Jeremiás könyve 6
Libro non riconosciuto. Prova con un'abbreviazione valida (es. Gen, Es, Gv, Sal).
Versetti esaminati
| Káldi-Neovulgáta | La Biblia |
|---|---|
| 1 Meneküljetek, Benjamin fiai, Jeruzsálem belsejéből! Tekoában fújjátok meg a harsonát, és Bét-Hakkárem fölött adjatok jelet! Mert veszedelem fenyeget észak felől, és nagy romlás. | 1 ¡Huid, benjaminitas, de Jerusalén! | Tocad la trompeta en Técoa, | izad la bandera en Betaqueren, | que llega del norte un desastre, | se cierne una ruina imponente. |
| 2 A szépet és elkényeztetettet, Sion leányát elpusztítom. | 2 A un pastizal delicioso | puede compararse Sión; |
| 3 Pásztorok és nyájaik jönnek hozzá, sátrakat vernek körülötte, lelegeli mindegyik a maga területét. | 3 allí entran pastores y rebaños, | plantan sus tiendas en torno | y pasta cada cual en su porción. |
| 4 »Készüljetek háborúra ellene, keljetek fel, és vonuljunk fel délben! Jaj nekünk, mert estére fordult a nap, mert megnyúlnak az esti árnyak! | 4 ¡Declaradle la guerra santa! | ¡Ataquémosla en pleno mediodía! | ¡Ay de nosotros, que el día declina | y se alargan las sombras de la tarde! |
| 5 Keljetek fel, és vonuljunk fel éjjel, romboljuk le palotáit!« | 5 ¡Adelante, ataquemos de noche, | arrasemos todos sus alcázares! |
| 6 Mert így szól a Seregek Ura: »Vágjatok ki fákat, és halmozzátok fel sáncként Jeruzsálem ellen! Ez az a város, mely megbűnhődik, csupa zsarolás van belsejében. | 6 Que esto dice el Señor del universo: | «Talad árboles, | construid un talud contra Jerusalén: | es una ciudad condenada, | repleta toda de opresión. |
| 7 Ahogy frissen tartja vizét a kút, úgy tartja frissen ő a gonoszságát. Erőszak és elnyomás hallatszik benne, betegség és csapás van előttem szüntelen. | 7 Como guarda el agua una cisterna, | así guarda ella su maldad: | se oyen atropellos y rapiñas, | soy testigo de golpes y heridas. |
| 8 Fogadd meg az intést, Jeruzsálem, nehogy elforduljon lelkem tőled, nehogy pusztasággá tegyelek, lakatlan földdé!« | 8 Aprende la lección, Jerusalén, | no sea que me aparte de ti, | no sea que te deje desolada, | convertida en lugar deshabitado». |
| 9 Így szól a Seregek Ura: »Az utolsó szemig leszedik, mint a szőlőt, Izrael maradékát. Ismét nyújtsd ki kezed, mint a szüretelő a szőlővesszőkre!« | 9 Esto dice el Señor del universo: | —Rebusca en el resto de Israel | como en una viña los racimos; | pasa tu mano por los pámpanos, | lo mismo que un vendimiador. |
| 10 Kinek beszéljek és tegyek bizonyságot, hogy meghallják? Íme, körülmetéletlen a fülük, és nem tudnak figyelni; íme, az Úr igéje gúny tárgya lett nekik, nem lelik kedvüket benne. | 10 —¿A quién me voy a dirigir, | a quién conjurar y que escuchen? | Tienen el oído incircunciso, | son incapaces de entender; | se mofan de la palabra del Señor | porque ya no les agrada. |
| 11 Ezért az Úr haragja tölt el engem, nem bírom tovább magamban tartani. »Öntsd ki a gyermekre az utcán, és az ifjak csoportjára egyaránt! Mert a férfi is foglyul esik az asszonnyal együtt, az öreg azzal, akinek beteltek napjai. | 11 ¡Y estoy lleno de la ira del Señor, | me siento incapaz de contenerla! —Derrámala sobre los niños en la calle, | también sobre los grupos de jóvenes; | que alcance a hombres y a mujeres, | a adultos junto con ancianos. |
| 12 Házaik mások birtokába jutnak, a mezők és asszonyok is egyaránt. Mert kinyújtom kezemet a föld lakóira« – mondja az Úr. | 12 Sus casas pasarán a extraños, | junto con campos y mujeres, | pues voy a extender mi mano | contra los habitantes de esta tierra | —oráculo del Señor—. |
| 13 Mert a legkisebbtől a legnagyobbig mindegyikük nyereséget hajhász; és a prófétától a papig mindegyikük csalárdságot művel. | 13 —Es que del pequeño al grande | todos van tras su provecho; | del profeta al sacerdote | todos andan entre fraudes. |
| 14 Népem sebét úgy gyógyítják, hogy könnyelműen mondogatják: »Békesség, békesség!« Pedig nincsen békesség. | 14 Han curado la herida de mi pueblo, | pero solo en apariencia, diciendo: | «Todo va bien», y nada iba bien. |
