Evangélium Máté szerint 13

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta	Bibbia Vulgata Clementina
¹ Azon a napon Jézus kiment a házból és leült a tenger mellett.	¹ In illo die exiens Jesus de domo, sedebat secus mare.
² Nagy tömeg gyűlt össze körülötte. Ezért beszállt egy bárkába, leült, az egész tömeg pedig a parton állt.	² Et congregatæ sunt ad eum turbæ multæ, ita ut naviculam ascendens sederet : et omnis turba stabat in littore,
³ Sok mindent elmondott nekik példabeszédekben: »Íme, kiment a magvető vetni.	³ et locutus est eis multa in parabolis, dicens : Ecce exiit qui seminat, seminare.
⁴ Amint vetette a magot, némelyik mag az útfélre esett. Jöttek a madarak és fölszedegették.	⁴ Et dum seminat, quædam ceciderunt secus viam, et venerunt volucres cæli, et comederunt ea.
⁵ Más magok köves helyre estek, ahol nem volt sok földjük. Hamar kikeltek, mert nem voltak mélyen a földben.	⁵ Alia autem ceciderunt in petrosa, ubi non habebant terram multam : et continuo exorta sunt, quia non habebant altitudinem terræ :
⁶ De amikor a nap felkelt, megperzselődtek, s mivel nem volt gyökerük, elszáradtak.	⁶ sole autem orto æstuaverunt ; et quia non habebant radicem, aruerunt.
⁷ Néhány másik a tövisek közé esett. A tövisek felnőttek és elfojtották őket.	⁷ Alia autem ceciderunt in spinas : et creverunt spinæ, et suffocaverunt ea.
⁸ Végül más magok a jó földbe hullottak. Ezek termést hoztak, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, ismét másik harmincszorosat.	⁸ Alia autem ceciderunt in terram bonam : et dabant fructum, aliud centesimum, aliud sexagesimum, aliud trigesimum.
⁹ Akinek van füle, hallja meg!«	⁹ Qui habet aures audiendi, audiat.
¹⁰ Odamentek hozzá a tanítványok és megkérdezték tőle: »Miért példabeszédekben szólsz hozzájuk?«	¹⁰ Et accedentes discipuli dixerunt ei : Quare in parabolis loqueris eis ?
¹¹ Ő ezt válaszolta nekik: »Mert nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, nekik viszont nem adatik meg.	¹¹ Qui respondens, ait illis : Quia vobis datum est nosse mysteria regni cælorum : illis autem non est datum.
¹² Akinek ugyanis van, annak még adnak és bővelkedni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.	¹² Qui enim habet, dabitur ei, et abundabit : qui autem non habet, et quod habet auferetur ab eo.
¹³ Azért szólok hozzájuk példabeszédekben, mert néznek, de nem látnak, s hallgatnak, de nem hallanak és nem értenek.	¹³ Ideo in parabolis loquor eis : quia videntes non vident, et audientes non audiunt, neque intelligunt.
¹⁴ Beteljesedik rajtuk Izajás jövendölése, aki azt mondta: ‘Hallván hallotok majd, de nem értetek, és nézvén néztek, de nem láttok.	¹⁴ Et adimpletur in eis prophetia Isaiæ, dicentis : Auditu audietis, et non intelligetis : et videntes videbitis, et non videbitis.
¹⁵ Mert elhízott a szíve e népnek, a fülükkel nehezen hallanak, a szemüket pedig behunyták, nehogy lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, értsenek a szívükkel; nehogy megtérjenek, s meggyógyítsam őket’.	¹⁵ Incrassatum est enim cor populi hujus, et auribus graviter audierunt, et oculos suos clauserunt : nequando videant oculis, et auribus audiant, et corde intelligant, et convertantur, et sanem eos.
¹⁶ A ti szemetek azonban boldog, mert lát, és a fületek, mert hall.	¹⁶ Vestri autem beati oculi quia vident, et aures vestræ quia audiunt.
¹⁷ Bizony, mondom nektek: Sok próféta és igaz vágyott látni, amiket ti láttok, és nem látta, hallani, amiket ti hallotok, de nem hallotta.	¹⁷ Amen quippe dico vobis, quia multi prophetæ et justi cupierunt videre quæ videtis, et non viderunt : et audire quæ auditis, et non audierunt.
¹⁸ Halljátok hát, hogy mit jelent a magvető példabeszéde:	¹⁸ Vos ergo audite parabolam seminantis.
¹⁹ Amikor valaki hallja az ország igéjét, s nem érti meg, akkor eljön a gonosz és elragadja, amit a szívébe vetettek: ez az, ami az útfélre esett.	¹⁹ Omnis qui audit verbum regni, et non intelligit, venit malus, et rapit quod seminatum est in corde ejus : hic est qui secus viam seminatus est.
