jesus miratus est, et sequentibus se dixit : Amen dico vobis, non inveni tantam fidem in Israël. |
| 11 Mondom nektek: Sokan érkeznek majd keletről és nyugatról, s letelepszenek Ábrahámmal és Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában. | 11 Dico autem vobis, quod multi ab oriente et occidente venient, et recumbent cum Abraham, et Isaac, et Jacob in regno cælorum : |
| 12 Az ország fiait pedig kivetik a külső sötétségre. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!« | 12 filii autem regni ejicientur in tenebras exteriores : ibi erit fletus et stridor dentium. |
| 13 Ezután Jézus így szólt a századoshoz: »Menj, és legyen úgy, ahogyan hitted.« És meggyógyult a szolgája abban az órában. | 13 Et dixit Jesus centurioni : Vade, et sicut credidisti, fiat tibi. Et sanatus est puer in illa hora. |
| 14 Mikor ezután Jézus bement Péter házába, látta, hogy annak anyósa fekszik és lázas. | 14 Et cum venisset Jesus in domum Petri, vidit socrum ejus jacentem, et febricitantem : |
| 15 Megérintette a kezét, mire elhagyta a láz. Fölkelt és felszolgált neki. | 15 et tetigit manum ejus, et dimisit eam febris, et surrexit, et ministrabat eis. |
| 16 Amikor beesteledett, odahoztak hozzá sok ördögtől megszállottat. Kiűzte szavával a lelkeket, azokat pedig, akiknek valami bajuk volt, meggyógyította, | 16 Vespere autem facto, obtulerunt ei multos dæmonia habentes : et ejiciebat spiritus verbo, et omnes male habentes curavit : |
| 17 hogy így beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott: ‘Ő a mi gyengeségeinket magára vette, és betegségeinket hordozta’ . | 17 ut adimpleretur quod dictum est per Isaiam prophetam, dicentem : Ipse infirmitates nostras accepit : et ægrotationes nostras portavit. |
| 18 A körülötte levő tömeg láttán Jézus megparancsolta, hogy menjenek át a túlsó partra. | 18 Videns autem Jesus turbas multas circum se, jussit ire trans fretum. |
| 19 Akkor odajött hozzá egy írástudó és azt mondta neki: »Mester, követlek téged, ahová csak mész.« | 19 Et accedens unus scriba, ait illi : Magister, sequar te, quocumque ieris. |
| 20 Jézus azt felelte neki: »A rókáknak odújuk van, az ég madarainak pedig fészkük, az Emberfiának azonban nincs hová lehajtania a fejét.« | 20 Et dicit ei Jesus : Vulpes foveas habent, et volucres cæli nidos ; Filius autem hominis non habet ubi caput reclinet. |
| 21 A tanítványai közül egy másik azt kérte tőle: »Uram, engedd meg nekem, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat.« | 21 Alius autem de discipulis ejus ait illi : Domine, permitte me primum ire, et sepelire patrem meum. |
| 22 De Jézus azt felelte neki: »Kövess engem, hagyd a halottakra, hogy eltemessék a halottaikat.« | 22 Jesus autem ait illi : Sequere me, et dimitte mortuos sepelire mortuos suos. |
| 23 Amikor beszállt a bárkába, követték őt a tanítványai. | 23 Et ascendente eo in naviculam, secuti sunt eum discipuli ejus : |
| 24 És íme, olyan nagy vihar támadt a tengeren, hogy a bárkát elborították a hullámok. Ő pedig aludt. | 24 et ecce motus magnus factus est in mari, ita ut navicula operiretur fluctibus : ipse vero dormiebat. |
| 25 Odajöttek és felkeltették: »Uram, ments meg, elveszünk!« | 25 Et accesserunt ad eum discipuli ejus, et suscitaverunt eum, dicentes : Domine, salva nos : perimus. |
| 26 Ő azt mondta nekik: »Miért vagytok gyávák, ti kishitűek?« Majd fölkelt, rászólt a szelekre és a tengerre, s nagy csendesség lett. | 26 Et dicit eis Jesus : Quid timidi estis, modicæ fidei ? Tunc surgens imperavit ventis, et mari, et facta est tranquillitas magna. |
| 27 Az emberek pedig elcsodálkoztak és így szóltak: »Kicsoda ez, hogy még a szelek és a tenger is engedelmeskednek neki?« | 27 Porro homines mirati sunt, dicentes : Qualis est hic, quia venti et mare obediunt ei ? |
| 28 Amikor a túlpartra értek, a gadaraiak vidékére, elébe jött két megszállott. A sírokból jöttek ki, nagyon veszélyesek voltak, ezért senki sem mert azon az úton járni. | 28 Et cum venisset trans fretum in regionem Gerasenorum, occurrerunt ei duo habentes dæmonia, de monumentis exeuntes, sævi nimis, ita ut nemo posset transire per viam illam. |
| 29 S azok íme, így kiáltottak: »Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?« | 29 Et ecce clamaverunt, dicentes : Quid nobis et tibi, Jesu fili Dei ? Venisti huc ante tempus torquere nos ? |
| 30 Messze tőlük egy nagy disznócsorda legelészett. | 30 Erat autem non longe ab illis grex multorum porcorum pascens. |
| 31 Az ördögök kérlelték őt: »Ha kiűzöl minket, küldj a disznócsordába.« | 31 Dæmones autem rogabant eum, dicentes : Si ejicis nos hinc, mitte nos in gregem porcorum. |
| 32 Azt mondta nekik: »Menjetek.« Azok kimentek és belebújtak a disznókba. És íme, lezúdult az egész konda, le a meredekről a tengerbe, és megfulladtak a vízben. | 32 Et ait illis : Ite. At illi exeuntes abierunt in porcos, et ecce impetu abiit totus grex per præceps in mare : et mortui sunt in aquis. |
| 33 A kondások pedig elfutottak a városba, és hírül vittek mindent, a megszállottakkal történteket is. | 33 Pastores autem fugerunt : et venientes in civitatem, nuntiaverunt omnia, et de eis qui dæmonia habuerant. |
| 34 És íme, az egész város kijött Jézus elé. Amikor meglátták őt, kérlelték, hogy menjen máshová a határukból. | 34 Et ecce tota civitas exiit obviam Jesu : et viso eo, rogabant ut transiret a finibus eorum. |