Evangélium Máté szerint 13

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta	Bibbia Diodati
¹ Azon a napon Jézus kiment a házból és leült a tenger mellett.	¹ ORA in quel giorno stesso, Gesù, uscito di casa, si pose a sedere presso del mare.
² Nagy tömeg gyűlt össze körülötte. Ezért beszállt egy bárkába, leült, az egész tömeg pedig a parton állt.	² E molte turbe si raunarono appresso di lui, talchè egli, entrato in una navicella, si pose a sedere; e tutta la moltitudine stava in piè in su la riva.
³ Sok mindent elmondott nekik példabeszédekben: »Íme, kiment a magvető vetni.	³ Ed egli ragionava loro molte cose, in parabole, dicendo: Ecco, un seminatore uscì fuori a seminare.
⁴ Amint vetette a magot, némelyik mag az útfélre esett. Jöttek a madarak és fölszedegették.	⁴ E mentre egli seminava, una parte della semenza cadde lungo la strada, e gli uccelli vennero, e la mangiarono tutta.
⁵ Más magok köves helyre estek, ahol nem volt sok földjük. Hamar kikeltek, mert nem voltak mélyen a földben.	⁵ Ed un’altra cadde in luoghi pietrosi, ove non avea molta terra, e subito nacque, perciocchè non avea profondo terreno;
⁶ De amikor a nap felkelt, megperzselődtek, s mivel nem volt gyökerük, elszáradtak.	⁶ ma, essendo levato il sole, fu riarsa; e, perciocchè non avea radice, si seccò.
⁷ Néhány másik a tövisek közé esett. A tövisek felnőttek és elfojtották őket.	⁷ Ed un’altra cadde sopra le spine, e le spine crebbero, e l’affogarono.
⁸ Végül más magok a jó földbe hullottak. Ezek termést hoztak, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, ismét másik harmincszorosat.	⁸ Ed un’altra cadde in buona terra, e portò frutto, qual granel cento, qual sessanta, qual trenta.
⁹ Akinek van füle, hallja meg!«	⁹ Chi ha orecchie da udire, oda.
¹⁰ Odamentek hozzá a tanítványok és megkérdezték tőle: »Miért példabeszédekben szólsz hozzájuk?«	¹⁰ Allora i discepoli, accostatisi, gli dissero: Perchè parli loro in parabole?
¹¹ Ő ezt válaszolta nekik: »Mert nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, nekik viszont nem adatik meg.	¹¹ Ed egli, rispondendo, disse loro: Perciocchè a voi è dato di conoscere i misteri del regno de’ cieli, ma a loro non è dato.
¹² Akinek ugyanis van, annak még adnak és bővelkedni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.	¹² Perciocchè, a chiunque ha, sarà dato, ed egli soprabbonderà; ma, a chiunque non ha, eziandio quel ch’egli ha gli sarà tolto.
¹³ Azért szólok hozzájuk példabeszédekben, mert néznek, de nem látnak, s hallgatnak, de nem hallanak és nem értenek.	¹³ Perciò, parlo io loro in parabole, perchè veggendo non veggono, udendo non odono, e non intendono.
¹⁴ Beteljesedik rajtuk Izajás jövendölése, aki azt mondta: ‘Hallván hallotok majd, de nem értetek, és nézvén néztek, de nem láttok.	¹⁴ E si adempie in loro la profezia d’Isaia, che dice: Bene udirete, ma non intenderete; ben riguarderete, ma non vedrete.
¹⁵ Mert elhízott a szíve e népnek, a fülükkel nehezen hallanak, a szemüket pedig behunyták, nehogy lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, értsenek a szívükkel; nehogy megtérjenek, s meggyógyítsam őket’.	¹⁵ Perciocchè il cuore di questo popolo è ingrassato, e odono gravemente con gli orecchi, e chiudono gli occhi; acciocchè non veggano con gli occhi, e non odano con gli orecchi, e non intendano col cuore, e non si convertano, ed io non li sani.
