Jeremiás könyve 6

Libro non riconosciuto. Prova con un'abbreviazione valida (es. Gen, Es, Gv, Sal).

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta La Biblia
1 Meneküljetek, Benjamin fiai, Jeruzsálem belsejéből! Tekoában fújjátok meg a harsonát, és Bét-Hakkárem fölött adjatok jelet! Mert veszedelem fenyeget észak felől, és nagy romlás.1 ¡Huid, benjaminitas, de Jerusalén! | Tocad la trompeta en Técoa, | izad la bandera en Betaqueren, | que llega del norte un desastre, | se cierne una ruina imponente.
2 A szépet és elkényeztetettet, Sion leányát elpusztítom.2 A un pastizal delicioso | puede compararse Sión;
3 Pásztorok és nyájaik jönnek hozzá, sátrakat vernek körülötte, lelegeli mindegyik a maga területét.3 allí entran pastores y rebaños, | plantan sus tiendas en torno | y pasta cada cual en su porción.
4 »Készüljetek háborúra ellene, keljetek fel, és vonuljunk fel délben! Jaj nekünk, mert estére fordult a nap, mert megnyúlnak az esti árnyak!4 ¡Declaradle la guerra santa! | ¡Ataquémosla en pleno mediodía! | ¡Ay de nosotros, que el día declina | y se alargan las sombras de la tarde!
5 Keljetek fel, és vonuljunk fel éjjel, romboljuk le palotáit!«5 ¡Adelante, ataquemos de noche, | arrasemos todos sus alcázares!
6 Mert így szól a Seregek Ura: »Vágjatok ki fákat, és halmozzátok fel sáncként Jeruzsálem ellen! Ez az a város, mely megbűnhődik, csupa zsarolás van belsejében.6 Que esto dice el Señor del universo: | «Talad árboles, | construid un talud contra Jerusalén: | es una ciudad condenada, | repleta toda de opresión.
7 Ahogy frissen tartja vizét a kút, úgy tartja frissen ő a gonoszságát. Erőszak és elnyomás hallatszik benne, betegség és csapás van előttem szüntelen.7 Como guarda el agua una cisterna, | así guarda ella su maldad: | se oyen atropellos y rapiñas, | soy testigo de golpes y heridas.
8 Fogadd meg az intést, Jeruzsálem, nehogy elforduljon lelkem tőled, nehogy pusztasággá tegyelek, lakatlan földdé!«8 Aprende la lección, Jerusalén, | no sea que me aparte de ti, | no sea que te deje desolada, | convertida en lugar deshabitado».
9 Így szól a Seregek Ura: »Az utolsó szemig leszedik, mint a szőlőt, Izrael maradékát. Ismét nyújtsd ki kezed, mint a szüretelő a szőlővesszőkre!«9 Esto dice el Señor del universo: | —Rebusca en el resto de Israel | como en una viña los racimos; | pasa tu mano por los pámpanos, | lo mismo que un vendimiador.
10 Kinek beszéljek és tegyek bizonyságot, hogy meghallják? Íme, körülmetéletlen a fülük, és nem tudnak figyelni; íme, az Úr igéje gúny tárgya lett nekik, nem lelik kedvüket benne.10 —¿A quién me voy a dirigir, | a quién conjurar y que escuchen? | Tienen el oído incircunciso, | son incapaces de entender; | se mofan de la palabra del Señor | porque ya no les agrada.
11 Ezért az Úr haragja tölt el engem, nem bírom tovább magamban tartani. »Öntsd ki a gyermekre az utcán, és az ifjak csoportjára egyaránt! Mert a férfi is foglyul esik az asszonnyal együtt, az öreg azzal, akinek beteltek napjai.11 ¡Y estoy lleno de la ira del Señor, | me siento incapaz de contenerla! —Derrámala sobre los niños en la calle, | también sobre los grupos de jóvenes; | que alcance a hombres y a mujeres, | a adultos junto con ancianos.
12 Házaik mások birtokába jutnak, a mezők és asszonyok is egyaránt. Mert kinyújtom kezemet a föld lakóira« – mondja az Úr.12 Sus casas pasarán a extraños, | junto con campos y mujeres, | pues voy a extender mi mano | contra los habitantes de esta tierra | —oráculo del Señor—.
13 Mert a legkisebbtől a legnagyobbig mindegyikük nyereséget hajhász; és a prófétától a papig mindegyikük csalárdságot művel.13 —Es que del pequeño al grande | todos van tras su provecho; | del profeta al sacerdote | todos andan entre fraudes.
14 Népem sebét úgy gyógyítják, hogy könnyelműen mondogatják: »Békesség, békesség!« Pedig nincsen békesség.14 Han curado la herida de mi pueblo, | pero solo en apariencia, diciendo: | «Todo va bien», y nada iba bien.
