Evangélium Lukács szerint 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Ezután bement Jerikóba és áthaladt rajta.	1 Jésus était entré dans Jéricho et traversait la ville.
2 Ekkor íme, egy Zakeus nevű férfi, aki a vámosok feje volt és gazdag,	2 Or il y avait là un homme du nom de Zachée, un homme fort riche qui était chef des collecteurs de l’impôt.
3 szerette volna látni, hogy ki az a Jézus, de nem tudta a tömeg miatt, mert alacsony termetű volt.	3 Il voulait absolument voir qui était Jésus, mais il ne le pouvait pas car il était de petite taille et il y avait beaucoup de monde.
4 Előre futott tehát, felmászott egy vadfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elmennie.	4 Il courut donc en avant, là où il devait passer, et il monta sur un sycomore afin de le voir.
5 Amikor Jézus arra a helyre ért, fölnézett, meglátta őt, és ezt mondta neki: »Zakeus! Jöjj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom.«	5 Quand Jésus arriva à cet endroit, il leva les yeux et lui dit: "Zachée, dépêche-toi de descendre, car c’est chez toi que je dois m’arrêter aujourd’hui.”
6 Erre az sietve lemászott, és örömmel befogadta.	6 Zachée aussitôt s’empressa de descendre, et c’est avec grande joie qu’il le reçut.
7 Akik ezt látták, mindannyian zúgolódva mondták: »Bűnös embernél száll meg!«	7 Voyant cela, tous murmuraient et l’on disait: "Il s’est arrêté chez un pécheur de bonne condition!”
8 Zakeus azonban odaállt, és azt mondta az Úrnak: »Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.«	8 Mais Zachée faisait le pas et disait au Seigneur: "Je vais donner aux pauvres la moitié de mes biens, Seigneur, et si j’ai extorqué quelque chose à quelqu’un, je vais rendre quatre fois plus.”
9 Jézus azt mondta neki: »Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia.	9 Jésus dit alors, pensant à lui: "Aujourd’hui le salut est entré dans cette maison; n’est-il pas lui aussi fils d’Abraham?
10 Az Emberfia ugyanis azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett.«	10 Le Fils de l’Homme est venu chercher et sauver ce qui était perdu.”
11 Azoknak pedig, akik mindezt hallották, mondott egy példabeszédet is, mert közel volt már Jeruzsálemhez, és azt hitték, hogy hamarosan megjelenik az Isten országa.	11 Comme Jésus approchait de Jérusalem, il dit cette autre parabole car ses auditeurs étaient convaincus que le Royaume de Dieu allait se manifester maintenant.
12 Így szólt hozzájuk: »Egy nemes ember messze földre indult, hogy királyi méltóságot szerezzen magának, és aztán visszatérjen.	12 Il leur dit: "Un homme de grande famille partit dans un pays lointain pour y recevoir le pouvoir royal et ensuite revenir.
13 Hívatta tíz szolgáját, átadott nekik tíz mínát, s így szólt hozzájuk: ‘Gazdálkodjatok, amíg vissza nem jövök!’	13 Il appela dix de ses serviteurs et leur confia dix mines, dix sacs d’argent, en leur disant: Faites-les fructifier jusqu’à mon retour.”
14 Alattvalói azonban gyűlölték őt, és követséget küldtek utána ezzel az üzenettel: ‘Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék rajtunk!’	14 “Comme ses concitoyens le détestaient, ils envoyèrent une ambassade derrière lui avec ce message: ‘Nous ne voulons pas de celui-là comme roi.’
15 Ő azonban, amikor megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, maga elé hívatta a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele.	15 Il revint pourtant, ayant reçu le pouvoir royal, et il fit appeler les serviteurs auxquels il avait confié l’argent pour voir comment chacun d’eux l’avait fait valoir.
16 Jött az első, és azt mondta: ‘Uram, a mínád tíz mínát hozott.’	16 “Le premier arrive et dit: ‘Seigneur, ta mine a rapporté dix autres mines!’
17 Erre azt mondta neki: ‘Jól van, jó szolgám, mivel a kevésben hű voltál, hatalmad lesz tíz város felett.’	17 Le roi lui répond: ‘Très bien, tu es un bon serviteur et tu t’es montré digne de confiance dans cette petite affaire! À cause de cela tu auras dix villes sous ta dépendance.’
18 Jött a második is, és így szólt: ‘Uram, a mínád öt mínát nyert.’	18 Le deuxième vient à son tour et dit: ‘Ta mine, seigneur, en a produit cinq autres.’
19 Ennek is azt mondta: ‘Uralkodj öt város felett.’	19 Le roi lui dit: ‘Toi, tu auras cinq villes sous ta dépendance.’
20 Aztán jött a következő, és így szólt: ‘Uram, itt van a mínád! Eltettem a kendőmben,	20 “Et puis arrive un autre qui dit: ‘Seigneur, voici ta mine! Je l’avais mise de côté dans un linge.
21 mert féltem tőled, mivel szigorú ember vagy: elveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem vetettél.’	21 Car j’avais peur de toi, je sais que tu es un homme exigeant, tu prends là où tu n’as rien engagé, et tu moissonnes là où tu n’as pas semé.’
22 Azt mondta neki: ‘A magad szájából ítéllek meg téged, gonosz szolga! Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: elveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem.	22 “Le roi lui dit: ‘Mauvais serviteur, je te juge sur tes propres paroles. Tu me connaissais comme un homme exigeant qui prend là où il n’a rien engagé et moissonne là où il n’a pas semé.
23 Miért nem tetted hát pénzemet a pénzváltóasztalra, hogy amikor visszatérek, kamatostul kapjam azt vissza?’	23 Pourquoi n’as-tu pas déposé mon argent à la banque? À mon retour je l’aurais retiré avec les intérêts.’
24 Majd így szólt az ott állókhoz: ‘Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van.’	24 “Puis, se tournant vers ceux qui sont là, il leur dit: ‘Prenez-lui la mine, et donnez-la à celui qui en a dix.’
25 Azok így szóltak: ‘Uram, annak már tíz mínája van.’	25 Ils répondent: ‘Seigneur, il a déjà dix mines!’
26 Mondom nektek: ‘Mindannak, akinek van, még adnak, attól meg, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van.	26 - ‘Mais oui! on donnera à celui qui a, mais à celui qui n’a pas, même ce qu’il a lui sera enlevé.
27 Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy uralkodjam felettük, hozzátok ide, és öljétek meg színem előtt!’«	27 Maintenant, amenez ici mes ennemis, ceux qui ne voulaient pas que je règne sur eux, et égorgez-les devant moi.’”
28 Miután ezeket mondta, haladt tovább Jeruzsálem felé.	28 Ayant dit cela, Jésus prit la tête du groupe et commença la montée vers Jérusalem.
29 Amikor Betfagéhez és Betániához közeledett, ahhoz a hegyhez, amelyet Olajfák hegyének hívnak, elküldte két tanítványát	29 Quand il approcha de Bethphagé et de Béthanie, au mont dit des Oliviers,
30 ezekkel a szavakkal: »Menjetek a szemközti faluba. Amikor bementek, találtok ott megkötve egy szamárcsikót, amelyen még nem ült ember. Oldjátok el és vezessétek ide.	30 il envoya deux des disciples en leur disant: "Allez jusqu’au village que vous voyez en face; à l’entrée vous trouverez un ânon attaché que personne n’a jamais monté. Détachez-le et amenez-le.
31 Ha pedig valaki megkérdezi tőletek: ‘Miért oldjátok el?’ – mondjátok neki: ‘Az Úrnak szüksége van rá.’«	31 Si quelqu’un vous demande pourquoi vous le détachez, vous répondrez simplement: Le Seigneur en a besoin.”
32 A küldöttek elmentek, és mindent úgy találtak, amint megmondta nekik.	32 Les envoyés partirent et trouvèrent tout comme il leur avait dit.
33 Amikor eloldották a szamárcsikót, a gazdái megkérdezték tőlük: »Miért oldjátok el a szamárcsikót?«	33 Au moment où ils détachaient l’ânon, les maîtres leur dirent: "Pourquoi détachez-vous l’ânon?”
34 Ők azt felelték: »Az Úrnak szüksége van rá.«	34 Ils répondirent: "Le Seigneur en a besoin.”
35 És elvitték Jézushoz. A szamárcsikóra ráterítették ruháikat, aztán fölültették rá Jézust.	35 Ils amenèrent à Jésus l’ânon, jetèrent sur lui leurs manteaux et firent monter Jésus.
36 Amikor pedig elindult, az útra terítették ruháikat.	36 À mesure qu’il avançait, les gens étendaient leurs manteaux sur le chemin.
37 Mikor már közel volt az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész csoportja elkezdte örvendezve, hangosan dicsérni Istent a sok csodáért, amelyet láttak.	37 Comme il approchait déjà de la descente du Mont des Oliviers, toute la foule des disciples manifesta sa joie: ils se mirent à louer Dieu à pleine voix pour tous les miracles qu’ils avaient vus.
38 Ezt mondták: »Áldott a király, aki az Úr nevében jön! Békesség a mennyben és dicsőség a magasságban!«	38 Ils disaient: “Béni soit ce roi qui vient au nom du Seigneur! Paix dans le ciel et gloire au plus haut des cieux!”
39 A tömegből néhány farizeus azt mondta neki: »Mester, intsd meg tanítványaidat!«	39 Dans la foule quelques Pharisiens lui dirent: "Reprends tes disciples, Maître!”
40 Ő azonban ezt felelte nekik: »Mondom nektek: ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani!«	40 Il leur répondit: "Je vous le dis: s’ils se taisent, les pierres crieront.”
41 Mikor közeledett és meglátta a várost, megsiratta, s így szólt:	41 Lorsque déjà on approchait il aperçut la ville
42 »Bárcsak te is felismernéd ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elől.	42 et prononça une lamentation sur elle. Il dit: "Si toi aussi en ce jour tu pouvais reconnaître les chemins de la paix! Mais désormais ils seront cachés à tes yeux.
43 Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek sáncokkal, bekerítenek és szorongatnak mindenfelől.	43 “Des jours viendront auxquels tu n’échapperas pas, où tes ennemis t’entoureront de tranchées, t’enfermeront, te presseront de toutes parts
44 Földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned laknak; nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.«	44 et t’écraseront avec tes enfants au milieu de toi. Il ne restera pas de toi pierre sur pierre, parce que tu n’as pas reconnu le temps où tu étais visitée.”
45 Azután bement a templomba, és kezdte kiűzni az árusokat.	45 Alors Jésus entra dans le Temple. Il commença à jeter dehors les vendeurs
46 Ezt mondta nekik: »Írva van: Az én házam az imádság háza, ti pedig rablók barlangjává tettétek« .	46 en leur disant: "Il est écrit: Ma maison sera une maison de prière. Mais vous, vous en avez fait une caverne de brigands!”
47 Mindennap tanított a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek,	47 Chaque jour il était là dans le Temple et il enseignait. Les grands prêtres et les maîtres de la Loi voulaient sa perte, et de même les chefs du peuple,
48 de nem tudták módját ejteni, mert az egész nép ajkain csüngve hallgatta.	48 mais ils ne savaient que faire car tout le peuple l’écoutait, suspendu à ses lèvres.