¹⁶ A ti szemetek azonban boldog, mert lát, és a fületek, mert hall.	¹⁶ Ma, beati gli occhi vostri, perchè veggono; e le vostre orecchie, perchè odono.
¹⁷ Bizony, mondom nektek: Sok próféta és igaz vágyott látni, amiket ti láttok, és nem látta, hallani, amiket ti hallotok, de nem hallotta.	¹⁷ Perciocchè, io vi dico in verità, che molti profeti e giusti hanno desiderato di veder le cose che voi vedete e non le hanno vedute; e di udir le cose che voi udite, e non le hanno udite.
¹⁸ Halljátok hát, hogy mit jelent a magvető példabeszéde:	¹⁸ Voi dunque intendete la parabola del seminatore.
¹⁹ Amikor valaki hallja az ország igéjét, s nem érti meg, akkor eljön a gonosz és elragadja, amit a szívébe vetettek: ez az, ami az útfélre esett.	¹⁹ Quando alcuno ode la parola del regno, e non l’intende, il maligno viene, e rapisce ciò ch’era stato seminato nel cuor di esso. Un tale è la semenza seminata lungo la strada.
²⁰ A köves helyre hullott mag pedig az, aki hallja az igét, s mindjárt be is fogadja örömmel,	²⁰ E colui che è seminato in luoghi pietrosi è colui che ode la parola, e subito con allegrezza la riceve;
²¹ de nincs gyökere, és csak ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás és üldözés támad, hamar megbotránkozik.	²¹ ma non ha radice in sè, anzi è di corta durata: ed avvenendo tribolazione, o persecuzione, per la parola, incontanente è scandalezzato.
²² A tövisek közé hullott pedig az, aki hallja az igét, de a világ gondjai és a csalóka gazdagság elfojtja azt, és az gyümölcsöt nem hoz.	²² E colui che è seminato fra le spine è colui che ode la parola; ma la sollecitudine di questo secolo e l’inganno delle ricchezze, affogano la parola; ed essa diviene infruttuosa.
²³ A jó földbe vetett mag pedig az, aki hallja az igét és meg is érti azt. Aztán gyümölcsöt hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.«	²³ Ma colui che è seminato nella buona terra è colui che ode la parola, e l’intende; il quale ancora frutta, e fa qual cento, qual sessanta, qual trenta
²⁴ Más példabeszédet is mondott nekik: »Hasonlít a mennyek országa egy emberhez, aki jó magot vetett szántóföldjébe.	²⁴ EGLI propose loro un’altra parabola, dicendo: Il regno de’ cieli è simile ad un uomo che seminò buona semenza nel suo campo.
²⁵ Amíg aludtak az emberek, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé és elment.	²⁵ Ma, mentre gli uomini dormivano, venne il suo nemico, e seminò delle zizzanie per mezzo il grano, e se ne andò.
²⁶ Amikor kisarjadt a gabona és kalászba szökkent, előtűnt a konkoly is.	²⁶ E quando l’erba fu nata, ed ebbe fatto frutto, allora apparvero eziandio le zizzanie.
²⁷ Odamentek a szolgák a gazdához és azt mondták neki: ‘Uram! Ugye, te jó magot vetettél a szántóföldedbe? Honnan van hát benne a konkoly?’	²⁷ E i servitori del padron di casa vennero a lui, e gli dissero: Signore, non hai tu seminata buona semenza nel tuo campo? onde avvien dunque che vi son delle zizzanie?
²⁸ Azt felelte nekik: ‘Ellenséges ember cselekedte ezt.’ A szolgák erre megkérdezték tőle: ‘Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?’	²⁸ Ed egli disse loro: Un uomo nemico ha ciò fatto. E i servitori gli dissero: Vuoi dunque che andiamo, e le cogliamo?
²⁹ Ő azonban azt felelte: ‘Nem, nehogy a konkolyt kiszedve kitépjétek vele együtt a búzát is.	²⁹ Ma egli disse: No; che talora, cogliendo le zizzanie, non diradichiate insieme con esse il grano.
