A zsoltárok könyve 131

Káldi-Neovulgáta	El libro del Pueblo de Dios
¹ Zarándok-ének. Dávidtól. Uram, nem fuvalkodik fel szívem, és nem néz magasra szemem, nem járok nagy dolgok után, erőmet meghaladó csodák után,	¹ Canto de peregrinación. De David. Mi corazón no se ha ensoberbecido, Señor, ni mis ojos se han vuelto altaneros. No he pretendido grandes cosas ni he tenido aspiraciones desmedidas.
² hanem megnyugtattam és elcsöndesítettem lelkemet. Mint a gyermek anyja ölén, mint a kisgyermek, olyan most a lelkem.	² No, yo aplaco y modero mis deseos: como un niño tranquilo en brazos de su madre, así está mi alma dentro de mí.
³ Bízzon Izrael az Úrban, most és mindörökké.	³ Espere Israel en el Señor, desde ahora y para siempre.