Jób könyve 39

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Tudod-e a kőszáli kecske ellési idejét? Figyeled-e a szarvastehén fajzását?	1 ¿Sabes tú cómo dan a luz las cabras monteses? ¿Observas el parto de las ciervas?
2 Számon tartod-e vemhességük hónapjait, és tudod-e ellésük idejét?	2 ¿Cuentas los meses de su gravidez y conoces el tiempo de su alumbramiento?
3 Lekuporodnak vajúdva, megellenek és bőgnek.	3 Ellas se agachan, echan sus crías y depositan sus camadas.
4 Fiaik elválnak, elmennek legelőre, elszélednek és nem térnek vissza hozzájuk.	4 Sus crías se hacen robustas y crecen, se van al campo y no vuelven más.
5 Ki bocsátotta a vadszamarat szabadon, és ki oldotta el köteleit?	5 ¿Quién dejó en libertad el asno salvaje y soltó las ataduras del onagro?
6 A pusztát rendeltem házául, a sós sivatagot lakóhelyéül.	6 Yo le di la estepa como casa y como morada, la tierra salitrosa.
7 Megveti a város zsivaját, és nem hallja a hajcsár kiáltását.	7 El se ríe del tumulto de la ciudad, no oye vociferar al arriero.
8 Felkutatja legelőjét: a hegyeket, és minden zöldet felkeres.	8 Explora las montañas en busca de pasto, va detrás de cada brizna verde.
9 Akar-e neked szolgálni a vadmarha? Meghál-e a jászolodnál?	9 ¿Aceptará servirte el toro salvaje y pasará la noche junto a tu establo?
10 Szántásra fogod-e a vadmarhát kötéllel? Töri-e a rögöt a völgyekben utánad?	10 ¿Lo mantendrás sobre el surco con una rienda y trillará los valles detrás de ti?
11 Bízol-e benne, mert nagy az ereje, és ráhagyod a munkádat?	11 ¿Contarías con él porque tiene mucha fuerza o podrías encomendarle tus trabajos?
12 Rábíznád-e, hogy behordja gabonádat és megtöltse szérűdet?	12 ¿Confías acaso que él volverá para reunir los granos en tu era?
13 Vígan csapkod a struccmadár szárnya; bizony kegyetlen a szárnya s a tollazata!	13 El avestruz bate sus alas alegremente, pero no tiene el plumaje de la cigüeña.
14 Hisz tojásait a földön hagyja s a porban melegíti őket;	14 Cuando abandona sus huevos en la tierra y deja que se calienten sobre el polvo,
15 felejti, hogy láb eltapossa, s a mező vadja eltiporja őket.	15 olvida que un pie los puede pisar y que una fiera puede aplastarlos.
16 Kemény a fiaihoz, mintha nem is az övéi volnának, nem bánja, ha kárba vész a fáradsága;	16 Es cruel con sus crías, como si no fueran suyas, y no teme que sea vana su labor,
17 mert Isten megvonta tőle az okosságot, és nem adott neki előrelátást;	17 porque Dios le negó la sabiduría y no le concedió la inteligencia.
18 de amikor itt az ideje, a magasba rebben, és kineveti a lovat meg a rajta ülőt.	18 Pero apenas se levanta y toma impulso, se ríe de caballo y de su jinete.
19 Te adsz-e erőt a lónak? Te ruházod-e fel nyakát sörénnyel?	19 ¿Le das tú la fuerza al caballo y revistes su cuello de crines?
20 Te tanítod-e, hogy ugorjon, mint a sáska? Be félelmetes orrának büszke prüszkölése!	20 ¿Lo haces saltar como una langosta? ¡Es terrible su relincho altanero!
21 A földet kapálja körmeivel, bátran ficánkol, szembeszáll a fegyveresekkel.	21 El piafa de contento en la llanura, se lanza con brío al encuentro de las armas:
22 Megveti a félelmet, és nem hátrál a kard elől.	22 se ríe del miedo y no se asusta de nada, no retrocede delante de la espada.
23 Csöröghet a tegez fölötte, villoghat a lándzsa és a pajzs,	23 Por encima de él resuena la aljaba, la lanza fulgurante y la jabalina.
24 izgatottan, tombolva falja a földet, és nem marad veszteg, ha megriad a harsona,	24 Rugiendo de impaciencia, devora la distancia, no se contiene cuando suena la trompeta.
25 amikor hallja a harsonát, azt mondja: ‘Hajrá!’ Már messziről szimatolja a harcot, a vezérek buzdító szavát, a sereg kiáltását.	25 Relincha a cada toque de trompeta, desde lejos olfatea la batalla, las voces de mando y los gritos de guerra.
26 A te bölcsességed által tollasodik-e meg a sólyom, és terjeszti ki szárnyait dél felé?	26 ¿Es por tu inteligencia que se cubre de plumas el halcón y despliega sus alas hacia el sur?
27 Parancsszódra száll-e a sas a magasba, és fészkel meredek helyen?	27 ¿Por una orden tuya levanta vuelo el águila y pone su nido en las alturas?
28 Sziklán lakik és ott tanyázik, meredek kőszálon, járatlan bércen,	28 La roca es su morada de día y de noche, la peña escarpada es su fortaleza
29 onnan kémleli étkét, és szeme ellát messzire,	29 Desde allí está al acecho de su presa y sus ojos miran a lo lejos.
30 fiókái vért szürcsölnek, és tüstént ott terem, ahol tetem van.«	30 Sus pichones se hartan de sangre; donde hay cadáveres, allí está ella.