| 1 Cependant Jacob, ayant entendu dire qu'on vendait du blé en Egypte, dit à ses enfants: Pourquoi cette négligence? | 1 Amikor aztán Jákob meghallotta, hogy Egyiptomban lehet kapni eleséget, azt mondta fiainak: »Miért késlekedtek? |
| 2 J'ai appris qu'on vend du blé en Egypte; allez-y acheter ce qui nous est nécessaire, afin que nous puissions vivre et que nous ne mourions pas de faim. | 2 Hallottam, hogy Egyiptomban lehet kapni gabonát; menjetek le, vegyetek, amennyire szükségünk van, hogy életben maradjunk, és el ne pusztítson bennünket az ínség.« |
| 3 Les dix frères de Joseph allèrent donc en Egypte pour y acheter du blé. | 3 Lement tehát József tíz testvére, hogy gabonát vegyen Egyiptomban. |
| 4 Jacob retint Benjamin avec lui, ayant dit à ses frères qu'il craignait qu'il ne lui arrivât quelque accident en chemin. | 4 Benjamint, József testvérét azonban otthon tartotta Jákob. Azt mondta a testvéreinek: »Nehogy valami baja történjen az úton!« |
| 5 Ils entrèrent dans l'Egypte avec les autres qui y allaient pour y acheter du blé; car la famine était dans le pays de Chanaan. | 5 Bementek tehát Izrael fiai Egyiptom földjére, másokkal együtt, akik szintén odamentek vásárolni, mert éhség pusztított Kánaán földjén. |
| 6 Or Joseph commandait dans toute l'Egypte, et le blé ne se vendait aux peuples que par son ordre. Ses frères s'étant prosternés devant lui, | 6 József volt tehát a kormányzó Egyiptom földjén, és az ő engedélyével adták el a gabonát a népeknek. Amikor aztán testvérei leborultak előtte, |
| 7 Il les reconnut; et, leur parlant assez rudement, comme à des étrangers, il leur dit: D'où venez-vous? Ils lui répondirent: Du pays de Chanaan, pour acheter ici de quoi vivre. | 7 megismerte őket, de mintha idegenek lettek volna, keményen szólt hozzájuk, és megkérdezte tőlük: »Honnan jöttetek?« Azok azt felelték: »Kánaán földjéről, hogy ennivalót vegyünk.« |
| 8 Et quoi qu'il connût bien ses frères, il ne fut néanmoins pas reconnu d'eux. | 8 Ő felismerte testvéreit, de azok nem ismerték fel őt. |
| 9 Alors, se souvenant des songes qu'il avait eus autrefois, il leur dit: Vous êtes des espions, et vous êtes venus ici pour considérer les endroits les plus faibles de l'Egypte. | 9 Ekkor eszébe jutottak az álmok, amelyeket egykor látott, és azt mondta nekik: »Kémek vagytok! Azért jöttetek, hogy megnézzétek, hol gyenge ez az ország!« |
| 10 Ils répondirent: Seigneur, cela n'est pas ainsi; mais vos serviteurs sont venus ici pour acheter du blé. | 10 Azok azt mondták: »Nem, uram! Azért jöttek szolgáid, hogy eleséget vegyenek. |
| 11 Nous sommes tous fils d'un même homme; nous venons avec des pensées de paix, et vos serviteurs n'ont aucun mauvais dessein. | 11 Mindannyian egy ember fiai vagyunk, békességesen jöttünk, semmi gonoszat nem forralnak szolgáid.« |
| 12 Il leur répondit: Non, cela n'est pas; mais vous étes venus pour remarquer ce qu'il y a de moins fortifié dans l'Egypte. | 12 Ő azt felelte nekik: »Nem úgy van az! Azért jöttetek, hogy kifürkésszétek, hol védtelen ez az ország!« |
| 13 Ils lui dirent: Nous sommes douze frères, tous enfants d'un même homme du pays de Chanaan, et vos serviteurs. Le dernier est avec notre père, et l'autre n'est plus. | 13 De azok erősítették: »Tizenketten vagyunk mi, szolgáid, testvérek, egy embernek fiai, Kánaán földjén; a legkisebb az apánknál van, a másik pedig nincs többé.« |
| 14 Voilà, dit Joseph, ce que je disais: vous êtes des espions. | 14 Ő azonban azt mondta: »Úgy van, ahogy mondtam: kémek vagytok! |
