A zsoltárok könyve 90

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Pattloch Bibel
1 Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te lettél a mi menedékünk nemzedékről nemzedékre.	1 [Gebet des Moses, des Mannes Gottes.] Herr, du warst uns eine Zuflucht von Geschlecht zu Geschlecht.
2 Mielőtt a hegyek lettek, a föld és a világ születtek, te öröktől fogva és mindörökké vagy, Isten!	2 Ehe die Berge geboren wurden, Erde und Welt entstanden, von Ewigkeit zu Ewigkeit bist du, o Gott.
3 Te visszatéríted az embert a porba, azt mondod: »Térjetek oda vissza, emberek fiai.«	3 Du läßt den Menschen zum Staub zurückkehren und sprichst: "Kehret zurück, ihr Menschenkinder!"
4 Hiszen szemed előtt ezer esztendő olyan, mint az eltűnt tegnapi nap, vagy mint egy őrváltásnyi idő éjszaka.	4 Denn tausend Jahre sind vor dir wie der gestrige Tag, der vorüber ist, und wie eine Wache in der Nacht.
5 Elragadod őket, olyanok mint az álom,	5 Du säst sie aus von Jahr zu Jahr, sie gleichen dem Gras, das nachwächst.
6 mint a reggel kiviruló fű: reggel kihajt és virágzik, estére lehull és elszárad.	6 Am Morgen sprießt es und wächst, am Abend welkt es und verdorrt.
7 Elenyészünk ugyanis neheztelésed miatt, rettegjük haragod.	7 Auch wir vergehen ob deines Zornes, durch deinen Grimm sind wir erschüttert.
8 Magad elé állítod gonoszságainkat, titkainkat arcod világossága elé.	8 Du stellst unsre Sünden dir vor Augen, unsre geheimen Fehler ins Licht deines Antlitzes.
9 Napjaink mind elmúlnak haragodban, éveinket, mint egy sóhajtást, bevégezzük.	9 Wahrlich, all unsre Tage schwinden ob deines Zornes; wir vollenden unsre Jahre wie einen Seufzer.
10 Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri, vagy az erőseké a nyolcvanat, és azok nagyrésze is munka és fájdalom, gyorsan elmúlnak és mi elmegyünk.	10 Die Zeit unsres Lebens währt insgesamt siebzig Jahre, wenn es hoch kommt, achtzig Jahre, und ihr Gehetze ist Mühsal und Unheil. Ja, eilends ist es dahin, im Fluge vergangen.
11 Ki ismeri haragod erejét és félelmetes felindulásodat?	11 Wer nimmt Kenntnis von der Gewalt deines Zornes und deines Grimmes, wie es der Furcht vor dir entspricht?
12 Taníts meg számba venni napjainkat úgy, hogy bölcsességgel telítsük szívünket.	12 Unsre Tage zu zählen, das lehre uns, damit wir ein weises Herz erlangen!
13 Fordulj meg, Uram, végre valahára, légy irgalmas szolgáidhoz.	13 Kehre um, o Herr! Wie lange noch? Hab wieder Erbarmen mit deinen Dienern!
14 Tölts el minket kora reggel irgalmaddal, hogy ujjongjunk és vigadjunk egész életünkben.	14 Sättige uns am Morgen mit deiner Huld, daß wir frohlocken und jubeln unser Leben lang!
15 Örvendeztess minket annyi napig, mint amennyin megaláztál minket, s annyi évig, mint amennyin nyomorúságot láttunk.	15 Erfreue uns so viele Tage, wie du uns niederbeugtest, so viele Jahre, wie wir Leid erfuhren!
16 Nyilvánuljon meg műved szolgáidon és dicsőséged az ő fiaikon.	16 Dein Walten zeige sich an deinen Dienern, an ihren Kindern deine Herrlichkeit!
17 Derüljön ránk a mi Urunk, Istenünk fényessége, kezünk munkáját erősítsd meg, és áldd meg kezünk munkáját!	17 Die Güte des Herrn, unseres Gottes, sei über uns! Das Werk unsrer Hände lenke über uns, ja, lenke das Werk unsrer Hände!