15 Szégyent vallottak, mert utálatosságot műveltek; mégsem szégyenkeznek, és pirulni sem tudnak. »Ezért elesnek az elesőkkel, és amikor meglátogatom őket, elbuknak« – mondja az Úr.15 Tenían que estar avergonzados | de tanta abominación cometida, | y no fueron capaces de avergonzarse, | ni siquiera conocen el pudor. | Pero caerán cuando todos caigan, | tropezarán cuando venga a castigarlos | —dice el Señor—.
16 Így szól az Úr: »Álljatok ki az utakra, és nézzétek, kérdezősködjetek az ősi ösvények felől, melyik út a jó, és azon járjatok, akkor nyugalmat találtok lelketeknek!« De azt mondták: »Nem járunk!«16 Esto dice el Señor: | Paraos en los caminos a mirar, | preguntad por las rutas antiguas: | dónde está el buen camino y seguidlo, | y así encontraréis reposo. | Pero dijeron: «No lo seguiremos».
17 Őröket állítottam fölétek: »Figyeljetek a kürtszóra!« De azt mondták: »Nem figyelünk!«17 Entonces os di centinelas: | «¡Atención al toque de trompeta!», | pero ellos dijeron: «Ni caso».
18 Ezért halljátok, ti nemzetek, és tudd meg, te népgyűlés, mi történik velük!18 Por tanto, naciones, escuchad, | sabed lo que va a ocurrir;
19 Halld meg, te föld: »Íme, én bajt hozok erre a népre, gondolataik gyümölcsét, mert igéimre nem figyeltek, és törvényemet megvetették.19 escucha también tú, tierra, | la desgracia que traigo a este pueblo: | el fruto de sus maquinaciones, | pues no escucharon mis palabras, | no atendieron mis advertencias.
20 Minek nekem a tömjén, mely Sábából érkezik, és a jó illatú nád messze földről? Égőáldozataitok nem kedvesek, és véresáldozataitok nem tetszenek nekem.«20 ¿A qué me traes incienso de Saba, | caña aromática de tierras lejanas? | No me agradan vuestros holocaustos, | no me complacen vuestros sacrificios.
21 Ezért így szól az Úr: »Íme, én buktatókat állítok ennek a népnek, és elbuknak bennük apák és fiak együtt, szomszéd és társa elvesznek.«21 Por eso dice el Señor: | «Pondré a este pueblo obstáculos | de modo que tropiecen en ellos | los padres junto con sus hijos, | que perezcan vecinos y amigos».
22 Így szól az Úr: »Íme, egy nép jön észak földjéről, és nagy nemzet kél a föld végéről.22 Esto dice el Señor: | Viene un ejército del norte, | se despierta una nación poderosa | allá por los confines de la tierra.
23 Íjat és dárdát ragadnak, kegyetlenek, és nem irgalmaznak; hangjuk zúg, mint a tenger, és lovakon nyargalnak. Felsorakoztak mint harcosok ellened, Sion leánya!«23 Van armados de arco y jabalina, | son crueles, no tienen compasión. | Sus gritos son un mar encrespado, | cabalgan a lomos de corceles, | formados como un solo hombre | para atacarte, Sión capital.
24 »Hallottuk a hírét, lehanyatlott a kezünk; szorongás fogott el minket, gyötrelem, mint a szülő asszonyt.«24 Al oír la noticia, nos fallaron las fuerzas; | la angustia nos oprime, dolor de parturienta.
25 Ne menjetek ki a mezőre, és az úton ne járjatok, mert ellenség kardja vár, és rettenet mindenfelől!25 No salgáis al campo | ni andéis por caminos, | la espada enemiga | siembra todo de terror.
26 Népem leánya, ölts zsákruhát, és fetrengj a hamuban! Gyászolj, mint az egyszülöttért szokás, keserves jajgatással! Mert hirtelen jön el a pusztító ellenünk.26 Capital de mi pueblo, | vístete de saco, | acuéstate en ceniza; | haz duelo como por un hijo único, | un llanto amargo, | pues llegará de improviso | nuestro devastador.
27 Vizsgálóvá tettelek népem közt, figyelővé: ismerd meg és vizsgáld meg útjukat!27 Te nombro examinador de mi pueblo | para que pruebes y examines su conducta.
28 Mindnyájan elpártolt lázadók, akik rágalmazva járnak, réz és vas; mindnyájan romlottak.28 Todos son rebeldes y difamadores, | bronce y hierro de mala calidad.
29 Fújtatott a fújtató, de a tűztől sértetlen maradt az ólom; hiába olvasztották, a gonoszok mégsem váltak ki.29 Sopla el fuelle, y el fuego | va consumiendo el plomo; | pero en vano refina el fundidor: | no se desprende la escoria.
30 Elvetett ezüstnek hívják őket, mert elvetette az Úr őket.30 Los llaman plata de desecho, | pues el Señor los ha desechado.