³⁰ Hagyjátok együtt felnőni mindkettőt az aratásig. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Gyűjtsétek először össze a konkolyt és kössétek kévékbe, hogy elégessék. A búzát pedig gyűjtsétek össze a magtáramba.’«	³⁰ Lasciate crescere amendue insieme, infino alla mietitura; e nel tempo della mietitura, io dirò a’ mietitori: Cogliete prima le zizzanie, e legatele in fasci, per bruciarle; ma accogliete il grano nel mio granaio.
³¹ Egy másik példabeszédet is mondott nekik: »Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet egy ember megfogott, és elvetett a szántóföldjébe.	³¹ EGLI propose loro un’altra parabola, dicendo: Il regno de’ cieli è simile ad un granel di senape, il quale un uomo prende, e lo semina nel suo campo.
³² Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb lesz más veteményeknél. Fa lesz belőle, úgyhogy jönnek az ég madarai, és az ágai közt fészkelnek« .	³² Esso è bene il più piccolo di tutti i semi; ma quando è cresciuto è la maggiore di tutte l’erbe, e divien albero, talchè gli uccelli del cielo vengono, e si riparano ne’ suoi rami.
³³ Azután egy másik példabeszédet mondott nekik: »Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet egy asszony megfogott, és belekeverte három merőnyi lisztbe, amíg meg nem kelt az egész.«	³³ Egli disse loro un’altra parabola: Il regno de’ cieli è simile al lievito, il quale una donna prende, e lo ripone dentro tre staia di farina, finchè tutta sia levitata.
³⁴ Mindezeket Jézus példabeszédekben mondta el a tömegnek. Példabeszéd nélkül semmit sem mondott nekik,	³⁴ Tutte queste cose ragionò Gesù in parabole alle turbe; e non parlava loro senza parabola;
³⁵ hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott: »Példabeszédekre nyitom ajkamat, kijelentem a világ alapítása óta elrejtett dolgokat«.	³⁵ acciocchè si adempiesse ciò che fu detto dal profeta: Io aprirò la mia bocca in parabole; io sgorgherò cose occulte fin dalla fondazione del mondo.
³⁶ Akkor elbocsátotta a tömeget és hazament. Tanítványai odamentek hozzá és azt mondták: »Magyarázd meg nekünk a példabeszédet a szántóföldben lévő konkolyról!«	³⁶ ALLORA Gesù, licenziate le turbe, se ne ritornò a casa, e i suoi discepoli gli si accostarono, dicendo: Dichiaraci la parabola delle zizzanie del campo.
³⁷ Ő azt felelte nekik: »Aki a jó magot veti, az az Emberfia.	³⁷ Ed egli, rispondendo, disse loro: Colui che semina la buona semenza è il Figliuol dell’uomo.
³⁸ A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai.	³⁸ E il campo è il mondo, e la buona semenza sono i figliuoli del regno, e le zizzanie sono i figliuoli del maligno.
³⁹ Az ellenség, aki elvetette, az ördög, az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.	³⁹ E il nemico che le ha seminate è il diavolo, e la mietitura è la fin del mondo, e i mietitori son gli angeli.
⁴⁰ Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzben elégetik, úgy lesz a világ végén is:	⁴⁰ Siccome adunque si colgono le zizzanie, e si bruciano col fuoco, così ancora avverrà nella fin del mondo.
⁴¹ az Emberfia elküldi angyalait, azok összeszednek az ő országában minden botrányt, és azokat, akik gonoszságot cselekszenek,	⁴¹ Il Figliuol dell’uomo manderà i suoi angeli, ed essi raccoglieranno dal suo regno tutti gli scandali, e gli operatori d’iniquità;
⁴² és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás.	⁴² e li getteranno nella fornace del fuoco. Ivi sarà il pianto e lo stridor de’ denti.
⁴³ Akkor az igazak ragyogni fognak Atyjuk országában, mint a nap. Akinek füle van, hallja meg!	⁴³ Allora i giusti risplenderanno come il sole, nel regno del Padre loro. Chi ha orecchie da udire, oda
⁴⁴ Hasonló a mennyek országa a szántóföldbe rejtett kincshez. Egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet.	⁴⁴ DI nuovo, il regno de’ cieli è simile ad un tesoro nascosto in un campo, il quale un uomo, avendolo trovato, nasconde; e per l’allegrezza che ne ha, va, e vende tutto ciò ch’egli ha, e compera quel campo.
⁴⁵ Hasonló a mennyek országa a kereskedő emberhez, aki szép gyöngyöket keresett.	⁴⁵ Di nuovo, il regno de’ cieli è simile ad un uomo mercatante, il qual va cercando di belle perle.
⁴⁶ Amikor talált egy sokat érő gyöngyöt, elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt.	⁴⁶ E trovata una perla di gran prezzo, va, e vende tutto ciò ch’egli ha, e la compera.
⁴⁷ Hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett hálóhoz, amely minden fajta halat összefogott.	⁴⁷ Di nuovo, il regno de’ cieli è simile ad una rete gettata in mare, la qual raccoglie d’ogni maniera di cose.
⁴⁸ Amikor megtelt, felhúzták a partra, leültek, és a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványát pedig kidobták.	⁴⁸ E quando è piena, i pescatori la traggono fuori in sul lito; e postisi a sedere, raccolgono le cose buone ne’ lor vasi, e gettan via ciò che non val nulla.
⁴⁹ Így lesz a világ végén is. Az angyalok kimennek majd, a gonoszokat elválasztják az igazaktól	⁴⁹ Così avverrà nella fin del mondo: gli angeli usciranno, e metteranno da parte i malvagi d’infra i giusti;
⁵⁰ és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás.	⁵⁰ e li getteranno nella fornace del fuoco. Ivi sarà il pianto e lo stridor de’ denti.
⁵¹ Megértettétek mindezeket?« Azt felelték neki: »Igen.«	⁵¹ Gesù disse loro: Avete voi intese tutte queste cose? Essi gli dissero: Sì, Signore.
⁵² Ő pedig azt mondta nekik: »Így tehát minden írástudó, aki járatos a mennyek országában, hasonló a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.«	⁵² Ed egli disse loro: Perciò ogni Scriba, ammaestrato per lo regno de’ cieli, è simile ad un padrone di casa, il qual trae fuori dal suo tesoro cose vecchie, e nuove
⁵³ Történt pedig, hogy amikor Jézus befejezte ezeket a példabeszédeket, eltávozott onnan.	⁵³ ORA, quando Gesù ebbe finite queste parabole si dipartì di là.
⁵⁴ Azután elment a saját falujába, és tanította őket a zsinagógájukban, úgy, hogy elcsodálkoztak rajta: »Honnan van ennek ilyen bölcsessége és a csodái?	⁵⁴ Ed essendo venuto nella sua patria, li insegnava nella lor sinagoga, talchè essi stupivano, e dicevano: Onde viene a costui cotesta sapienza, e coteste potenti operazioni?
⁵⁵ Nem az ács fia ez? Anyját nem Máriának hívják, és a testvérei nem Jakab, József, Simon és Júdás?	⁵⁵ Non è costui il figliuolo del falegname? sua madre non si chiama ella Maria? e i suoi fratelli Giacomo, e Iose, e Simone, e Giuda?
⁵⁶ Nincs itt nálunk minden nővére? Honnan vette hát mindezt?«	⁵⁶ E non son le sue sorelle tutte appresso di noi? onde vengono dunque a costui tutte queste cose?
⁵⁷ És megbotránkoztak benne. Jézus pedig azt mondta nekik: »Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában és a saját házában.«	⁵⁷ Ed erano scandalizzati di lui. E Gesù disse loro: Niun profeta è sprezzato, se non nella sua patria, e in casa sua.
⁵⁸ Nem is tett ott sok csodát a hitetlenségük miatt.	⁵⁸ Ed egli non fece quivi molte potenti operazioni, per la loro incredulità

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati