Izajás könyve 36

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66
Libro non riconosciuto. Prova con un'abbreviazione valida (es. Gen, Es, Gv, Sal).
Versetti esaminati

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta Le Sainte Bible Fillion
1 Történt Hiszkija király tizennegyedik esztendejében, hogy felvonult Szanherib, Asszíria királya Júda minden megerősített városa ellen, és bevette őket.
2 Ekkor elküldte Asszíria királya a főpohárnokát Lákisból Jeruzsálembe, Hiszkija királyhoz nagy hadsereggel, és az fel is állt a Felső-tó vízvezetéke mellett a Ruhamosók mezejéhez vivő úton.
3 Kiment hozzá Eljakim, Helkija fia, az udvarnagy, Sebna, az írnok és Joah, Ászáf fia, a főtanácsos.
4 Ekkor így szólt hozzájuk a főpohárnok: »Mondjátok meg Hiszkijának, ezt mondja a nagykirály, Asszíria királya: Mi ez a bizalom, miben bízol?
5 Azt gondolod: ‘Az ajkak beszéde már jó terv és elég erő a hadakozáshoz?’ Most kiben bízol, hogy fellázadtál ellenem?
6 Íme, te ebben a törött nádpálcában, Egyiptomban bizakodsz, mely annak, aki rátámaszkodik, belemegy a tenyerébe, és átlyukasztja. Ilyen a fáraó, Egyiptom királya, mindazok számára, akik benne bíznak.
7 Ha pedig azt mondjátok nekem: ‘Az Úrban, a mi Istenünkben bízunk’, nemde ő az, akinek magaslatait és oltárait Hiszkija eltávolította, és azt mondta Júdának és Jeruzsálemnek: ‘Ez előtt az oltár előtt boruljatok le?’
8 Nos tehát, fogadj urammal, Asszíria királyával! Adok neked kétezer lovat, ha tudsz lovasokat adni rájuk.
9 Hogyan tudnál visszafordítani egyet is uram legkisebb szolgái közül? Mégis Egyiptomban bízol, a harci kocsikban és a lovasokban.
10 Nos, talán az Úr nélkül vonultam fel ez ellen a föld ellen, hogy elpusztítsam? Az Úr mondta nekem: ‘Vonulj fel ez ellen a föld ellen, és pusztítsd el!’«
11 Ekkor így szólt Eljakim, Sebna és Joah a főpohárnokhoz: »Beszélj szolgáidhoz arámul, mert megértjük! Ne beszélj hozzánk zsidó nyelven a nép füle hallatára, mely a várfalon áll!«
12 De a főpohárnok azt mondta: »Talán csak uradhoz és hozzád küldött engem az én uram, hogy elmondjam mindezeket a szavakat? És nem inkább azokhoz az emberekhez, akik a várfalon ülnek, hogy majd saját ürüléküket egyék, és saját vizeletüket igyák, veletek együtt?«
13 Odaállt tehát a főpohárnok, majd nagy hanggal, zsidó nyelven kiáltott, és ezt mondta: »Halljátok a nagykirálynak, Asszíria királyának szavait!
14 Így szól a király: Rá ne szedjen titeket Hiszkija, mert nem tud megmenteni benneteket!
15 Az Úrral se biztasson titeket Hiszkija, mondván: ‘Bizonyosan megment minket az Úr, nem kerül ez a város Asszíria királyának kezébe!’
16 Ne hallgassatok Hiszkijára! Mert így szól Asszíria királya: Adjátok meg magatokat nekem, és jöjjetek ki hozzám, akkor ehet mindenki a szőlőtőjéről és mindenki a fügefájáról, és ihatja mindenki a kútjának vizét,
17 míg el nem jövök, és el nem viszlek titeket egy olyan földre, mint a ti földetek, gabonát és mustot termő földre, kenyeret és szőlőt termő földre.
18 Ne vezessen félre titeket Hiszkija, mondván: ‘Az Úr majd megment minket!’ Vajon megmentették-e a nemzetek istenei a maguk földjét Asszíria királyának kezétől?
19 Hol vannak Emát és Arfád istenei? Hol vannak Szefárvaim istenei? És megmentették-e Szamariát a kezemtől?
20 Ezek közül az országok közül melyiket mentette meg istene a kezemtől, hogy az Úr meg tudná menteni Jeruzsálemet a kezemtől?«
21 De ők hallgattak, és nem feleltek neki egy szót sem, mert a király parancsa ez volt: »Ne feleljetek neki!«
22 Akkor Eljakim, Helkija fia, az udvarnagy, Sebna, az írnok és Joah, Ászáf fia, a főtanácsos bement Hiszkijához megszaggatott ruhában, és jelentették neki a főpohárnok szavait.