A példabeszédek könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 El ne felejtsd, fiam, tanításomat, és szíved őrizze meg parancsaimat,	1 Fili mi, ne obliviscaris legis meae, et praecepta mea cor tuum custodiat;
2 mert számos napot, életévet és boldogságot szereznek neked!	2 longitudinem enim dierum et annos vitae et pacem apponent tibi.
3 Szeretet és hűség el ne hagyjanak! Fűzd ezeket nyakad köré, és vésd őket szíved táblájára,	3 Misericordia et veritas te non deserant; circumda eas gutturi tuo et describe in tabulis cordis tui,
4 akkor tetszést lelsz és szép jutalmat Isten és emberek előtt.	4 et invenies gratiam et successum bonum coram Deo et hominibus.
5 Teljes szívvel bízzál az Úrban, és ne támaszkodj saját belátásodra!	5 Habe fiduciam in Domino ex toto corde tuo et ne innitaris prudentiae tuae.
6 Minden utadon rá gondolj, s ő majd igazgatja lépéseidet.	6 In omnibus viis tuis cogita illum, et ipse diriget gressus tuos.
7 Ne légy bölcs önnön szemedben, féld az Istent és kerüld a rosszat,	7 Ne sis sapiens apud temetipsum; time Dominum et recede a malo.
8 ez egészség testednek, és életerő csontjaidnak.	8 Sanitas quippe erit umbilico tuo, et irrigatio ossibus tuis.
9 Tiszteld meg az Urat vagyonodból, és adj neki minden termésed zsengéjéből,	9 Honora Dominum de tua substantia et de primitiis omnium frugum tuarum,
10 akkor megtelnek kamráid bőséggel, és túláradnak préseid a musttól.	10 et implebuntur horrea tua frumento, et vino torcularia tua redundabunt.
11 Ne vesd meg, fiam, az Úr fenyítését, és meg ne und dorgálását,	11 Disciplinam Domini, fili mi, ne abicias nec asperneris, cum ab eo corriperis:
12 mert az Úr azt feddi, akit szeret, s azt a fiát sújtja, akit kedvel!	12 quem enim diligit, Dominus corripit et quasi pater in filio complacet sibi.
13 Boldog az az ember, aki bölcsességet talál, s az a férfi, aki belátásban bővelkedik,	13 Beatus homo, qui invenit sapientiam et qui affluit prudentia:
14 mert megnyerése jobb, mint az ezüst megszerzése, és gyümölcse többet ér színaranynál,	14 melior est acquisitio eius negotiatione argenti, et auro primo fructus eius.
15 drágább az minden gazdagságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.	15 Pretiosior est cunctis gemmis, et omnia pretiosa tua huic non valent comparari;
16 Hosszú élet van a jobbjában, gazdagság és dicsőség a baljában,	16 longitudo dierum in dextera eius, et in sinistra illius divitiae et gloria.
17 útjai kellemes utak, és minden ösvénye boldogság.	17 Viae eius viae pulchrae, et omnes semitae illius pacificae.
18 Életfa az azoknak, akik megragadják, és boldog, aki beléje kapaszkodik.	18 Lignum vitae est his, qui apprehenderint eam; et, qui tenuerit eam, beatus.
19 Bölcsességgel alapította az Úr a földet, és értelemmel állította fel az eget,	19 Dominus sapientia fundavit terram, stabilivit caelos prudentia;
20 tudománya által törtek elő a tengerek, és hullatnak a felhők harmatot.	20 sapientia illius eruperunt abyssi, et nubes rorem stillant.
21 Fiam! Ne távozzanak ezek szemed elől, ragaszkodj az okossághoz és a megfontoláshoz!	21 Fili mi, ne effluant haec ab oculis tuis; custodi prudentiam atque consilium,
22 Akkor ez lelked élete lesz, és ékessége nyakadnak.	22 et erit vita animae tuae, et gratia collo tuo;
23 Bizton jársz akkor utadon, és meg nem ütöd lábadat.	23 tunc ambulabis fiducialiter in via tua, et pes tuus non impinget.
24 Ha lefekszel, nem kell félned, pihensz, és édes lesz alvásod.	24 Si dormieris, non timebis; quiesces, et suavis erit somnus tuus.
25 Ne félj akkor váratlan rémségtől s a gonoszok rád szakadó hatalmától,	25 Ne paveas repentino terrore et irruentem tibi turbinem impiorum, cum venerit.
26 mert az Úr lesz melletted, és megóvja lábadat, hogy tőrbe ne ejtsenek.	26 Dominus enim erit in latere tuo et custodiet pedem tuum, ne capiaris.
27 Ne tartsd vissza a jótettől azt, akitől telik, és magad is tégy jót, ha teheted.	27 Noli prohibere beneficium ab eo, cui debetur, si in potestate manus tuae est, ut facias.
28 Ne mondd barátodnak: »Menj és jöjj vissza, majd holnap adok!« – amikor tüstént adhatnál.	28 Ne dicas amico tuo: “ Vade et revertere, cras dabo tibi ”, cum statim possis dare.
29 Ne tervezz gonoszat barátod ellen, holott az megbízik benned!	29 Ne moliaris amico tuo malum, cum ille apud te sedeat cum fiducia.
30 Ne perelj senkivel sem ok nélkül, ha neked semmi rosszat nem tett.	30 Ne contendas adversus hominem frustra, cum ipse tibi nihil mali fecerit.
31 Ne irigykedjél az erőszakos emberre, és ne kövesd útjait,	31 Ne aemuleris hominem iniustum nec imiteris omnes vias eius,
32 mert az Úr utál minden elvetemültet, de az igazakat barátságára méltatja.	32 quia abominatio Domini est omnis pravus, et cum simplicibus societas eius.
33 Szegénységet küld az Úr a gonosz házára, de áldott az igazak hajléka!	33 Maledictio a Domino in domo impii, habitacula autem iustorum benedicentur.
34 Csúffá teszi azokat, akik gúnyolódnak, de az alázatosakat kegyben részesíti.	34 Ipse deludet illusores et mansuetis dabit gratiam;
35 A bölcseknek tisztesség jut osztályrészül, a balgák pedig gyalázatot aratnak.	35 gloriam sapientes possidebunt, stultorum exaltatio ignominia.