Izajás könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Mert íme, az Úr, a Seregek Ura megfosztja Jeruzsálemet és Júdát a támasztól és oltalomtól, minden támasztól, amit a kenyér jelent, és minden segítségtől, amit a víz nyújt.	1 Seht, Gott, der Herr der Heere, nimmt Jerusalem und Juda jede Stütze und Hilfe [jede Unterstützung mit Brot und jede Unterstützung mit Wasser]:
2 Elveszi tőle a hőst és a harcost, a bírót és a prófétát, a jóst és az öreget,	2 den Helden und Krieger, den Richter und den Propheten, den Wahrsager und den Ältesten,
3 ötven ember parancsnokát és a tekintélyest, a tanácsadót, a bölcs mestert és a gyógyításhoz értőt.	3 den Hauptmann, den Höfling, den Ratsherrn, den weisen Zauberer und den klugen Beschwörer.
4 Ifjakat teszek fejedelmeikké, és gyermekek uralkodnak majd rajtuk.	4 Ich mache junge Burschen zu ihren Fürsten. Willkür soll über sie herrschen.
5 Szorongatja a nép között egyik ember a másikat, mindenki a társát: rátámad az ifjú az öregre, s az alacsonyrendű a tekintélyesre.	5 Dann bedrängt im Volk einer den andern und jeder bedrängt seinen Nächsten. Die Jungen sind frech zu den Alten, die Geringen zu den geachteten Männern.
6 Az egyik megragadja testvérét, aki atyja házából való: »Neked még van ruhád, légy a fejedelmünk, és e romhalmaz legyen a te kezed alatt!«,	6 Dann fasst einer im Haus seines Vaters den Bruder am Arm und sagt: Du hast noch einen Mantel, du musst unser Anführer sein. Sei der Herr dieser Trümmer!
7 az így kiált majd azon a napon: »Nem leszek én orvosa másnak, hiszen az én házamban sincsen sem kenyér, sem ruha; ne tegyetek engem a nép fejedelmévé!«	7 Der aber wird an jenem Tag schreien: Ich bin doch kein Arzt und in meinem Haus gibt es kein Brot und es gibt keinen Mantel. Macht mich nicht zum Führer des Volkes!
8 Mert elbukik Jeruzsálem, és Júda elesik, mivel szavuk és tetteik az Úr ellen irányulnak, hogy szembeszegüljenek dicsőséges szemével.	8 Ja, Jerusalem stürzt und Juda fällt; denn ihre Worte und ihre Taten richten sich gegen den Herrn, sie trotzen den Augen seiner Majestät.
9 Arcátlanságuk vádolja őket, és vétküket, mint Szodoma, hirdetik, nem titkolják. Jaj nekik, mert meglakolnak a gonoszságért!	9 Ihre frechen Gesichter klagen sie an, wie Sodom reden sie ganz offen von ihren Sünden. Weh ihnen, sie bereiten sich selber ihr Unglück.
10 Nyugtassátok meg az igazat: »Jól van!«, mert tettei gyümölcsét fogja enni.	10 Wohl dem Gerechten, denn ihm geht es gut; er wird die Frucht seiner Taten genießen.
11 Jaj a gonosznak! Rosszul jár, mert keze tetteihez mérten lesz fizetsége.	11 Weh dem Frevler, ihm geht es schlecht; denn was er selber getan hat, das wird man ihm antun.
12 Népemet gyermekek sanyargatják, és asszonyok uralkodnak rajta. Én népem! Vezetőid tévútra visznek, és lépteid útját megzavarják.	12 Mein Volk - seine Herrscher sind voller Willkür, Wucherer beherrschen das Volk. Mein Volk, deine Führer führen dich in die Irre, sie bringen dich ab vom richtigen Weg.
13 Ám az Úr felkel, hogy pereljen, feláll, hogy megítélje a népeket.	13 Der Herr steht bereit, um Recht zu sprechen; er steht da, um sein Volk zu richten.
14 Az Úr ítéletre száll népe véneivel és fejedelmeivel: »Ti feldúltátok a szőlőt, szegénytől rabolt holmi van házaitokban.	14 Der Herr geht ins Gericht mit den Ältesten und den Fürsten seines Volkes: Ihr, ihr habt den Weinberg geplündert; eure Häuser sind voll von dem, was ihr den Armen geraubt habt.
15 Miért zúzzátok össze népemet, és töritek össze a szegények arcát?« – mondja az Úr, a Seregek Istene.	15 Wie kommt ihr dazu, mein Volk zu zerschlagen? Ihr zermalmt das Gesicht der Armen - Spruch des Herrn der Heere.
16 Így szól az Úr: »Mivel felfuvalkodtak Sion leányai, nyakukat nyújtogatva és szemükkel kacsingatva járnak, tipegve lépegetnek, és lábpereceikkel csörögnek,	16 Der Herr sprach: Weil die Töchter Zions hochmütig sind, ihre Hälse recken und mit verführerischen Blicken daherkommen, immerzu trippelnd daherstolzieren und mit ihren Fußspangen klirren,
17 azért kopasszá teszi az Úr Sion leányainak feje tetejét, és halántékukat felfedi az Úr.«	17 darum wird der Herr den Scheitel der Töchter Zions mit Schorf bedecken und ihre Schläfen kahl werden lassen.
18 Azon a napon majd elveszi az Úr a díszeket: a lábpereceket és a nyakláncokat,	18 An jenem Tag wird ihnen der Herr ihren Schmuck wegnehmen: die Fußspangen, die kleinen Sonnen und Monde,
19 a holdacskákat és a fülbevalókat, a karpereceket és a fátylakat,	19 die Ohrgehänge und Armkettchen, die Schleier
20 a hajdíszeket és a lábkarikákat, az öveket, az illatszertartókat és a varázsszobrokat,	20 und Turbane, die Fußkettchen und die Prachtgürtel, die Riechfläschchen und die Amulette,
21 a gyűrűket és az orrkarikákat,	21 die Fingerringe und Nasenreife,
22 a díszes ruhákat és a palástokat, a vállkendőket és az erszényeket,	22 die Festkleider und Umhänge, die Umschlagtücher und Täschchen
23 a tükröket és a gyolcsokat, a fejkötőket és a lepleket.	23 und die Spiegel, die feinen Schleier, die Schals und Kopftücher.
24 És lesz a balzsamillat helyett büdösség, az öv helyett kötél, a bodorított haj helyett kopaszság, a díszöltözet helyett zsákruha és a szépség helyett szégyenbélyeg.	24 Dann habt ihr Moder statt Balsam, Strick statt Gürtel, Glatze statt kunstvolle Locken, Trauergewand statt Festkleid, ja, Schande statt Schönheit.
25 Embereid a kardtól hullanak el, és hőseid a harcban.	25 Deine Männer sterben durchs Schwert, deine jungen Krieger fallen im Kampf.
26 Szomorkodnak és gyászolnak majd városkapui, ő pedig kifosztva ül a földön.	26 Zions Tore ächzen und klagen; ausgeplündert sitzt es am Boden.