| 1 A szegény imádsága, amikor bajban volt, és panaszát az Úr előtt kiöntötte. | 1 De Davide. Bendiz, ó minha alma, o Senhor, e todas as coisas que há dentro de mim (bendigam) o seu santo nome. |
| 2 Uram, hallgasd meg imádságomat, és kiáltásom jusson eléd. | 2 Bendiz, ó minha alma, o Senhor, e não esqueças nenhum dos seus benefícios. |
| 3 Ne fordítsd el tőlem arcodat soha, amikor engem szorongatás ér; Hajtsd hozzám füledet, amikor csak segítségül hívlak, sietve hallgass meg. | 3 É ele quem perdoa todas as tuas culpas, e que sara todas as tuas enfermidades. |
| 4 Mert füstként enyésznek el napjaim, és csontjaim szárazak, mint a forgács. | 4 E ele quem resgata da morte a tua vida, e que te coroa de misericórdia e de graça. |
| 5 A szívem, mint a lekaszált, kiszáradt széna, még azt is elfelejtettem, hogy kenyeremet megegyem. | 5 É ele quem sacia de bens a tua vida; renova-se, como a da águia, a tua juventude. |
| 6 Annyit jajveszékel szavam, hogy a bőr már a csontomra szárad. | 6 O Senhor faz as obras de justiça, e defende o direito de todos os oprimidos. |
| 7 A puszta pelikánjához hasonlítok, olyan lettem, mint a bagoly a romok között. | 7 Fez conhecer a Moisés os seus caminhos, aos filhos de Israel as suas obras. |
| 8 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános veréb a háztetőn. | 8 O Senhor é misericordioso e compassivo, lento para a ira e muito clemente. |
| 9 Ellenségeim szüntelenül gyaláznak, gyűlölőim összeesküdtek ellenem. | 9 Não está sempre a contender, nem guarda ressentimento para sempre. |
| 10 Bizony kenyér gyanánt hamut eszem és könnyel vegyítem italomat | 10 Não nos trata segundo os nossos pecados, nem nos retribui segundo as nossas culpas. |
| 11 haragod és bosszúságod miatt, mert felemeltél s a földre sújtottál engem. | 11 Antes, quanto o céu está elevado acima da terra, tanto prevalece a sua misericórdia para com os que o temem. |
| 12 Napjaim hanyatlanak mint az árnyék, magam pedig mint a széna száradok. | 12 Quanto o oriente dista do ocidente, tanto ele afasta de nós os nossos delitos. |
| 13 De te, Uram, megmaradsz örökre, és emlékezeted nemzedékről nemzedékre. | 13 Como um pai se compadece dos seus filhos, assim se compadece o Senhor dos que o temem, |
| 14 Te majd felkelsz és megkönyörülsz Sionon, mert itt az ideje, hogy megkönyörülj rajta, valóban itt az ideje! | 14 porque ele sabe bem que somos formados: lembra-se de que somos pó, |
| 15 Hisz szolgáid szeretik köveit, és romjait fájdalommal látják. | 15 Os dias do homem são semelhantes ao feno; como a flor do campo, assim floresce: |
| 16 De félik majd nevedet a nemzetek, Uram, s a föld minden királya fölségedet. | 16 apenas é tocada pelo vento, já não existe; nem o seu lugar o conhece mais. |
| 17 Mert felépíti az Úr Siont, és megnyilvánul dicsőségében. | 17 Porém a misericórdia do Senhor estende-se desde a eternidade e para sempre sobre os que o temem, e a sua justiça (exerce-se) com os filhos dos filhos, |
| 18 Figyelembe veszi a nyomorultak imádságát, és nem veti meg könyörgésüket. | 18 com aqueles que guardam a sua aliança, e se lembram dos seus mandamentos, para os observar. |
| 19 Jegyezzék fel ezt a jövendő nemzedéknek, hadd áldja az Urat az a nép, amelyet majd teremt. | 19 O Senhor estabeleceu o seu trono no céu, e o seu reino domina todas as coisas. |
| 20 Mert letekint szent magasságából, lenéz az Úr a mennyből a földre, | 20 Bendizei o Senhor, vós todos os seus anjos, que sois poderosos em força, que executais as suas ordens, prontos para obedecer à sua palavra. |
| 21 hogy meghallja a foglyok jajgatását, és megmentse azokat, akiket halálra szántak; | 21 Bendizei o Senhor, vós todos os seus exércitos, vós, seus ministros, que fazeis a sua vontade. |
| 22 Hogy hirdessék Sionon az Úr nevét és az ő dicséretét Jeruzsálemben, | 22 Bendizei o Senhor, vós todas as suas obras, em todos os lugares do seu domínio. Bendiz, ó minha alma, o Senhor. |
| 23 amikor majd egybegyűlnek a népek és az országok, hogy az Úrnak szolgáljanak. | |
| 24 Megtörte erőmet az úton, rövidre szabta életemet. Így szóltam: | |
| 25 »Istenem, ne ragadj el engem életem közepén, hiszen a te éveid nemzedékről nemzedékre nyúlnak. | |
| 26 Kezdetben megteremtetted a földet, s a te kezed művei az egek. | |
| 27 Azok elmúlnak, de te megmaradsz; Mint a ruha, mind elavulnak, váltod őket, mint az öltözetet és elváltoznak. | |
| 28 Te azonban ugyanaz maradsz és éveid nem fogynak el. | |
| 29 Szolgáid fiainak mindenkor lesz lakásuk, és utódjuk megerősödik majd színed előtt.« | |