²⁰ A köves helyre hullott mag pedig az, aki hallja az igét, s mindjárt be is fogadja örömmel,	²⁰ Qui autem super petrosa seminatus est, hic est qui verbum audit, et continuo cum gaudio accipit illud :
²¹ de nincs gyökere, és csak ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás és üldözés támad, hamar megbotránkozik.	²¹ non habet autem in se radicem, sed est temporalis : facta autem tribulatione et persecutione propter verbum, continuo scandalizatur.
²² A tövisek közé hullott pedig az, aki hallja az igét, de a világ gondjai és a csalóka gazdagság elfojtja azt, és az gyümölcsöt nem hoz.	²² Qui autem seminatus est in spinis, hic est qui verbum audit, et sollicitudo sæculi istius, et fallacia divitiarum suffocat verbum, et sine fructu efficitur.
²³ A jó földbe vetett mag pedig az, aki hallja az igét és meg is érti azt. Aztán gyümölcsöt hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.«	²³ Qui vero in terram bonam seminatus est, hic est qui audit verbum, et intelligit, et fructum affert, et facit aliud quidem centesimum, aliud autem sexagesimum, aliud vero trigesimum.
²⁴ Más példabeszédet is mondott nekik: »Hasonlít a mennyek országa egy emberhez, aki jó magot vetett szántóföldjébe.	²⁴ Aliam parabolam proposuit illis, dicens : Simile factum est regnum cælorum homini, qui seminavit bonum semen in agro suo :
²⁵ Amíg aludtak az emberek, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé és elment.	²⁵ cum autem dormirent homines, venit inimicus ejus, et superseminavit zizania in medio tritici, et abiit.
²⁶ Amikor kisarjadt a gabona és kalászba szökkent, előtűnt a konkoly is.	²⁶ Cum autem crevisset herba, et fructum fecisset, tunc apparuerunt et zizania.
²⁷ Odamentek a szolgák a gazdához és azt mondták neki: ‘Uram! Ugye, te jó magot vetettél a szántóföldedbe? Honnan van hát benne a konkoly?’	²⁷ Accedentes autem servi patrisfamilias, dixerunt ei : Domine, nonne bonum semen seminasti in agro tuo ? unde ergo habet zizania ?
²⁸ Azt felelte nekik: ‘Ellenséges ember cselekedte ezt.’ A szolgák erre megkérdezték tőle: ‘Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?’	²⁸ Et ait illis : Inimicus homo hoc fecit. Servi autem dixerunt ei : Vis, imus, et colligimus ea ?
²⁹ Ő azonban azt felelte: ‘Nem, nehogy a konkolyt kiszedve kitépjétek vele együtt a búzát is.	²⁹ Et ait : Non : ne forte colligentes zizania, eradicetis simul cum eis et triticum.
³⁰ Hagyjátok együtt felnőni mindkettőt az aratásig. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Gyűjtsétek először össze a konkolyt és kössétek kévékbe, hogy elégessék. A búzát pedig gyűjtsétek össze a magtáramba.’«	³⁰ Sinite utraque crescere usque ad messem, et in tempore messis dicam messoribus : Colligite primum zizania, et alligate ea in fasciculos ad comburendum : triticum autem congregate in horreum meum.
³¹ Egy másik példabeszédet is mondott nekik: »Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet egy ember megfogott, és elvetett a szántóföldjébe.	³¹ Aliam parabolam proposuit eis dicens : Simile est regnum cælorum grano sinapis, quod accipiens homo seminavit in agro suo :
³² Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb lesz más veteményeknél. Fa lesz belőle, úgyhogy jönnek az ég madarai, és az ágai közt fészkelnek« .	³² quod minimum quidem est omnibus seminibus : cum autem creverit, majus est omnibus oleribus, et fit arbor, ita ut volucres cæli veniant, et habitent in ramis ejus.
³³ Azután egy másik példabeszédet mondott nekik: »Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet egy asszony megfogott, és belekeverte három merőnyi lisztbe, amíg meg nem kelt az egész.«	³³ Aliam parabolam locutus est eis : Simile est regnum cælorum fermento, quod acceptum mulier abscondit in farinæ satis tribus, donec fermentatum est totum.
³⁴ Mindezeket Jézus példabeszédekben mondta el a tömegnek. Példabeszéd nélkül semmit sem mondott nekik,	³⁴ Hæc omnia locutus est Jesus in parabolis ad turbas : et sine parabolis non loquebatur eis :
³⁵ hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott: »Példabeszédekre nyitom ajkamat, kijelentem a világ alapítása óta elrejtett dolgokat«.	³⁵ ut impleretur quod dictum erat per prophetam dicentem : Aperiam in parabolis os meum ; eructabo abscondita a constitutione mundi.
³⁶ Akkor elbocsátotta a tömeget és hazament. Tanítványai odamentek hozzá és azt mondták: »Magyarázd meg nekünk a példabeszédet a szántóföldben lévő konkolyról!«	³⁶ Tunc, dimissis turbis, venit in domum : et accesserunt ad eum discipuli ejus, dicentes : Edissere nobis parabolam zizaniorum agri.
