A zsoltárok könyve 30
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS |
---|---|
1 Zsoltár. Ének a Templomszentelés ünnepére. Dávidtól. | 1 Salmo Canto para la Dedicación del Templo. De David. |
2 Magasztallak, Uram, mert fölemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek fölöttem. | 2 Yo te glorifico, Señor, porque tú me libraste y no quisiste que mis enemigos se rieran de mí. |
3 Hozzád kiáltottam, Uram, én Istenem, és te meggyógyítottál engem. | 3 Señor, Dios mío, clamé a ti y tú me sanaste. |
4 Uram, visszahoztad lelkemet az alvilágból, életben tartottál, hogy ne szálljak a sírba. | 4 Tú, Señor, me levantaste del Abismo y me hiciste revivir, cuando estaba entre los que bajan al sepulcro. |
5 Zengjetek zsoltárt az Úrnak, ti is az ő szentjei, áldjátok szent emlékezetét! | 5 Canten al Señor, sus fieles; den gracias a su santo Nombre, |
6 Mert haragja csak egy pillanat, de élethosszig tart jóakarata. Este a sírás tér be, de reggelre a vidámság. | 6 porque su enojo dura un instante, y su bondad, toda la vida: si por la noche se derraman lágrimas, por la mañana renace la alegría. |
7 Mikor dúslakodtam, így szóltam: »Nem fogok meginogni sohasem.« | 7 Yo pensaba muy confiado: «Nada me hará vacilar». |
8 Mert te, Uram, kegyességedben szilárddá tetted dicsőségemet. De te elfordítottad arcodat tőlem, és én megrendültem. | 8 Pero eras tú, Señor, con tu gracia, el que me afirmaba sobre fuertes montañas, y apenas ocultaste tu rostro, quedé conturbado. |
9 Ekkor, Uram, hozzád kiáltottam, és Istenemhez könyörögtem. | 9 Entonces te invoqué, Señor, e imploré tu bondad: |
10 Mi hasznod lenne véremből, ha leszállnék a sírgödörbe? Vajon a por magasztalhat-e téged, és hirdetheti-e hűségedet? | 10 «¿Qué se ganará con mi muerte o con que yo baje al sepulcro? ¿Acaso el polvo te alabará o proclamará tu fidelidad? |
11 Meghallgatott az Úr és megkönyörült rajtam, az Úr lett az én segítségem. | 11 Escucha, Señor, ten piedad de mí; ven a ayudarme, Señor». |
12 Sírásomat öröménekké változtattad, szőrruhámat szétszaggattad, vidámsággal öveztél körül, | 12 Tú convertiste mi lamento en júbilo, me quitaste el luto y me vestiste de fiesta, |
13 hogy énekeljen neked dicsőségem, és sohase hallgasson. Áldalak érte örökké, Uram, én Istenem! | 13 para que mi corazón te cante sin cesar. ¡Señor, Dios mío, te daré gracias eternamente! |