Jób könyve 39
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBBIA TINTORI |
---|---|
1 Tudod-e a kőszáli kecske ellési idejét? Figyeled-e a szarvastehén fajzását? | 1 « Conosci tu il tempo in cui le capre selvatiche figliano nelle rocce, hai assistito nel parto le cerve? |
2 Számon tartod-e vemhességük hónapjait, és tudod-e ellésük idejét? | 2 Hai contati i mesi di lor gravidanza, e sai il tempo del loro parto? |
3 Lekuporodnak vajúdva, megellenek és bőgnek. | 3 S'incurvano per dare alla luce e partoriscono mandando gemiti. |
4 Fiaik elválnak, elmennek legelőre, elszélednek és nem térnek vissza hozzájuk. | 4 I loro piccoli le lasciano per correre alla pastura; se ne vanno e non tornano più alle madri. |
5 Ki bocsátotta a vadszamarat szabadon, és ki oldotta el köteleit? | 5 Chi pose l'onagro in libertà e ne sciolse i legami? |
6 A pusztát rendeltem házául, a sós sivatagot lakóhelyéül. | 6 Io gli diedi una dimora nel deserto ed una terra salata ad abitare. |
7 Megveti a város zsivaját, és nem hallja a hajcsár kiáltását. | 7 Egli disprezza l'affollamento della città e non sente il vociar dell'aguzzino. |
8 Felkutatja legelőjét: a hegyeket, és minden zöldet felkeres. | 8 Vo1ge in giro gli occhi alle montagne di sua pastura e va in traccia d'ogni filo d'erba. |
9 Akar-e neked szolgálni a vadmarha? Meghál-e a jászolodnál? | 9 Il rinoceronte vorrà egli servirti? Se ne starà alla tua mangiatoia? |
10 Szántásra fogod-e a vadmarhát kötéllel? Töri-e a rögöt a völgyekben utánad? | 10 Lo legherai al tuo giogo per arare? Romperà dietro a te le zolle delle tue valli? |
11 Bízol-e benne, mert nagy az ereje, és ráhagyod a munkádat? | 11 Ti fiderai della sua gran forza? Gli affiderai i tuoi lavori? |
12 Rábíznád-e, hogy behordja gabonádat és megtöltse szérűdet? | 12 Credi tu che egli ti renda la tua sementè e ti empia la tua aia? |
13 Vígan csapkod a struccmadár szárnya; bizony kegyetlen a szárnya s a tollazata! | 13 La penna dello struzzo è simile alle penne della cicogna e dello sparviero. |
14 Hisz tojásait a földön hagyja s a porban melegíti őket; | 14 Quando egli abbandona le sue ova per terra, sei forse tu che le riscaldi sulla sabbia? |
15 felejti, hogy láb eltapossa, s a mező vadja eltiporja őket. | 15 Egli non pensa che un piede le potrà schiacciare, che la fiera le potrà calpestare. |
16 Kemény a fiaihoz, mintha nem is az övéi volnának, nem bánja, ha kárba vész a fáradsága; | 16 Spietato contro i suoi nati, come se non fossero suoi, rende la sua fatica vana anche non costretto dal timore; |
17 mert Isten megvonta tőle az okosságot, és nem adott neki előrelátást; | 17 perché il Signore gli negò la saggezza e non gli diede giudizio. |
18 de amikor itt az ideje, a magasba rebben, és kineveti a lovat meg a rajta ülőt. | 18 Ma quando è tempo stende in alto le sue ali e si burla del cavallo e del cavaliere. |
19 Te adsz-e erőt a lónak? Te ruházod-e fel nyakát sörénnyel? | 19 Sarai tu quello che darai la forza al destriero e gli vestirai il collo di fremiti? |
20 Te tanítod-e, hogy ugorjon, mint a sáska? Be félelmetes orrának büszke prüszkölése! | 20 E lo farai saltare come locusta? La fierezza del suo sbuffare atterrisce. |
21 A földet kapálja körmeivel, bátran ficánkol, szembeszáll a fegyveresekkel. | 21 Raspa la terra colla zampa, si slancia con audacia, va incontro agli armati. |
22 Megveti a félelmet, és nem hátrál a kard elől. | 22 Disprezza la paura, non cede alla spada; |
23 Csöröghet a tegez fölötte, villoghat a lándzsa és a pajzs, | 23 sopra di lui risonerà il turcasso, scintillerà la lancia e lo scudo. |
24 izgatottan, tombolva falja a földet, és nem marad veszteg, ha megriad a harsona, | 24 Spumante e fremente divora la terra, non gli par vero che suoni la tromba. |
25 amikor hallja a harsonát, azt mondja: ‘Hajrá!’ Már messziről szimatolja a harcot, a vezérek buzdító szavát, a sereg kiáltását. | 25 Sentito lo squillo, dice: Via! Sente da lungi l'odor della battaglia, le esortazioni dei duci e il vociar dei soldati. |
26 A te bölcsességed által tollasodik-e meg a sólyom, és terjeszti ki szárnyait dél felé? | 26 Forse per la tua sapienza lo sparviero si veste di piume e spicca il volo verso il mezzodì? |
27 Parancsszódra száll-e a sas a magasba, és fészkel meredek helyen? | 27 Forse al tuo cenno l'aquila si leverà in alto e porrà il suo nido nei luoghi più dovati? |
28 Sziklán lakik és ott tanyázik, meredek kőszálon, járatlan bércen, | 28 Sta sopra le rocce, pernotta fra i dirupi scoscesi e sopra vette inaccessibili. |
29 onnan kémleli étkét, és szeme ellát messzire, | 29 Di lassù contempla la preda, e i suoi occhi vedono da lontano. |
30 fiókái vért szürcsölnek, és tüstént ott terem, ahol tetem van.« | 30 I suoi aquilotti lambiscono il sangue, ed essa si trova dovunque sia un cadavere ». |
31 Poi il Signore, seguitando a parlare, disse a Giobbe: | |
32 « Chi chiede ragione a Dio s'acquieterà così facilmente? Certo chi critica Dio deve rispondergli ». | |
33 Allora Giobbe rispose al Signore, dicendo: | |
34 « Io, che ho parlato con leggerezza, che posso rispondere? Porrò la mia mano sulla mia bocca. | |
35 H0 detto una cosa, (oh, non l'avessi. detta!) e un'altra, e non dirò più nulla ». |