³⁷ Ő azt felelte nekik: »Aki a jó magot veti, az az Emberfia.	³⁷ Qui respondens ait illis : Qui seminat bonum semen, est Filius hominis.
³⁸ A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai.	³⁸ Ager autem est mundus. Bonum vero semen, hi sunt filii regni. Zizania autem, filii sunt nequam.
³⁹ Az ellenség, aki elvetette, az ördög, az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.	³⁹ Inimicus autem, qui seminavit ea, est diabolus. Messis vero, consummatio sæculi est. Messores autem, angeli sunt.
⁴⁰ Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzben elégetik, úgy lesz a világ végén is:	⁴⁰ Sicut ergo colliguntur zizania, et igni comburuntur : sic erit in consummatione sæculi.
⁴¹ az Emberfia elküldi angyalait, azok összeszednek az ő országában minden botrányt, és azokat, akik gonoszságot cselekszenek,	⁴¹ Mittet Filius hominis angelos suos, et colligent de regno ejus omnia scandala, et eos qui faciunt iniquitatem :
⁴² és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás.	⁴² et mittent eos in caminum ignis. Ibi erit fletus et stridor dentium.
⁴³ Akkor az igazak ragyogni fognak Atyjuk országában, mint a nap. Akinek füle van, hallja meg!	⁴³ Tunc justi fulgebunt sicut sol in regno Patris eorum. Qui habet aures audiendi, audiat.
⁴⁴ Hasonló a mennyek országa a szántóföldbe rejtett kincshez. Egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet.	⁴⁴ Simile est regnum cælorum thesauro abscondito in agro : quem qui invenit homo, abscondit, et præ gaudio illius vadit, et vendit universa quæ habet, et emit agrum illum.
⁴⁵ Hasonló a mennyek országa a kereskedő emberhez, aki szép gyöngyöket keresett.	⁴⁵ Iterum simile est regnum cælorum homini negotiatori, quærenti bonas margaritas.
⁴⁶ Amikor talált egy sokat érő gyöngyöt, elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt.	⁴⁶ Inventa autem una pretiosa margarita, abiit, et vendidit omnia quæ habuit, et emit eam.
⁴⁷ Hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett hálóhoz, amely minden fajta halat összefogott.	⁴⁷ Iterum simile est regnum cælorum sagenæ missæ in mare, et ex omni genere piscium congreganti.
⁴⁸ Amikor megtelt, felhúzták a partra, leültek, és a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványát pedig kidobták.	⁴⁸ Quam, cum impleta esset, educentes, et secus littus sedentes, elegerunt bonos in vasa, malos autem foras miserunt.
⁴⁹ Így lesz a világ végén is. Az angyalok kimennek majd, a gonoszokat elválasztják az igazaktól	⁴⁹ Sic erit in consummatione sæculi : exibunt angeli, et separabunt malos de medio justorum,
⁵⁰ és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás.	⁵⁰ et mittent eos in caminum ignis : ibi erit fletus, et stridor dentium.
⁵¹ Megértettétek mindezeket?« Azt felelték neki: »Igen.«	⁵¹ Intellexistis hæc omnia ? Dicunt ei : Etiam.
⁵² Ő pedig azt mondta nekik: »Így tehát minden írástudó, aki járatos a mennyek országában, hasonló a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.«	⁵² Ait illis : Ideo omnis scriba doctus in regno cælorum, similis est homini patrifamilias, qui profert de thesauro suo nova et vetera.
⁵³ Történt pedig, hogy amikor Jézus befejezte ezeket a példabeszédeket, eltávozott onnan.	⁵³ Et factum est, cum consummasset Jesus parabolas istas, transiit inde.
⁵⁴ Azután elment a saját falujába, és tanította őket a zsinagógájukban, úgy, hogy elcsodálkoztak rajta: »Honnan van ennek ilyen bölcsessége és a csodái?	⁵⁴ Et veniens in patriam suam, docebat eos in synagogis eorum, ita ut mirarentur, et dicerent : Unde huic sapientia hæc, et virtutes ?
⁵⁵ Nem az ács fia ez? Anyját nem Máriának hívják, és a testvérei nem Jakab, József, Simon és Júdás?	⁵⁵ Nonne hic est fabri filius ? nonne mater ejus dicitur Maria, et fratres ejus, Jacobus, et Joseph, et Simon, et Judas ?
⁵⁶ Nincs itt nálunk minden nővére? Honnan vette hát mindezt?«	⁵⁶ et sorores ejus, nonne omnes apud nos sunt ? unde ergo huic omnia ista ?
⁵⁷ És megbotránkoztak benne. Jézus pedig azt mondta nekik: »Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában és a saját házában.«	⁵⁷ Et scandalizabantur in eo. Jesus autem dixit eis : Non est propheta sine honore, nisi in patria sua, et in domo sua.
⁵⁸ Nem is tett ott sok csodát a hitetlenségük miatt.	⁵⁸ Et non fecit ibi virtutes multas propter incredulitatem illorum.

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati