| 1 Amikor pedig lejött a hegyről, nagy tömeg követte őt. | 1 וַיֵּרֶד מִן־הָהָר וַיֵּלֶךְ אַחֲרָיו הֲמוֹן עַם רָב |
| 2 És íme, odajött egy leprás, leborult előtte és azt mondta: »Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!« | 2 וְהִנֵּה אִישׁ מְצֹרָע בָּא וַיִּשְׁתַּחוּ־לוֹ וַיֹּאמַר אֲדֹנִי אִם־תִּרְצֶה תּוּכַל לְטַהֲרֵנִי |
| 3 Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: »Akarom, tisztulj meg!« Erre az mindjárt megtisztult a leprától. | 3 וַיִּשְׁלַח יֵשׁוּעַ אֶת־יָדוֹ וַיִּגַּע־בּוֹ וַיֹּאמֶר חָפֵץ אָנֹכִי טְהָר וּמִיָּד נִרְפְּאָה צָרַעְתּוֹ |
| 4 Ekkor Jézus azt mondta neki: »Vigyázz, senkinek se szólj erről, hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak és ajánld föl az adományt, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul nekik.« | 4 וַיֹּאמֶר אֵלָיו יֵשׁוּעַ רְאֵה פֶּן־תְּסַפֵּר לְאִישׁ כִּי אִם־לֶךְ־לְךָ וְהֵרָאֵה אֶל־הַכֹּהֵן וְהַקְרֵב אֶת־הַקָּרְבָּן אֲשֶׁר צִוָּה משֶׁה לְעֵדוּת לָהֶם |
| 5 Amikor pedig bement Kafarnaumba, odajött hozzá egy százados és kérlelte őt: | 5 וַיְהִי כְּבֹאוֹ אֶל־כְּפַר־נַחוּם וַיִּגַּשׁ אֵלָיו שַׂר־מֵאָה אֶחָד וַיִּתְחַנֶּן־לוֹ לֵאמֹר |
| 6 »Uram, a szolgám a házamban fekszik bénán, és rettenetesen kínlódik.« | 6 אֲדֹנִי הִנֵּה נַעֲרִי נָפַל לְמִשְׁכָּב בְּבֵיתִי וְהוּא נְכֵה אֵבָרִים וּמְעֻנֶּה עַד־מְאֹד |
| 7 Azt mondta neki: »Megyek és meggyógyítom.« | 7 וַיֹּאמֶר יֵשׁוּעַ אֵלָיו אָבֹא וְאֶרְפָּאֵהוּ |
| 8 De a százados így válaszolt: »Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul a szolgám. | 8 וַיַּעַן שַׂר־הַמֵּאָה וַיֹּאמַר אֲדֹנִי נְקַלֹּתִי מִבֹּאֲךָ בְּצֵל קוֹרָתִי אַךְ דַּבֶּר־נָא רַק דָּבָר וְנִרְפָּא נַעֲרִי |
| 9 Mert én is hatalom alatt álló ember vagyok, beosztott katonák vannak alattam, és ha azt mondom az egyiknek: ‘Menj!’, elmegy, vagy a másiknak: ‘Gyere!’, odajön, a szolgámnak pedig: ‘Tedd ezt!’, megteszi.« | 9 כִּי אָנֹכִי אִישׁ נָתוּן תַּחַת הַשִּׁלְטוֹן וְגַם־יֵשׁ תַּחַת יָדִי אַנְשֵׁי צָבָא וְאָמַרְתִּי לָזֶה לֵךְ וְהָלַךְ וְלָזֶה בּוֹא וּבָא וּלְעַבְדִּי עֲשֵׂה־זֹאת וְעָשָׂה |
| 10 Ennek hallatára Jézus elcsodálkozott, és azt mondta követőinek: »Bizony, mondom nektek: Izraelben nem találtam ekkora hitet senkinél. | 10 וַיִּשְׁמַע יֵשׁוּעַ וַיִּתְמַהּ וַיֹּאמֶר אֶל־הַהֹלְכִים אַחֲרָיו אָמֵן אֹמֵר אֲנִי לָכֶם גַּם־בְּיִשְׂרָאֵל לֹא־מָצָאתִי אֱמוּנָה גְּדוֹלָה כָזֹאת |
| 11 Mondom nektek: Sokan érkeznek majd keletről és nyugatról, s letelepszenek Ábrahámmal és Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában. | 11 וַאֲנִי אֹמֵר לָכֶם רַבִּים יָבֹאוּ מִמִּזְרָח וּמִמַּעֲרָב וְיָסֵבּוּ עִם־אַבְרָהָם וְיִצְחָק וְיַעֲקֹב בְּמַלְכוּת הַשָּׁמָיִם |
| 12 Az ország fiait pedig kivetik a külső sötétségre. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!« | 12 אֲבָל בְּנֵי הַמַּלְכוּת הֵמָּה יְגֹרְשׁוּ אֶל־הַחשֶׁךְ הַחִיצוֹן שָׁם תִּהְיֶה הַיְלָלָה וַחֲרוֹק הַשִּׁנָּיִם |
| 13 Ezután Jézus így szólt a századoshoz: »Menj, és legyen úgy, ahogyan hitted.« És meggyógyult a szolgája abban az órában. | 13 וַיֹּאמֶר יֵשׁוּעַ אֶל־שַׂר־הַמֵּאָה לֵךְ וְכֶאֱמוּנָתְךָ כֵּן יִהְיֶה־לָּךְ וַיֵּרָפֵא נַעֲרוֹ בַּשָּׁעָה הַהִיא |
| 14 Mikor ezután Jézus bement Péter házába, látta, hogy annak anyósa fekszik és lázas. | 14 וַיָּבֹא יֵשׁוּעַ בֵּיתָה פֶטְרוֹס וַיַּרְא אֶת־חֲמוֹתוֹ נֹפֶלֶת לְמִשְׁכָּב כִּי אֲחָזַתָּהּ הַקַּדָּחַת |
| 15 Megérintette a kezét, mire elhagyta a láz. Fölkelt és felszolgált neki. | 15 וַיִּגַּע בְּיָדָהּ וַתִּרֶף מִמֶּנָּה הַקַּדָּחַת וַתָּקָם וַתְּשָׁרְתֵם |
| 16 Amikor beesteledett, odahoztak hozzá sok ördögtől megszállottat. Kiűzte szavával a lelkeket, azokat pedig, akiknek valami bajuk volt, meggyógyította, | 16 וַיְהִי לְעֵת עֶרֶב וַיָּבִיאוּ אֵלָיו רַבִּים אֲחוּזֵי שֵׁדִים וַיְגָרֶשׁ אֶת־הָרוּחוֹת בִּדְבַר פִּיו וַיְרַפֵּא אֵת כָּל־הַחוֹלִים |
| 17 hogy így beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott: ‘Ő a mi gyengeségeinket magára vette, és betegségeinket hordozta’ . | 17 לְמַלֹּאת אֵת אֲשֶׁר דִּבֶּר יְשַׁעְיָהוּ הַנָּבִיא לֵאמֹר חֳלָיֵנוּ הוּא נָשָׂא וּמַכְאֹבֵינוּ סְבָלָם |
| 18 A körülötte levő tömeg láttán Jézus megparancsolta, hogy menjenek át a túlsó partra. | 18 וַיְהִי כִּרְאוֹת יֵשׁוּעַ הֲמוֹן עַם רָב סְבִיבֹתָיו וַיְצַו לַעֲבֹר מִשָּׁם אֶל־עֵבֶר הַיָּם |
| 19 Akkor odajött hozzá egy írástudó és azt mondta neki: »Mester, követlek téged, ahová csak mész.« | 19 וַיִּגַּשׁ אֵלָיו אַחַד הַסּוֹפְרִים וַיֹּאמֶר אֵלָיו רַבִּי אֵלְכָה אַחֲרֶיךָ אֶל כָּל־אֲשֶׁר תֵּלֵךְ |
| 20 Jézus azt felelte neki: »A rókáknak odújuk van, az ég madarainak pedig fészkük, az Emberfiának azonban nincs hová lehajtania a fejét.« | 20 וַיֹּאמֶר אֵלָיו יֵשׁוּעַ לַשּׁוּעָלִים יֵשׁ־חוֹרֵי עָפָר וּלְעוֹף הַשָּׁמַיִם קִנִּים וּבֶן־הָאָדָם אֵין לוֹ מָקוֹם לְהָנִיחַ שָׁם אֶת־רֹאשׁוֹ |
| 21 A tanítványai közül egy másik azt kérte tőle: »Uram, engedd meg nekem, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat.« | 21 וְאַחֵר מִן־הַתַּלְמִידִים אָמַר אֵלָיו אֲדֹנִי הַנִּיחָה־לִּי בָרִאשׁוֹנָה לָלֶכֶת וְלִקְבֹּר אֶת־אָבִי |
| 22 De Jézus azt felelte neki: »Kövess engem, hagyd a halottakra, hogy eltemessék a halottaikat.« | 22 וַיֹּאמֶר אֵלָיו יֵשׁוּעַ לֵךְ אַחֲרָי וְהַנַּח לַמֵּתִים לִקְבֹּר אֵת־מֵתֵיהֶם |
| 23 Amikor beszállt a bárkába, követték őt a tanítványai. | 23 וַיֵּרֶד אֶל־הָאֳנִיָּה וַיֵּרְדוּ אִתּוֹ תַּלְמִידָיו |
| 24 És íme, olyan nagy vihar támadt a tengeren, hogy a bárkát elborították a hullámok. Ő pedig aludt. | 24 וְהִנֵּה סַעַר גָּדוֹל הָיָה בַיָּם וַתְּכֻסֶּה הָאֳנִיָּה בַּגַּלִּים וְהוּא יָשֵׁן |
| 25 Odajöttek és felkeltették: »Uram, ments meg, elveszünk!« | 25 וַיִּגְּשׁוּ אֵלָיו תַּלְמִידָיו וַיָּעִירוּ אוֹתוֹ לֵאמֹר הוֹשִׁיעֵנוּ אֲדֹנֵינוּ אָבָדְנוּ |
| 26 Ő azt mondta nekik: »Miért vagytok gyávák, ti kishitűek?« Majd fölkelt, rászólt a szelekre és a tengerre, s nagy csendesség lett. | 26 וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם קְטַנֵּי הָאֱמוּנָה לָמָּה זֶּה יְרֵאתֶם וַיָּקָם וַיִּגְעַר בָּרוּחוֹת וּבַיָּם וַתְּהִי דְּמָמָה גְדוֹלָה |
| 27 Az emberek pedig elcsodálkoztak és így szóltak: »Kicsoda ez, hogy még a szelek és a tenger is engedelmeskednek neki?« | 27 וַיִּתְמְהוּ הָאֲנָשִׁים וַיֹּאמְרוּ מִי אֵפוֹא הוּא אֲשֶׁר גַּם־הָרוּחוֹת וְהַיָּם לוֹ יִשְׁמָעוּן |
| 28 Amikor a túlpartra értek, a gadaraiak vidékére, elébe jött két megszállott. A sírokból jöttek ki, nagyon veszélyesek voltak, ezért senki sem mert azon az úton járni. | 28 וַיְהִי כְּבֹאוֹ אֶל־עֵבֶר הַיָּם אֶל־אֶרֶץ הַגַּדְרִיִּם וַיִּפְגְּשׁוּהוּ שְׁנֵי אֲנָשִׁים אֲחוּזֵי שֵׁדִים יֹצְאִים מִבָּתֵּי הַקְּבָרוֹת וְהֵמָּה רַגְזָנִים מְאֹד עַד אֲשֶׁר לֹא־יָכֹל אִישׁ לַעֲבֹר בַּדֶּרֶךְ הַהוּא |
| 29 S azok íme, így kiáltottak: »Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?« | 29 וְהִנֵּה הֵם צֹעֲקִים לֵאמֹר מַה־לָּנוּ וָלָךְ יֵשׁוּעַ בֶּן־הָאֱלֹהִים הֲבָאתָ הֲלֹם לְעַנּוֹתֵנוּ בְּלֹא עִתֵּנוּ |
| 30 Messze tőlük egy nagy disznócsorda legelészett. | 30 וְעֵדֶר חֲזִירִים רַבִּים הָיָה־שָׁם בַּמִּרְעֶה הַרְחֵק מֵהֶם |
| 31 Az ördögök kérlelték őt: »Ha kiűzöl minket, küldj a disznócsordába.« | 31 וַיִּתְחַנְנוּ אֵלָיו הַשֵּׁדִים לֵאמֹר אִם־תְּגָרְשֵׁנוּ שַׁלְּחֵנוּ בְּעֵדֶר הַחֲזִירִים |
| 32 Azt mondta nekik: »Menjetek.« Azok kimentek és belebújtak a disznókba. És íme, lezúdult az egész konda, le a meredekről a tengerbe, és megfulladtak a vízben. | 32 וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם לְכוּ לָכֶם וַיֵּצְאוּ וַיָּבֹאוּ בְּעֵדֶר הַחֲזִירִים וְהִנֵּה הִשְׂתָּעֵר כָּל־עֵדֶר הַחֲזִירִים מִן־הַמּוֹרָד עַל־הַיָּם וַיָּמוּתוּ בַּמָּיִם |
| 33 A kondások pedig elfutottak a városba, és hírül vittek mindent, a megszállottakkal történteket is. | 33 וַיָּנוּסוּ הָרֹעִים וַיָּבֹאוּ הָעִירָה וַיַּגִּידוּ אֶת־הַכֹּל וְאֵת אֲשֶׁר נַעֲשָׂה לַאֲחוּזֵי הַשֵּׁדִים |
| 34 És íme, az egész város kijött Jézus elé. Amikor meglátták őt, kérlelték, hogy menjen máshová a határukból. | 34 וְהִנֵּה כָּל־הָעִיר יָצְאָה לִקְרַאת יֵשׁוּעַ וְכִרְאוֹתָם אֹתוֹ וַיְבַקְשׁוּ מִמֶּנּוּ לַעֲבֹר מִגְּבוּלָם |