| 15 Je m'en vais éprouver si vous dites la vérité. Vive le Pharaon! vous ne sortirez point d'ici jusqu'à ce que le dernier de vos frères y soit venu. | 15 Mindjárt próbára is teszlek titeket! Úgy éljen a fáraó, hogy el nem mentek innen, amíg el nem jön legkisebb öcsétek is. |
| 16 Envoyez l'un de vous pour l'amener; pendant ce temps, vous demeurerez en prison jusqu'à ce que j'aie reconnu si ce que vous dites est vrai ou faux; autrement, vive le Pharaon! vous êtes des espions. | 16 Küldjetek el valakit közületek, hogy hozza el! Ti pedig fogságban maradtok, amíg kiderül, hogy amit mondtatok, igaz-e, vagy hamis. Különben, úgy éljen a fáraó, kémek vagytok!« |
| 17 Il les fit donc mettre en prison pour trois jours. | 17 Azzal fogságba vetette őket, három napra. |
| 18 Et le troisième jour, il les fit sortir de prison et il leur dit: Faites ce que je vous dis, et vous vivrez; car je crains Dieu. | 18 Harmadnapon azonban kihozatta őket a börtönből, és így szólt hozzájuk: »Tegyétek meg, amit mondok, s akkor életben maradtok! Hiszen félem én Istent! |
| 19 Si vous venez ici dans un esprit de paix, que l'un de vos frères demeure enchaîné dans la prison; pour vous, allez-vous-en, emportez dans votre pays le blé que vous avez acheté, | 19 Ha békességes emberek vagytok, maradjon egyik testvéretek megkötözve a börtönben! Ti pedig menjetek, vigyétek el házatoknak a gabonát, amelyet vettetek! |
| 20 Et amenez-moi le dernier de vos frères, afin que je puisse reconnaître si ce que vous dites est véritable, et que vous ne mouriez point. Ils firent ce qu'il leur avait ordonné. | 20 Aztán hozzátok el hozzám legkisebbik öcséteket, hogy meggyőződhessem szavaitokról, és meg ne haljatok!« Úgy tettek tehát, amint mondta. |
| 21 Et ils se disaient l'un à l'autre: C'est justement que nous souffrons tout cela, parce que nous avons péché contre notre frère, et que, voyant l'angoisse de son âme lorsqu'il nous implorait, nous ne l'avons pas écouté; c'est pour cela que nous sommes tombés dans cette affliction. | 21 Egymás közt azonban így szóltak: »Méltán szenvedjük ezeket, mert vétkeztünk öcsénk ellen! Láttuk lelke szorongását, amikor rimánkodott nekünk, de nem hallgattuk meg, azért jött ránk ez a nyomorúság!« |
| 22 Ruben, l'un d'entre eux, leur disait: Ne vous ai-je pas dit: Ne commettez pas un si grand crime contre cet enfant? et vous ne m'avez point écouté. C'est son sang maintenant que Dieu nous redemande. | 22 Egyikük, Rúben, így szólt: »Nem megmondtam-e nektek, hogy ne vétkezzetek a gyermek ellen? De ti nem hallgattatok rám! Lám, most számon kérik a vérét!« |
| 23 Ils ne savaient pas que Joseph les comprenait, parce qu'il leur parlait par un interprète. | 23 Nem tudták ugyanis, hogy József érti őket, mert tolmács segítségével beszélt velük. |
| 24 Mais il s'éloigna quelques instants, et il pleura. Et étant revenu, il leur parla de nouveau. | 24 Erre ő egy kissé elfordult és sírt. Aztán visszafordult, és beszélt velük, |
| 25 Il fit prendre Siméon et le fit lier devant eux, et il commanda à ses officiers de remplir leurs sacs de blé, et de remettre l'argent de chacun dans son sac, en y ajoutant encore des vivres pour se nourrir pendant le chemin; ce qui fut exécuté aussitôt. | 25 majd fogta Simeont, és megkötöztette előttük. A szolgáknak pedig megparancsolta, hogy töltsék meg a zsákjukat gabonával, tegyék vissza mindegyikük pénzét a zsákjába, és adjanak nekik élelmet is az útra. Azok úgy tettek, ahogy meghagyta nekik. |
| 26 Les frères de Joseph s'en allèrent donc, emportant leur blé sur leurs ânes. | 26 Erre ők feltették a gabonát a szamaraikra, és elmentek. |
| 27 Et l'un d'eux ayant ouvert son sac dans l'hôtellerie, pour donner à manger à son âne, vit son argent à l'entrée du sac; | 27 Amikor aztán egyikük kinyitotta a zsákját, hogy abrakot adjon a jószágnak a szálláson, meglátta a pénzt a zsák szájában. |
