A zsoltárok könyve 78

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Maszkíl Ászáftól. Figyelj, népem, tanításomra, hallgassatok szám szavára.	1 Poème. D'Asaph. Ecoute, ô mon peuple, ma loi; tends l'oreille aux paroles de ma bouche;
2 Bölcs mondásra nyitom számat, elmondom a régi idők titkait.	2 j'ouvre la bouche en paraboles, j'évoque du passé les mystères.
3 Amiket hallottunk és megismertünk, s atyáink elbeszéltek nekünk,	3 Nous l'avons entendu et connu, nos pères nous l'ont raconté;
4 nem titkoljuk fiaik elől, elbeszéljük a jövendő nemzedéknek. Hirdetjük az Úr dicséretét, hatalmát, és csodáit, amelyeket végbevitt.	4 nous ne le tairons pas à leurs enfants, nous le raconterons à la génération qui vient: les titres deYahvé et sa puissance, ses merveilles telles qu'il les fit;
5 Bizonyságot állított Jákobnak, törvényt adott Izraelnek; Megparancsolta atyáinknak, tanítsák meg rá fiaikat,	5 il établit un témoignage en Jacob, il mit une loi en Israël; il avait commandé à nos pères de le faireconnaître à leurs enfants,
6 hogy megtanulja a következő nemzedék, a születendő gyermekek. Keljenek fel, és hirdessék fiaiknak,	6 que la génération qui vient le connaisse, les enfants qui viendront à naître. Qu'ils se lèvent, qu'ilsracontent à leurs enfants,
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne feledjék el az Isten műveit, és parancsait teljesítsék!	7 qu'ils mettent en Dieu leur espoir, qu'ils n'oublient pas les hauts faits de Dieu, et sescommandements, qu'ils les observent;
8 Ne legyenek olyanok, mint atyáik, az a pártütő és lázongó nemzedék; A nemzedék, amelynek szíve nem volt kitartó, és lelke nem volt hű Isten iránt.	8 qu'ils ne soient pas, à l'exemple de leurs pères, une génération de révolte et de bravade, générationqui n'a point le coeur sûr et dont l'esprit n'est point fidèle à Dieu.
9 Efraim fiai felajzották és kilőtték íjukat, de a harc napján hátat fordítottak.	9 Les fils d'Ephraïm, tireurs d'arc, se retournèrent, le jour du combat;
10 Nem tartották meg Isten szövetségét, és törvényét nem akarták követni.	10 ils ne gardaient pas l'alliance de Dieu, ils refusaient de marcher dans sa loi;
11 Elfelejtették tetteit, a csodáit, amelyeket megmutatott nekik.	11 ils avaient oublié ses hauts faits, ses merveilles qu'il leur donna de voir:
12 Atyáik előtt csodákat művelt, Egyiptom földjén, Tánisz mezején.	12 devant leurs pères il fit merveille en terre d'Egypte, aux champs de Tanis.
13 Széthasította a tengert és átvezette őket, a vizeket szinte tömlőbe fogta.	13 Il fendit la mer et les transporta, il dressa les eaux comme une digue;
14 Nappal a felhőben vezette őket, s egész éjjel a tűz fényében.	14 il les guida de jour par la nuée, par la lueur d'un feu toute la nuit;
15 Kősziklát hasított fel a pusztában és bőséges áradattal itatta őket.	15 il fendit les rochers au désert, il les abreuva à la mesure du grand abîme;
16 Patakokat fakasztott a kősziklából és folyamként ömlesztette a vizet.	16 du roc il fit sortir des ruisseaux et descendre les eaux en torrents.
17 Mégis egyre csak vétkeztek ellene, haragra ingerelték a Fölségest a pusztában.	17 Mais de plus belle ils péchaient contre lui et bravaient le Très-Haut dans le lieu sec;
18 Megkísértették szívükben Istent, amikor kedvük szerint ennivalót kértek,	18 ils tentèrent Dieu dans leur coeur, demandant à manger à leur faim.
19 s így beszéltek Isten ellen: »Tud-e Isten – mondták – asztalt teríteni a pusztában?«	19 Or ils parlèrent contre Dieu; ils dirent: "Est-il capable, Dieu, de dresser une table au désert?
20 Íme megütötte a kősziklát és vizek folytak, patakok áradtak. »De vajon tud-e kenyeret is adni, és húst szerezni népének?«	20 "Voici qu'il frappe le rocher, les eaux coulent, les torrents s'échappent: mais du pain, est-il capabled'en donner, ou de fournir de la viande à son peuple?"
21 Amikor ezt az Úr meghallotta, haragra gerjedt: Tűz gyulladt fel Jákob ellen, és harag szállt Izraelre,	21 Alors Yahvé entendit, il s'emporta; un feu flamba contre Jacob, et puis la Colère monta contreIsraël,
22 mert nem hittek Istenben, és segítségében nem reméltek.	22 car ils étaient sans foi en Dieu, ils étaient sans confiance en son salut.
23 Ekkor ő parancsot adott fenn a fellegeknek, és megnyitotta az egek ajtóit.	23 Aux nuées d'en haut il commanda, il ouvrit les battants des cieux;
24 Ennivalóként mannát hullatott nekik, és a mennyből adott nekik kenyeret:	24 pour les nourrir il fit pleuvoir la manne, il leur donna le froment des cieux;
25 angyalok kenyerét ette az ember; Bőségesen küldött nekik ennivalót.	25 du pain des Forts l'homme se nourrit, il leur envoya des vivres à satiété.
