Sirák fiának könyve 36

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Könyörülj rajtunk, mindenség Istene, tekints ránk, és mutasd meg nekünk irgalmad világosságát!	1 Miserere nostri, Deus omnium, et respice nos, et ostende nobis lucem miserationum tuarum :
2 Bocsásd félelmedet a népekre, akik nem keresnek téged, hadd tudják meg, hogy nincs Isten kívüled, és híreszteljék csodás tetteidet!	2 et immitte timorem tuum super gentes quæ non exquisierunt te, ut cognoscant quia non est deus nisi tu, et enarrent magnalia tua.
3 Emeld fel kezedet az idegen népek ellen, hogy lássák hatalmadat!	3 Alleva manum tuam super gentes alienas, ut videant potentiam tuam.
4 Amint fölöttünk szentnek bizonyultál az ő szemük láttára, úgy mutasd magad dicsőnek irányukban szemünk előtt,	4 Sicut enim in conspectu eorum sanctificatus es in nobis, sic in conspectu nostro magnificaberis in eis :
5 hadd ismerjék meg, amint mi már tudjuk, hogy nincs Isten kívüled, Uram!	5 ut cognoscant te, sicut et nos cognovimus quoniam non est deus præter te, Domine.
6 Újítsd meg a jeleket és ismételd a csodákat,	6 Innova signa, et immuta mirabilia.
7 dicsőítsd meg kezedet, jobb karodat!	7 Glorifica manum et brachium dextrum.
8 Szítsd haragodat és öntsd ki bosszúságodat,	8 Excita furorem, et effunde iram.
9 törd meg az ellenséget és verd meg az ellenfelet!	9 Tolle adversarium, et afflige inimicum.
10 Siettesd az időt és emlékezz meg a végről, hogy megemlegessék csodás tetteidet!	10 Festina tempus, et memento finis, ut enarrent mirabilia tua.
11 Pusztuljon el a tűz haragjától, aki menedéket keres, hadd vesszenek, akik gonoszul bánnak népeddel!	11 In ira flammæ devoretur qui salvatur : et qui pessimant plebem tuam inveniant perditionem.
12 Rontsd meg az ellenséges fejedelmek fejét, akik mondják: »Kívülünk nincsen más!«	12 Contere caput principum inimicorum, dicentium : Non est alius præter nos.
13 Gyűjtsd egybe Jákob minden törzsét! Hadd ismerjék meg, hogy nincs más Isten kívüled, és emlegessék csodás tetteidet! Tekintsd őket örökségednek, úgy, mint egykor.	13 Congrega omnes tribus Jacob, ut cognoscant quia non est deus nisi tu, et enarrent magnalia tua, et hæreditabis eos sicut ab initio.
14 Könyörülj népeden, amely nevedet viseli, Izraelen, akit elsőszülöttednek hívtál.	14 Miserere plebi tuæ, super quam invocatum est nomen tuum, et Israël quem coæquasti primogenito tuo.
15 Könyörülj szent városodon, Jeruzsálemen, nyugalmad helyén!	15 Miserere civitati sanctificationis tuæ, Jerusalem, civitati requiei tuæ.
16 Töltsd meg Siont kimondhatatlan igéiddel, és népedet dicsőségeddel.	16 Reple Sion inenarrabilibus verbis tuis, et gloria tua populum tuum.
17 Tégy tanúságot azok mellett, akik teremtményeid között az elsők, és teljesítsd a jövendöléseket, amelyeket a régi próféták mondtak nevedben.	17 Da testimonium his qui ab initio creaturæ tuæ sunt, et suscita prædicationes quas locuti sunt in nomine tuo prophetæ priores.
18 Jutalmazd meg azokat, akik benned bizakodnak, hogy prófétáid igazmondóknak bizonyuljanak, és hallgasd meg szolgáid könyörgését	18 Da mercedem sustinentibus te, ut prophetæ tui fideles inveniantur : et exaudi orationes servorum tuorum,
19 Áronnak népedre adott áldása szerint, és vezess minket az igazság útján! Hadd tudja meg a föld minden lakója, hogy te vagy az Isten, az örökkévalóság szemlélője.	19 secundum benedictionem Aaron de populo tuo : et dirige nos in viam justitiæ, et sciant omnes qui habitant terram quia tu es Deus conspector sæculorum.
20 A gyomor minden étket bevesz, de van étel, amely jobb a másiknál.	20 Omnem escam manducabit venter : et est cibus cibo melior.
21 Az íny a vadhúst vizsgálja, az értelmes szív pedig a hazug szavakat.	21 Fauces contingunt cibum feræ, et cor sensatum verba mendacia.
22 A csalfa szív szomorúságot okoz, az okos férfi azonban ellenáll neki.	22 Cor pravum dabit tristitiam, et homo peritus resistet illi.
23 A nő minden férfit elfogad, de van leány, aki különb másoknál.	23 Omnem masculum excipiet mulier : et est filia melior filia.
24 Az asszony szépsége felderíti férje arcát, és túltesz mindenen, ami szemet gyönyörködtet.	24 Species mulieris exhilarat faciem viri sui, et super omnem concupiscentiam hominis superducit desiderium.
25 Ha még a nyelve is kegyes, szelíd és jóságos, akkor férje nem is olyan, mint a többi emberfia.	25 Si est lingua curationis, est et mitigationis et misericordiæ : non est vir illius secundum filios hominum.
26 Aki jó asszonyt vesz el, a legkiválóbb birtokhoz jut, magához hasonló segítsége, támasztó oszlopa lesz.	26 Qui possidet mulierem bonam inchoat possessionem : adjutorium secundum illum est, et columna ut requies.
27 Ahol kerítés nincsen, kifosztják a birtokot, s ahol nincs asszony, a férfi szűkölködve fohászkodik.	27 Ubi non est sepes, diripietur possessio : et ubi non est mulier, ingemiscit egens.
28 Ki bízik meg abban, akinek nincsen fészke, és ott tér be, ahol az éjszaka éri, és mint felövezett rabló városról városra siet?	28 Quis credit ei qui non habet nidum, et deflectens ubicumque obscuraverit, quasi succinctus latro exiliens de civitate in civitatem ?