1 Hay reprensiones que son inoportunas, y hay silencios que revelan al hombre prudente. | 1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól. |
2 Más vale reprender que guardarse el enojo, | 2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől, |
3 y el que confiesa su falta se libra de la desgracia. | 3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát. |
4 Como un castrado que ansía desflorar a una joven, así es el que quiere hacer justicia por la fuerza. | 4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt. |
5 Uno se calla, y es tenido por sabio, y otro se hace odioso por su locuacidad. | 5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar. |
6 Uno se calla porque no tiene qué responder y otro, porque espera la oportunidad. | 6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt. |
7 El sabio guarda silencio hasta el momento oportuno, pero el petulante y necio no se fija en el tiempo. | 7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz. |
8 El que habla demasiado se vuelve abominable y el que pretende imponerse se hace odioso. | 8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik. |
9 A veces se saca provecho de la adversidad, y oras veces, la suerte acaba en desgracia. | 9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség! |
10 Hay regalos que no te dan provecho, y hay otros, que reditúan el doble. | 10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni! |
11 Hay desgracias que provienen de los honores, y hay gente humilde que pudo levantar cabeza. | 11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét. |
12 Hay quien compra mucho a bajo precio, y después lo paga siete veces más. | 12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen! |
13 El sabio se hace amar por sus palabras, pero los cumplidos del necio caen en el vacío. | 13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész. |
14 El regalo del insensato no te aprovechará, porque él espera que le devuelvan mucho más: | 14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit. |
15 de poco y echa en cara mucho, abre la boca como un pregonero, presta hoy y mañana exige. ¡Qué detestable es un hombre así! | 15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját. |
16 El necio dice: «No tengo ni un amigo; nadie agradece mis beneficios; | 16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember! |
17 los que comen mi pan tienen la lengua olvidadiza». ¡Cuántos y cuántas veces se reirán de él! | 17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.« |
18 Más vale resbalar en el piso que con la lengua; así es como de repente caen los malvados. | 18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan! |
19 Un hombre grosero es como un cuento inoportuno, que siempre está en boca de los mal educados. | 19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát. |
20 Nadie aprueba el proverbio dicho por un necio, porque nunca lo dice en el momento oportuno. | 20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása. |
21 A algunos la indigencia los preserva del pecado y, cuando descansan, no sienten remordimientos. | 21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából. |
22 Hay quien se pierde por timidez, y se pierde por temor a un insensato. | 22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben. |
23 Hay quien por timidez hace promesas a un amigo y se gana un enemigo inútilmente. | 23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra. |
24 La mentira es para el hombre una mancha infamante: siempre está en boca de los ignorantes. | 24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti. |
25 Es preferible un ladrón a un mentiroso inveterado, aunque uno y otro heredarán la perdición. | 25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi. |
26 El que se acostumbra a mentir cae en la deshonra y su ignominia lo acompaña constantemente. | 26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában! |
27 El sabio se abre camino con sus palabras y el hombre prudente agrada a los poderosos. | 27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze. |
28 El que cultiva la tierra levanta bien alto su parva, y el que agrada a los grandes se hace perdonar la injusticia. | 28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák. |
29 Dones y regalos ciegan a los sabios y son como un bozal que acalla las críticas. | 29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt. |
30 Sabiduría escondida y tesoro oculto: ¿de qué sirven una cosa y la otra? | 30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól. |
31 Es preferible el hombre que disimula su necedad al que oculta su sabiduría. | 31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket. |
| 32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét. |