Evanđelje po Luki 2

Biblija Hrvatski	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 U one dane izađe naredba cara Augusta da se provede popis svega svijeta.	1 Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség.
2 Bijaše to prvi popis izvršen za Kvirinijeva upravljanja Sirijom.	2 Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriát Kvirínusz kormányozta.
3 Svi su išli na popis, svaki u svoj grad.	3 El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába.
4 Tako i Josip, budući da je bio iz doma i loze Davidove, uziđe iz Galileje, iz grada Nazareta, u Judeju – u grad Davidov, koji se zove Betlehem –	4 Fölment tehát József is Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt,
5 da se podvrgne popisu zajedno sa svojom zaručnicom Marijom koja bijaše trudna.	5 hogy összeírják Máriával, eljegyzett feleségével, aki áldott állapotban volt.
6 I dok su bili ondje, navršilo joj se vrijeme da rodi.	6 Amikor ott voltak, eljött az ideje, hogy szüljön,
7 I porodi sina svoga, prvorođenca, povi ga i položi u jasle jer za njih nije bilo mjesta u svratištu.	7 és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.
8 A u tom kraju bijahu pastiri: pod vedrim su nebom čuvali noćnu stražu kod svojih stada.	8 Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában.
9 Anđeo im Gospodnji pristupi i slava ih Gospodnja obasja! Silno se prestrašiše.	9 Egyszer csak ott termett mellettük az Úr angyala, és az Úr fényessége körülragyogta őket. Nagy félelem vett erőt rajtuk.
10 No anđeo im reče: »Ne bojte se! Evo, javljam vam blagovijest, veliku radost za sav narod!	10 Az angyal ezt mondta nekik: »Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek.
11 Danas vam se u gradu Davidovu rodio Spasitelj – Krist, Gospodin.	11 Ma született nektek az Üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában.
12 I evo vam znaka: naći ćete novorođenče povijeno gdje leži u jaslama.«	12 Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve.«
13 I odjednom se anđelu pridruži silna nebeska vojska hvaleći Boga i govoreći:	13 Ekkor azonnal mennyei sereg sokasága vette körül az angyalt, és dicsérte Istent:
14 »Slava na visinama Bogu, a na zemlji mir ljudima, miljenicima njegovim!«	14 »Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú emberekben!«
15 Čim anđeli otiđoše od njih na nebo, pastiri stanu poticati jedni druge: »Hajdemo dakle do Betlehema. Pogledajmo što se to dogodilo, događaj koji nam obznani Gospodin.«	15 És történt, hogy amikor az angyalok visszatértek tőlük a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: »Menjünk át Betlehembe, és lássuk azt a dolgot, ami történt, s amelyet az Úr hírül adott nekünk.«
16 I pohite te pronađu Mariju, Josipa i novorođenče gdje leži u jaslama.	16 Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet.
17 Pošto sve pogledaše, ispripovjediše što im bijaše rečeno o tom djetetu.	17 Amikor meglátták őket, elhíresztelték azt, amit a gyermek felől hallottak.
18 A svi koji su to čuli divili se tome što su im pripovijedali pastiri.	18 És mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik.
19 Marija u sebi pohranjivaše sve te događaje i prebiraše ih u svome srcu.	19 Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el-elgondolkodott rajtuk szívében.
20 Pastiri se zatim vratiše slaveći i hvaleći Boga za sve što su čuli i vidjeli kako im je bilo rečeno.	20 A pásztorok pedig visszatértek, magasztalták és dicsérték Istent mindazokért a dolgokért, amiket hallottak és láttak úgy, ahogy megmondták nekik.
21 Kad se navršilo osam dana da bude obrezan, nadjenuše mu ime Isus, kako ga je bio prozvao anđeo prije njegova začeća.	21 Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte, mielőtt anyja méhében fogantatott.
22 Kad se zatim po Mojsijevu Zakonu navršiše dani njihova čišćenja, poniješe ga u Jeruzalem da ga prikažu Gospodinu –	22 Mikor pedig elteltek tisztulásuk napjai, Mózes törvénye szerint felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak,
23 kao što piše u Zakonu Gospodnjem: Svako muško prvorođenče neka se posveti Gospodinu! –	23 amint az Úr törvényében írva van: »Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve« ,
24 i da prinesu žrtvu kako je rečeno u Zakonu Gospodnjem: dvije grlice ili dva golubića.	24 és hogy áldozatot mutassanak be, amint az Úr törvénye mondja: »Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát« .
25 Živio tada u Jeruzalemu čovjek po imenu Šimun. Taj čovjek, pravedan i bogobojazan, iščekivaše Utjehu Izraelovu i Duh Sveti bijaše na njemu.	25 Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
26 Objavio mu Duh Sveti da neće vidjeti smrti dok ne vidi Pomazanika Gospodnjega.	26 A Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Felkentjét.
27 Ponukan od Duha, dođe u Hram. I kad roditelji uniješe dijete Isusa da obave što o njemu propisuje Zakon,	27 Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele,
28 primi ga on u naručje, blagoslovi Boga i reče:	28 karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt:
29 »Sad otpuštaš slugu svojega, Gospodaru, po riječi svojoj, u miru!	29 »Most bocsátod el, Uram, szolgádat a te igéd szerint békességben,
30 Ta vidješe oči moje spasenje tvoje,	30 mert látták szemeim üdvösségedet,
31 koje si pripravio pred licem svih naroda:	31 melyet minden nép színe előtt készítettél,
32 svjetlost na prosvjetljenje naroda, slavu puka svoga izraelskoga.«	32 világosságul a nemzetek megvilágosítására és dicsőségére népednek, Izraelnek«.
33 Otac njegov i majka divili se što se to o njemu govori.	33 Apja és anyja csodálkoztak mindazon, amit róla mondtak.
34 Šimun ih blagoslovi i reče Mariji, majci njegovoj: »Ovaj je evo postavljen na propast i uzdignuće mnogima u Izraelu i za znak osporavan –	34 Simeon megáldotta őket, anyjának, Máriának pedig ezt mondta: »Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak
35 a i tebi će samoj mač probosti dušu – da se razotkriju namisli mnogih srdaca!«	35 – és a te lelkedet tőr járja át –, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai.«
36 A bijaše neka proročica Ana, kći Penuelova, iz plemena Ašerova, žena veoma odmakla u godinama. Nakon djevojaštva živjela je s mužem sedam godina,	36 Volt egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előre haladt már napjaiban, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után;
37 a sama kao udovica do osamdeset i četvrte. Nije napuštala Hrama, nego je postovima i molitvama danju i noću služila Bogu.	37 nyolcvannégy éves özvegy volt, és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált ott éjjel és nappal.
38 Upravo u taj čas nadođe. Hvalila je Boga i svima koji iščekivahu otkupljenje Jeruzalema pripovijedala o djetetu.	38 Ő is odajött ugyanabban az órában, dicsérte Istent, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását.
39 Kad obaviše sve po Zakonu Gospodnjem, vratiše se u Galileju, u svoj grad Nazaret.	39 Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, a városukba, Názáretbe.
40 A dijete je raslo, jačalo i napunjalo se mudrosti i milost je Božja bila na njemu.	40 A gyermek pedig növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta.
41 Isus među učiteljima Njegovi su roditelji svake godine o blagdanu Pashe išli u Jeruzalem.	41 A szülei pedig minden évben elmentek Jeruzsálembe a Húsvét ünnepére.
42 Kad mu bijaše dvanaest godina, uziđoše po običaju blagdanskom.	42 Mikor azután tizenkét esztendős lett, fölmentek mindnyájan Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.
43 Kad su minuli ti dani, vraćahu se oni, a dječak Isus osta u Jeruzalemu, a da nisu znali njegovi roditelji.	43 Amikor elteltek az ünnepnapok és már visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ottmaradt Jeruzsálemben, és nem vették észre a szülei.
44 Uvjereni da je među suputnicima, odoše dan hoda, a onda ga stanu tražiti među rodbinom i znancima.	44 Úgy gondolták, hogy az úti társaságban van. Megtettek egy napi utat, s akkor keresték őt a rokonok és az ismerősök között.
45 I kad ga ne nađu, vrate se u Jeruzalem tražeći ga.	45 Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
46 Nakon tri dana nađoše ga u Hramu gdje sjedi posred učiteljâ, sluša ih i pita.	46 És történt, hogy három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket.
47 Svi koji ga slušahu bijahu zaneseni razumnošću i odgovorima njegovim.	47 Mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak okosságán és feleletein.
48 Kad ga ugledaše, zapanjiše se, a majka mu njegova reče: »Sinko, zašto si nam to učinio? Gle, otac tvoj i ja žalosni smo te tražili.«	48 Mikor meglátták őt, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: »Fiam! Miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged.«
49 A on im reče: »Zašto ste me tražili? Niste li znali da mi je biti u onome što je Oca mojega?«	49 Ő pedig ezt felelte nekik: »Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?«
50 Oni ne razumješe riječi koju im reče.	50 De ők nem értették meg, amit nekik mondott.
51 I siđe s njima, dođe u Nazaret i bijaše im poslušan. A majka je njegova brižno čuvala sve ove uspomene u svom srcu.	51 Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat.
52 A Isus napredovaše u mudrosti, dobi i milosti kod Boga i ljudi.	52 Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt .