A példabeszédek könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel, és ne kívánkozz közéjük,	1 Seek not to be like evil men, neither desire to be with them:
2 mert szívük erőszakot tervez, és ajkuk csalárdságot beszél.	2 Because their mind studieth robberies, and their lips speak deceits.
3 Bölcsesség által épül föl a ház, és értelem teszi szilárddá,	3 By wisdom the house shall be built, and by prudence it shall be strengthened.
4 tudás folytán telnek meg a kamrák mindenféle drága, gyönyörű holmival.	4 By instruction the storerooms shall be filled with all precious and most beautiful wealth.
5 A bölcs férfi erős, s a tudós férfi izmos és erőteljes.	5 A wise man is strong: and a knowing man, stout and valiant.
6 Mert megfontolva kell viselni a hadat, ott terem siker, ahol bőven van a tanács.	6 Because war is managed by due ordering: and there shall be safety where there are many counsels.
7 Magas a bölcsesség a balgának, nem nyitja ki száját a kapuban.	7 Wisdom is too high for a fool, in the gate he shall not open his mouth.
8 Aki azon töri fejét, hogy ártson, cselszövő az ő neve.	8 He that deviseth to do evils, shall be called a fool.
9 A balga fondorlata bűnre irányul, a rágalmazó pedig utálat az embereknek.	9 The thought of a fool is sin: and the detracter is the abomination of men.
10 Ha bágyadt vagy, erőd a szükség napján szűkösen lesz.	10 If thou lose hope being weary in the day of distress, thy strength shall be diminished.
11 Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, el ne mulaszd megmenteni a vesztőhelyre támolygókat!	11 Deliver them that are led to death: and those that are drawn to death forbear not to deliver.
12 Ha azt mondod: »Nem telik erőmből!« látja ezt az, aki a szíveket mérlegeli, s aki lelkedet szemmel tartja, tud mindenről, és mindenkinek tettei szerint megfizet.	12 If thou say: I have not strength enough: he that seeth into the heart, he understandeth, and nothing deceiveth the keeper of thy soul, end he shall render to a man according to his works.
13 Egyél csak, fiam, mézet, mert jó az, lépes mézet, mert édes az torkodnak!	13 Fat honey, my son, because it is good, and the honeycomb most sweet to thy throat:
14 Ilyen a bölcsesség tudása is lelkednek ha megtaláltad, reményed lesz a jövőben, és bizakodásod meg nem hiúsul.	14 So also is the doctrine of wisdom to thy soul: which when thou hast found, thou shalt have hope in the end, and thy hope shall not perish.
15 Ne leselkedjél és ne keress gonoszságot az igaznak hajlékában, és fel ne dúld nyugvóhelyét!	15 Lie not in wait, nor seek after wickedness in the house of the just, nor spoil his rest.
16 Mert essen el bár hétszer az igaz, mégis felkel, a gonoszok ellenben elbuknak a bajban.	16 For a just mall shall fall seven times and shall rise again: but the wicked shall fall down into evil.
17 Ne örülj ellenséged bukásán, és ne ujjongjon szíved az ő botlása fölött,	17 When thy enemy shall fall, be not glad, and in his ruin let not thy heart rejoice:
18 hogy meg ne lássa az Úr és ne rosszalja, s el ne fordítsa tőle haragját!	18 Lest the Lord see, and it displease him, and he turn away his wrath from him.
19 A bűnösök miatt ne lobbanj haragra, és ne izgulj a gonoszok miatt,	19 Contend not with the wicked, nor seek to be like the ungodly:
20 mert a bűnösnek nincs a jövőben reménye, s a gonoszok mécsese elalszik.	20 For evil men have no hope of things to come, and the lamp of the wicked shall be put out.
21 Féld, fiam, az Urat és a királyt és ne keveredj a lázítók közé,	21 My son, fear the Lord and the king: and have nothing to do with detracters.
22 mert romlás éri őket hirtelen, és ki tudja, milyen veszedelem fenyeget miattuk!	22 For their destruction shall rise suddenly: and who knoweth the ruin of both?
23 Ezek is bölcsek mondásai: Nem jó az ítéletben személyre tekinteni!	23 These things also to the wise: It is not good to have respect to persons in judgment.
24 Akik azt mondják a vétkesnek: »Neked van igazad!« azokat elátkozzák a népek, és utálják a nemzetek,	24 They that say to the wicked man: Thou art just: shall be cursed by the people, and the tribes shall abhor them.
25 de dicsérik azokat, akik megfenyítik őt, és áldás száll az ilyenekre.	25 They that rebuke him, shall be praised: and a blessing shall come upon them.
26 Csókot ad a szájra, aki helyénvaló beszéddel válaszol.	26 He shall kiss the lips, who answereth right words.
27 Végezd munkádat a mezőn, és lásd el szorgosan a szántóföldet, hogy azután megépíthesd házadat.	27 Prepare thy work without, and diligently till thy ground: that afterward thou mayst build thy house.
28 Ne illesd társadat alaptalan váddal, és senkit se hitegess ajkaddal!	28 Be not witness without cause against thy neighbour: and deceive not any man with thy lips.
29 Ne mondd: »Ahogy velem cselekedett, én is úgy teszek vele, megfizetek tettei szerint mindenkinek!«	29 Say not: I will do to him as he hath done to me: I will render to every one according to his work.
30 Elmentem a rest ember szántója mellett, s az oktalan férfi szőlője alatt,	30 I passed by the field of the slothful man, and by the vineyard of the foolish man:
31 és íme, az egészet ellepte a csalán, a színét felverte a tövis, és leomlott a kőkerítése!	31 And behold it was all filled with nettles, and thorns had covered the face thereof, and the stone wall was broken down.
32 Amikor ezt láttam, észbe kaptam, okultam a példáján!	32 Which when I had seen, I laid it up in my heart, and by the example I received instruction.
33 Azt mondtam: »Alszol egy kissé, szenderegsz egy kevéssé, összeteszed egy kicsit a kezedet, és megpihensz.	33 Thou wilt sleep a little, said I, thou wilt slumber a little, thou wilt fold thy hands a little to rest:
34 Akkor beállít hozzád az ínség, mint a csavargó, s a nélkülözés, mint a fegyveres férfi.«	34 And poverty shall come to thee as a runner, and beggary as an armed man.