| 1 הֶן־כֹּל רָאֲתָה עֵינִישָֽׁמְעָה אׇזְנִי וַתָּבֶן לָֽהּ׃ | 1 Íme, mindezt már látta szemem, és hallotta fülem, meg is értett mindent. |
| 2 כְּֽדַעְתְּכֶם יָדַעְתִּי גַם־אָנִילֹֽא־נֹפֵל אָנֹכִי מִכֶּֽם׃ | 2 Ahogy ti tudjátok, tudom én is, nem vagyok nálatok alábbvaló. |
| 3 אוּלָם אֲנִי אֶל־שַׁדַּי אֲדַבֵּרוְהוֹכֵחַ אֶל־אֵל אֶחְפָּֽץ׃ | 3 Én azonban a Mindenhatóhoz szólok, Istennel kívánok vitába szállni! |
| 4 וְֽאוּלָם אַתֶּם טֹפְלֵי־שָׁקֶררֹפְאֵי אֱלִל כֻּלְּכֶֽם׃ | 4 Előbb megmutatom, hogy hazugságot koholtok, és hamis nézeteket vallotok. |
| 5 מִי־יִתֵּן הַחֲרֵשׁ תַּחֲרִישׁוּןוּתְהִי לָכֶם לְחׇכְמָֽה׃ | 5 Bárcsak hallgatnátok, akkor bölcsek lennétek! |
| 6 שִׁמְעוּ־נָא תוֹכַחְתִּיוְרִבוֹת שְׂפָתַי הַקְשִֽׁיבוּ׃ | 6 Halljátok tehát kifogásomat, és figyeljetek ajkam vitájára! |
| 7 הַלְאֵל תְּדַבְּרוּ עַוְלָהוְלוֹ תְּֽדַבְּרוּ רְמִיָּֽה׃ | 7 Rászorul-e Isten a ti hazugságtokra, hogy érte csalárdul beszéljetek? |
| 8 הֲפָנָיו תִּשָּׂאוּןאִם־לָאֵל תְּרִיבֽוּן׃ | 8 Részrehajlók vagytok-e iránta, vagy Istenért akartok perbe szállni? |
| 9 הֲטוֹב כִּֽי־יַחְקֹר אֶתְכֶםאִם־כְּהָתֵל בֶּאֱנוֹשׁ תְּהָתֵלּוּ בֽוֹ׃ | 9 Jó néven veszi-e ő, aki előtt nincsen titok, vagy csellel akarjátok rászedni, mintha ember volna? |
| 10 הוֹכֵחַ יוֹכִיחַ אֶתְכֶםאִם־בַּסֵּתֶר פָּנִים תִּשָּׂאֽוּן׃ | 10 Keményen megfedd ő titeket, ha titokban pártjára keltek. |
| 11 הֲלֹא שְׂאֵתוֹ תְּבַעֵת אֶתְכֶםוּפַחְדּוֹ יִפֹּל עֲלֵיכֶֽם׃ | 11 Mihelyt felkel, megrettent, és félelme megszáll titeket! |
| 12 זִֽכְרֹנֵיכֶם מִשְׁלֵי־אֵפֶרלְגַבֵּי־חֹמֶר גַּבֵּיכֶֽם׃ | 12 Emléketek olyan lesz, mint a hamu, és nyakatok sárrá válik. |
| 13 הַחֲרִישׁוּ מִמֶּנִּי וַאֲדַבְּרָה־אָנִיוְיַעֲבֹר עָלַי מָֽה׃ | 13 Hallgassatok egy kevéssé, hogy elmondhassam, ami eszemben jár. |
| 14 עַל־מָה ׀ אֶשָּׂא בְשָׂרִי בְשִׁנָּיוְנַפְשִׁי אָשִׂים בְּכַפִּֽי׃ | 14 Miért tépem a húsomat fogaimmal és hordom a lelkemet kezemen? |
| 15 הֵן יִקְטְלֵנִי לא לוֹ אֲיַחֵלאַךְ־דְּרָכַי אֶל־פָּנָיו אוֹכִֽיחַ׃ | 15 Ha meg is öl engem, benne reménykedem, de megvédem előtte útjaimat. |
| 16 גַּם־הוּא־לִי לִישׁוּעָהכִּי־לֹא לְפָנָיו חָנֵף יָבֽוֹא׃ | 16 Akkor ő üdvösségem lesz, mert nem járulhat színe elé semmilyen álnok. |
| 17 שִׁמְעוּ שָׁמוֹעַ מִלָּתִיוְאַחֲוָתִי בְּאׇזְנֵיכֶֽם׃ | 17 Figyeljetek szavamra, fogadja be fületek, amit felvetek: |
| 18 הִנֵּה־נָא עָרַכְתִּי מִשְׁפָּטיָדַעְתִּי כִּי־אֲנִי אֶצְדָּֽק׃ | 18 ha ítéletemre kerül a sor, tudom, hogy nekem lesz igazam. |
| 19 מִי־הוּא יָרִיב עִמָּדִיכִּֽי־עַתָּה אַחֲרִישׁ וְאֶגְוָֽע׃ | 19 Ki állja velem a vitát? Jöjjön tehát! Miért kelljen hallgatva kimúlnom? |
| 20 אַךְ־שְׁתַּיִם אַל־תַּעַשׂ עִמָּדִיאָז מִפָּנֶיךָ לֹא אֶסָּתֵֽר׃ | 20 Csak kettőt ne tégy velem, s akkor nem rejtőzöm el a színed elől: |
| 21 כַּפְּךָ מֵעָלַי הַרְחַקוְאֵמָתְךָ אַֽל־תְּבַעֲתַֽנִּי׃ | 21 távoztasd tőlem kezedet, és félelmed ne rémítsen engem! |
| 22 וּקְרָא וְאָנֹכִי אֶעֱנֶהאֽוֹ־אֲדַבֵּר וַהֲשִׁיבֵֽנִי׃ | 22 Akkor szólíts és megfelelek neked, vagy pedig én szólok és Te felelsz nekem. |
| 23 כַּמָּה לִי עֲוֺנוֹת וְחַטָּאוֹתפִּֽשְׁעִי וְחַטָּאתִי הֹדִיעֵֽנִי׃ | 23 Mennyi a gonosztettem és a vétkem? Bűneimet, vétkeimet jelentsd meg nekem! |
| 24 לָֽמָּה־פָנֶיךָ תַסְתִּירוְתַחְשְׁבֵנִי לְאוֹיֵב לָֽךְ׃ | 24 Miért rejted el orcádat és gondolsz engem ellenségednek? |
| 25 הֶעָלֶה נִדָּף תַּעֲרוֹץוְאֶת־קַשׁ יָבֵשׁ תִּרְדֹּֽף׃ | 25 Széltől hányatott levéllel érezteted hatalmadat s a száraz polyvát üldözöd! |
| 26 כִּֽי־תִכְתֹּב עָלַי מְרֹרוֹתוְתוֹרִישֵׁנִי עֲוֺנוֹת נְעוּרָֽי׃ | 26 Mert keserűségeket írsz fel ellenem és tönkre akarsz tenni ifjúkorom bűneivel; |
| 27 וְתָשֵׂם בַּסַּד ׀ רַגְלַיוְתִשְׁמוֹר כׇּל־אׇרְחוֹתָיעַל־שׇׁרְשֵׁי רַגְלַי תִּתְחַקֶּֽה׃ | 27 kalodába teszed lábamat és kikémleled minden utamat; vizsgálod a lábam nyomdokát, |
| 28 וְהוּא כְּרָקָב יִבְלֶהכְּבֶגֶד אֲכָלוֹ עָֽשׁ׃ | 28 nekem, akinek el kell pusztulnom, mint a szúette fának, mint a ruhának, amelyet moly emészt! |