| 15 Szégyent vallottak, mert utálatosságot műveltek; mégsem szégyenkeznek, és pirulni sem tudnak. »Ezért elesnek az elesőkkel, és amikor meglátogatom őket, elbuknak« – mondja az Úr. | 15 Tenían que estar avergonzados | de tanta abominación cometida, | y no fueron capaces de avergonzarse, | ni siquiera conocen el pudor. | Pero caerán cuando todos caigan, | tropezarán cuando venga a castigarlos | —dice el Señor—. |
| 16 Így szól az Úr: »Álljatok ki az utakra, és nézzétek, kérdezősködjetek az ősi ösvények felől, melyik út a jó, és azon járjatok, akkor nyugalmat találtok lelketeknek!« De azt mondták: »Nem járunk!« | 16 Esto dice el Señor: | Paraos en los caminos a mirar, | preguntad por las rutas antiguas: | dónde está el buen camino y seguidlo, | y así encontraréis reposo. | Pero dijeron: «No lo seguiremos». |
| 17 Őröket állítottam fölétek: »Figyeljetek a kürtszóra!« De azt mondták: »Nem figyelünk!« | 17 Entonces os di centinelas: | «¡Atención al toque de trompeta!», | pero ellos dijeron: «Ni caso». |
| 18 Ezért halljátok, ti nemzetek, és tudd meg, te népgyűlés, mi történik velük! | 18 Por tanto, naciones, escuchad, | sabed lo que va a ocurrir; |
| 19 Halld meg, te föld: »Íme, én bajt hozok erre a népre, gondolataik gyümölcsét, mert igéimre nem figyeltek, és törvényemet megvetették. | 19 escucha también tú, tierra, | la desgracia que traigo a este pueblo: | el fruto de sus maquinaciones, | pues no escucharon mis palabras, | no atendieron mis advertencias. |
| 20 Minek nekem a tömjén, mely Sábából érkezik, és a jó illatú nád messze földről? Égőáldozataitok nem kedvesek, és véresáldozataitok nem tetszenek nekem.« | 20 ¿A qué me traes incienso de Saba, | caña aromática de tierras lejanas? | No me agradan vuestros holocaustos, | no me complacen vuestros sacrificios. |
| 21 Ezért így szól az Úr: »Íme, én buktatókat állítok ennek a népnek, és elbuknak bennük apák és fiak együtt, szomszéd és társa elvesznek.« | 21 Por eso dice el Señor: | «Pondré a este pueblo obstáculos | de modo que tropiecen en ellos | los padres junto con sus hijos, | que perezcan vecinos y amigos». |
| 22 Így szól az Úr: »Íme, egy nép jön észak földjéről, és nagy nemzet kél a föld végéről. | 22 Esto dice el Señor: | Viene un ejército del norte, | se despierta una nación poderosa | allá por los confines de la tierra. |
| 23 Íjat és dárdát ragadnak, kegyetlenek, és nem irgalmaznak; hangjuk zúg, mint a tenger, és lovakon nyargalnak. Felsorakoztak mint harcosok ellened, Sion leánya!« | 23 Van armados de arco y jabalina, | son crueles, no tienen compasión. | Sus gritos son un mar encrespado, | cabalgan a lomos de corceles, | formados como un solo hombre | para atacarte, Sión capital. |
| 24 »Hallottuk a hírét, lehanyatlott a kezünk; szorongás fogott el minket, gyötrelem, mint a szülő asszonyt.« | 24 Al oír la noticia, nos fallaron las fuerzas; | la angustia nos oprime, dolor de parturienta. |
| 25 Ne menjetek ki a mezőre, és az úton ne járjatok, mert ellenség kardja vár, és rettenet mindenfelől! | 25 No salgáis al campo | ni andéis por caminos, | la espada enemiga | siembra todo de terror. |
| 26 Népem leánya, ölts zsákruhát, és fetrengj a hamuban! Gyászolj, mint az egyszülöttért szokás, keserves jajgatással! Mert hirtelen jön el a pusztító ellenünk. | 26 Capital de mi pueblo, | vístete de saco, | acuéstate en ceniza; | haz duelo como por un hijo único, | un llanto amargo, | pues llegará de improviso | nuestro devastador. |
| 27 Vizsgálóvá tettelek népem közt, figyelővé: ismerd meg és vizsgáld meg útjukat! | 27 Te nombro examinador de mi pueblo | para que pruebes y examines su conducta. |
| 28 Mindnyájan elpártolt lázadók, akik rágalmazva járnak, réz és vas; mindnyájan romlottak. | 28 Todos son rebeldes y difamadores, | bronce y hierro de mala calidad. |
| 29 Fújtatott a fújtató, de a tűztől sértetlen maradt az ólom; hiába olvasztották, a gonoszok mégsem váltak ki. | 29 Sopla el fuelle, y el fuego | va consumiendo el plomo; | pero en vano refina el fundidor: | no se desprende la escoria. |
| 30 Elvetett ezüstnek hívják őket, mert elvetette az Úr őket. | 30 Los llaman plata de desecho, | pues el Señor los ha desechado. |