| 28 Et il dit à ses frères: On m'a rendu mon argent; le voici dans mon sac. Ils furent tous saisis d'étonnement et de trouble, et ils s'entredisaient: Quelle est cette conduite de Dieu sur nous? | 28 Erre azt mondta a testvéreinek: »Visszaadták a pénzemet, itt van a zsákban!« Álmélkodva és döbbenten mondták erre egymásnak: »Lám, mit cselekedett velünk az Isten!« |
| 29 Lorsqu'ils furent arrivés chez Jacob, leur père, au pays de Chanaan, ils lui racontèrent tout ce qui leur était arrivé, en disant: | 29 Amikor aztán megérkeztek apjukhoz, Jákobhoz Kánaán földjére, elbeszélték neki mindazt, ami velük történt, és azt mondták: |
| 30 Le seigneur de ce pays-là nous a parlé durement, et il nous a pris pour des espions qui venaient observer le royaume. | 30 »Keményen beszélt velünk annak a földnek az ura! Az ország kémeinek gondolt minket.« |
| 31 Nous lui avons répondu: Nous sommes des gens paisibles, et très éloignés d'avoir aucun mauvais dessein. | 31 De mi megmondtuk neki: »Békességes emberek vagyunk, és nem akarunk kifürkészni semmit. |
| 32 Nous étions douze frères, enfants d'un même père. L'un n'est plus, le plus jeune est avec notre père au pays de Chanaan. | 32 Tizenketten vagyunk, testvérek, és egy apától származunk. Egyikünk nincs többé, a legkisebb pedig apánknál van, Kánaán földjén. |
| 33 Il nous a répondu: Je veux éprouver s'il est vrai que vous n'ayez que des pensées de paix. Laissez-moi donc ici l'un de vos frères; prenez le blé qui vous est nécessaire pour vos maisons, et allez-vous-en; | 33 Az az ember, annak a földnek az ura, erre azt mondta nekünk: ‘Ebből fogom megítélni, hogy békességesek vagytok-e: egyik testvérteket hagyjátok itt nálam, ti meg vegyétek a házatoknak szükséges élelmet, menjetek, |
| 34 Et amenez-moi le plus jeune de vos frères, afin que je sache que vous n'êtes point des espions, que vous puissiez ensuite emmener avec vous celui que je retiens prisonnier, et qu'il vous soit permis à l'avenir d'acheter ici ce que vous voudrez. | 34 és hozzátok el hozzám legkisebb öcséteket! Akkor tudni fogom, hogy nem vagytok kémek, és őt, aki fogságban van, visszakaphatjátok. Azontúl pedig, amit csak akartok, szabadon vásárolhattok.’« |
| 35 Cela dit, comme ils versaient leur blé, ils trouvèrent chacun leur argent lié à l'entrée du sac, et ils en furent tous épouvantés. | 35 Ezt mondták. Amikor aztán kitöltötték a gabonát, ott találta mindegyik a zsákja szájában egybekötve a pénzét. Meg is ijedt valamennyi egyaránt. |
| 36 Alors Jacob, leur père, leur dit: Vous m'avez réduit à être sans enfants; Joseph n'est plus, Siméon est en prison, et vous voulez m'enlever Benjamin. Tous ces maux sont retombés sur moi. | 36 Apjuk, Jákob azonban így szólt: »Megfosztotok engem minden gyermekemtől: József nincs többé, Simeon fogságban van, Benjamint is elvinnétek! Rám szakad az összes baj!« |
| 37 Ruben lui répondit: Faites mourir mes deux enfants, si je ne vous le ramène pas. Confiez-le moi, et je vous le rendrai. | 37 Rúben azt felelte neki: »Az én két fiamat öld meg, ha vissza nem hozom neked! Bízd az én kezemre, és én visszahozom neked!« |
| 38 Non, dit Jacob, mon fils n'ira point avec vous. Son frère est mort, et il est demeuré seul. S'il lui arrive quelque malheur au pays où vous allez, vous accablerez ma vieillesse d'une douleur qui m'emportera au tombeau. | 38 Ám ő azt mondta: »Nem megy le veletek a fiam; a testvére meghalt, ő maradt meg egyedül. Ha valami baja történnék az úton, ősz fejemet bánatával juttatnátok az alvilágba.« |
