1 Giobbe prese la parola e disse: | 1 És felelt Jób, és ezt mondta: |
2 "Ascoltate attentamente le mie parole, e sia questo almeno il conforto che mi date. | 2 »Hallgassátok meg, kérlek, szavamat, és szálljatok magatokba! |
3 Abbiate pazienza, mentre parlo; e quando avrò parlato, deridetemi pure. | 3 Tűrjetek engem, amíg szólok, és szavaim után, ha úgy tetszik, gúnyolódjatok! |
4 Mi lamento forse di un uomo? e dunque non ho motivo di impazientirmi? | 4 Vajon ember ellen megy-e a perem? És miért ne kelljen méltán szomorkodnom? |
5 Volgetevi a me e stupite, e portatevi la mano alla bocca! | 5 Rám figyeljetek és álmélkodjatok, tegyétek ujjatokat szátokra! |
6 Quando ci penso, rimango scosso e la mia carne è presa da un brivido. | 6 Magam is megrémülök, ha rágondolok, és remegés fogja el testemet! |
7 Perché vivono felici i malvagi, e, invecchiati, accrescono il loro potere? | 7 Miért maradnak a gonoszok életben? Miért emelkednek fel és gyarapodnak vagyonban? |
8 La loro prole si afferma in loro compagnia e vedono crescere i loro rampolli. | 8 Ivadékuk megmarad előttük, rokonok és unokák serege van szemük előtt, |
9 Le loro case sono sicure, senza pericoli e la verga di Dio non pesa su di loro. | 9 házuk bizton van és békében, és nincs az Isten vesszeje rajtuk, |
10 Il loro toro feconda e non fallisce, la loro vacca figlia e non abortisce. | 10 marhájuk fogan, borját el nem veszti, tehenük megellik és el nem vetél, |
11 Mandano fuori i loro ragazzi come un gregge, e i loro figli si dànno alla danza. | 11 kieresztik kicsinyeiket, mint a nyájat, és vígan ugrándoznak gyermekeik, |
12 Cantano al suono di timpani e di cetre e si divertono al suono del flauto. | 12 kezükben dob és citera, sípszó mellett vigadoznak; |
13 Finiscono i loro giorni nel benessere e scendono tranquilli negli inferi. | 13 jólétben töltik napjaikat s egy pillanat alatt szállnak az alvilágba. |
14 Eppure dicevano a Dio: "Allontànati da noi, perché non vogliamo saperne delle tue vie. | 14 Pedig azt mondták Istennek: ‘Hagyj minket békében, nem vagyunk kíváncsiak útjaidra! |
15 Chi è l'Onnipotente, perché dobbiamo servirlo? Che cosa ci giova pregarlo?". | 15 Ki az a Mindenható, hogy szolgáljunk neki, és mi hasznunk, ha hozzá imádkozunk?’ |
16 Il benessere non è forse nelle loro mani? Il consiglio degli empi è lontano da lui! | 16 Nemde szerencséjüket kezükben tartják, s ő nem törődik a gonoszok tervével! |
17 Quante volte si spegne la lampada dei malvagi e su di essi si abbatte la disgrazia, o l'ira di Dio assegna loro sofferenze, | 17 Ugyan hányszor alszik el a gonoszok mécsese, s éri el őket romlásuk, és ontja ki rájuk haragja fájdalmait? |
18 e sono come paglia davanti al vento e come pula in balìa della bufera? | 18 Hányszor járnak úgy, mint a szalmaszál a szél előtt, mint a pernye, amelyet elkap a szélvész? |
19 Riserva Dio il castigo per i suoi figli? Lo faccia pagare a lui stesso, perché impari! | 19 ‘Isten az atya büntetését fiai számára tartja fenn?’ Fizessen csak neki! Hadd érezze! |
20 Che con i suoi occhi veda la sua rovina, e beva la collera dell'Onnipotente! | 20 Saját szemével lássa romlását, maga igyék a Mindenható haragjából! |
21 Che cosa gl'importa della sua casa dopo la morte, quando è compiuto il numero dei suoi mesi? | 21 Mert mi gondja van arra, hogy mi lesz utána házával, mikor hónapjai számát már elvágták! |
22 Si può forse dare lezioni a Dio? E' lui che giudica gli esseri superiori. | 22 Lehet-e bölcsességre kioktatni Istent, aki a magasságbelieket ítéli? |
23 Uno muore in pieno vigore, del tutto tranquillo e pacifico. | 23 Az egyik meghal erőben, egészségben, gazdagon és boldogan; |
24 I suoi fianchi sono coperti di grasso, e il midollo delle sue ossa è ancora fresco. | 24 beleit háj borítja, és csontjait velő itatja, |
25 L'altro muore pieno di amarezza, senza aver goduto la felicità. | 25 a másik pedig meghal lelke keserűségében, minden vagyon nélkül; |
26 I due giacciono insieme nella polvere, ricoperti di vermi. | 26 mégis együtt pihennek a porban, és féreg lepi el mindkettejüket. |
27 Sì, conosco i vostri pensieri, e le perfidie che ordite contro di me. | 27 Jól ismerem eszetek járását, ellenem irányuló igaztalan véleményeteket! |
28 Infatti voi dite: "Dov'è la casa del nobile e dov'è la tenda, dimora dei malvagi?". | 28 Mert kérditek: ‘Hol van az előkelő háza? Hová lettek a gonoszok hajlékai?’ |
29 Perché non lo chiedete ai viandanti e non credete alle loro attestazioni? | 29 Kérdezzetek akárkit az utasok közül és meglátjátok, ő is így tudja: |
30 Nel giorno della sventura il malvagio è preservato, nel giorno dell'ira è messo in salvo. | 30 hogy a romlás napjáig a gonoszt megkímélik s a harag napjáig bizton vezetik. |
31 Chi gli rinfaccia la sua condotta? e di quel che ha fatto chi lo ripaga? | 31 Ki veti szemére útját? Ki fizet meg neki tetteiért? |
32 Quando sarà condotto al cimitero, si veglia sul suo tumulo. | 32 Kikísérik a temetőbe, s ott ő őrt áll sírhantja fölött. |
33 Gli sono dolci le zolle del sepolcro, dietro di lui s'avanza tutta la gente, e davanti a lui una folla senza numero. | 33 Édesek számára a sírgödör rögei; az egész népet vonultatja fel maga után, s előtte is számtalanok mennek! |
34 Perché, dunque, perdervi in consolazioni? Delle vostre risposte non rimane che inganno". | 34 Miért is akartok vigasztalni hiábavalóságokkal, holott a válaszotok az igazsággal nyilván ellenkezik?« |