| 1 Je regardai (encore), et voici, l'Agneau se tenait sur la montagne de Sion, et avec lui cent quarante-quatre mille personnes, qui avaient son nom et le nom de son Père écrit sur leurs fronts. | 1 Ekkor íme, láttam, hogy a Bárány a Sion hegyén állt, és vele a száznegyvennégyezer, akiknek homlokára volt írva az ő neve és az ő Atyjának neve. |
| 2 Et j'entendis une voix qui venait du ciel semblable au bruit de grandes eaux, et semblable au bruit d'un grand tonnerre ; et la voix que j'entendis était comme celle de harpistes qui jouent de leurs harpes. | 2 Egy hangot hallottam az égből, amely olyan volt, mint a nagy vizek zúgása és mint a mennydörgés , s a hang, amelyet hallottam, olyan volt, mint a hárfákon játszó hárfásoké. |
| 3 Ils chantaient comme un cantique nouveau devant le trône, et devant les quatre animaux et les vieillards ; et personne ne pouvait chanter ce cantique, si ce n'est ces cent quarante-quatre mille qui ont été rachetés de la terre. | 3 Új éneket énekeltek a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt, és senki más nem tudta megtanulni azt az éneket, mint az a száznegyvennégyezer, akik meg vannak váltva a földről. |
| 4 Ceux-là ne se sont pas souillés avec des femmes, car ils sont vierges. Ceux-là suivent l'Agneau partout où il va. Ceux-là ont été rachetés d'entre les hommes comme prémices pour Dieu et pour l'Agneau, | 4 Ezek azok, akik nem szennyezték be magukat asszonyokkal, mert szüzek. Követik a Bárányt, amerre csak megy; ők megváltást nyertek az emberek közül, zsengéül Istennek és a Báránynak, |
| 5 et dans leur bouche il ne s'est pas trouvé de mensonge, car ils sont sans tache devant le trône de Dieu. | 5 és a szájukban nem találtatott hazugság, mert szeplőtelenek. |
| 6 Je vis ensuite un autre ange, qui volait par le milieu du ciel, portant l'Evangile éternel, pour l'annoncer à ceux qui habitent sur la terre, et à toute nation, tribu, langue et peuple. | 6 Ekkor láttam egy másik angyalt repülni az ég zenitjén, akinél örök evangélium volt, hogy hirdesse az evangéliumot a föld lakóinak, minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek, |
| 7 Il disait d'une voix forte : Craignez le Seigneur, et rendez-lui gloire, car l'heure de son jugement est venue ; et adorez celui qui a fait le ciel et la terre, la mer et les sources des eaux. | 7 hangos szóval: »Féljétek Istent, és adjatok neki tiszteletet, mert eljött ítéletének órája; és imádjátok őt, aki az eget és a földet, a tengert és a vizek forrásait alkotta!« |
| 8 Un autre ange le suivit, en disant : Elle est tombée, elle est tombée, cette grande Babylone, qui a fait boire à toutes les nations le vin de la colère de son impudicité (sa prostitution). | 8 Ezt egy másik angyal követte, aki ezt mondta: »Elesett, elesett a nagy Babilon, amely féktelen paráznaságának borával itatott meg minden nemzetet!« |
| 9 Et un troisième ange les suivit, disant d'une voix forte : Si quelqu'un adore la bête et son image, et s'il en reçoit la marque sur son front ou dans sa main, | 9 Egy harmadik angyal követte őket, hangosan kiáltva: »Aki imádja a vadállatot és annak képmását, és felveszi bélyegét a homlokára vagy a kezére, |
| 10 lui aussi boira du vin de la colère de Dieu, (vin tout pur,) qui a été versé (préparé) dans la coupe de sa colère, et il sera tourmenté dans le feu et le soufre, en présence des saints anges et en présence de l'Agneau ; | 10 az is inni fog Isten haragjának borából , amely készen van, elegyítetlenül, haragjának kelyhében , és gyötrődni fog tűzben és kénben az angyalok és a Bárány előtt. |
| 11 et la fumée de leurs tourments montera dans les siècles des siècles, et il n'y aura de repos ni jour ni nuit pour ceux qui auront adoré la bête et son image, et qui auront reçu la marque (le caractère) de son nom. | 11 Gyötrelmeik füstje felszáll örökkön örökké , és nincs nyugalmuk éjjel-nappal azoknak, akik imádták a vadállatot és képmását, és aki fölveszi nevének bélyegét.« |
| 12 C'est ici qu'est la patience des saints, qui gardent les commandements de Dieu et la foi de Jésus. | 12 – Ez a szentek béketűrése, akik megtartják Isten parancsait és Jézus hitét. – |
| 13 Alors j'entendis une voix venant du ciel, qui me disait : Ecris : (Bien)Heureux les morts qui meurent dans le Seigneur. Dès maintenant, dit l'Esprit, ils se reposeront de leurs travaux, car leursœuvres les suivent. | 13 Egy hangot hallottam az égből, amely ezt mondta nekem: »Írjad: Már most boldogok a holtak, akik az Úrban halnak meg! Igen, mondja a Lélek, hogy megpihenjenek munkáiktól; mert cselekedeteik követik őket!« |
| 14 Je regardai, et voici, une nuée blanche, et sur cette nuée quelqu'un assis, qui ressemblait au Fils de l'homme ; il avait sur sa tête une couronne d'or, et dans sa main une faucille tranchante. | 14 Ekkor íme, fehér felhőt láttam, és a felhőn az Emberfiához hasonló ült , akinek fején arany korona volt, és a kezében éles sarló. |
| 15 Et (Alors) un autre ange sortit du temple, criant d'une voix forte à celui qui était assis sur la nuée : Lance ta faucille, et moissonne ; car le temps de moissonner est venu, parce que la moisson de la terre est mûre (sèche). | 15 Egy másik angyal jött ki a templomból, és hangos szóval így kiáltott a felhőn ülőnek: »Csapj a sarlóddal és arass, mert eljött az aratás órája, hiszen megérett az aratnivaló a földön!« |
| 16 Et celui (donc) qui était assis sur la nuée lança sa faucille sur la terre, et la terre fut moissonnée. | 16 És a felhőn ülő nekieresztette sarlóját a földnek, és learatta a földet. |
| 17 Et un autre ange sortit du temple qui est dans le ciel, ayant lui aussi une faucille tranchante. | 17 Ekkor egy másik angyal jött ki az égben levő templomból, neki szintén éles sarlója volt. |
| 18 Et un autre ange sortit de l'autel ; il avait pouvoir sur le feu, et il cria d'une voix forte à celui qui avait la faucille tranchante : Lance ta faucille tranchante, et vendange les grappes de la vigne de la terre, car ses raisins sont mûrs. | 18 Az oltártól ismét egy másik angyal jött ki, akinek hatalma volt a tűz felett, és hangosan odakiáltott annak, akinek éles sarlója volt: »Csapj le éles sarlóddal, és szüreteld le a föld szőlőjének gyümölcseit, mert megértek szőlőfürtjei!« |
| 19 Et l'ange lança sa faucille tranchante sur la terre et vendangea la vigne de la terre, et il jeta les raisins dans la grande cuve de la colère de Dieu. | 19 Az angyal megindította sarlóját a földre, és leszüretelte a föld szőlőjét, és Isten haragjának nagy borprésébe dobta. |
| 20 Et la cuve fut foulée hors de la ville, et le sang sortit de la cuve jusqu'à la hauteur des mors des chevaux, sur une étendue de mille six cents stades. | 20 Megtaposták a borprést a városon kívül , és vér jött ki a présből a lovak zablájáig, ezerhatszáz stádiumnyira. |