26 Déli szelet támasztott az égen, és hatalmával elhozta a délnyugati szelet.	26 Il fit lever dans les cieux le vent d'est, il fit venir par sa puissance le vent du sud,
27 Annyi húst hullatott rájuk, mint a por, s annyi szárnyast, mint a tenger fövenye:	27 il fit pleuvoir sur eux la viande comme poussière, la volaille comme sable des mers,
28 hullottak táboruk közepére, körös-körül sátraik köré.	28 il en fit tomber au milieu de son camp, tout autour de sa demeure.
29 Ettek és nagyon jóllaktak, mert megadta nekik, amit kívántak.	29 Ils mangèrent et furent bien rassasiés, il leur servit ce qu'ils désiraient;
30 De még fel sem hagytak torkosságukkal, még szájukban volt az étel,	30 eux n'étaient pas revenus de leur désir, leur manger encore en la bouche,
31 amikor Isten haragja felgerjedt ellenük, agyonsújtotta kövéreiket, leterítette Izrael választottait.	31 que la colère de Dieu monta contre eux: il massacrait parmi les robustes, abattait les cadetsd'Israël.
32 Mindamellett ismét csak vétkeztek, és nem hittek csodatetteinek.	32 Malgré tout, ils péchèrent encore, ils n'eurent pas foi en ses merveilles.
33 Ezért hiábavalóságban enyésztek el napjaik, és rettegésben esztendeik.	33 Il consuma en un souffle leurs jours, leurs années en une panique.
34 Ha pusztította őket, hozzá fordultak, megtértek és virradatkor hozzá folyamodtak.	34 Quand il les massacrait, ils le cherchaient, ils revenaient, s'empressaient près de lui.
35 Megemlékeztek arról, hogy Isten az oltalmazójuk, s a fölséges Isten a megváltójuk.	35 Ils se souvenaient: Dieu leur rocher, Dieu le Très-Haut, leur rédempteur!
36 Szerették őt szájukkal, hazudtak neki nyelvükkel,	36 Mais ils le flattaient de leur bouche, mais de leur langue ils lui mentaient,
37 mert szívük nem volt egyenes hozzá, és nem voltak hűek szövetségéhez.	37 leur coeur n'était pas sûr envers lui, ils étaient sans foi en son alliance.
38 De ő irgalmasan megbocsátotta bűneiket, és nem pusztította el őket. Haragját gyakran elfordította és nem öntötte ki egész bosszúságát.	38 Lui alors, dans sa tendresse, effaçait les torts au lieu de dévaster; sans se lasser, il revenait de sacolère au lieu de réveiller tout son courroux.
39 Megemlékezett arról, hogy nem egyebek testnél, olyanok, mint az elszálló s vissza nem térő lehelet.	39 Il se souvenait: eux, cette chair, souffle qui s'en va et ne revient pas.
40 Hányszor lázongtak ellene a pusztában, haragra ingerelték őt a sivatagban!	40 Que de fois ils le bravèrent au désert, l'offensèrent parmi les solitudes!
41 Újra meg újra kísértették Istent, és fellázadtak Izrael Szentje ellen.	41 Ils revenaient tenter Dieu, affliger le Saint d'Israël,
42 Nem emlékeztek meg kezéről, arról a napról, amelyen megváltotta őket a szorongatásból.	42 sans nul souvenir de sa main, ni du jour qu'il les sauva de l'adversaire.
43 Véghezvitte jeleit Egyiptomban és csodatetteit Tánisz mezején.	43 Lui qui en Egypte mit ses signes, ses miracles aux champs de Tanis,
44 Vérré változtatta folyóikat, ihatatlanná tette patakjaikat.	44 fit tourner en sang leurs fleuves, leurs ruisseaux pour les priver de boire.
45 Legyet bocsátott rájuk és emésztette őket, és békát, hogy romlást hozzon rájuk.	45 Il leur envoya des taons qui dévoraient, des grenouilles qui les infestaient;
46 Odaadta termésüket a vándorsáskáknak, és munkájuk gyümölcsét a szöcskéknek.	46 il livra au criquet leurs récoltes et leur labeur à la sauterelle;
47 Szőlőiket megverte jéggel, szederfáikat dérrel.	47 il massacra par la grêle leur vigne et leurs sycomores par la gelée;
48 Odavetette állataikat a jégesőnek, jószágukat a tűznek.	48 il remit à la grêle leur bétail et leurs troupeaux aux éclairs.
49 Rájuk bocsátotta haragjának tüzét, bosszúját, haragját, szorongatását, gonosz angyalok csapását.	49 Il lâcha sur eux le feu de sa colère, emportement et fureur et détresse, un envoi d'anges demalheur;
50 Szabad utat engedett haragjának, nem kímélte meg lelküket a haláltól, dögvésszel vetett véget életüknek.	50 il fraya un sentier à sa colère. Il n'exempta pas leur âme de la mort, à la peste il remit leur vie;
51 Megölte Egyiptom földjének minden elsőszülöttjét, erejük zsengéjét Kám sátraiban.	51 il frappa tout premier-né en Egypte, la fleur de la race aux tentes de Cham.
52 Mint juhokat kihozta népét, mint nyájat vezette a pusztában.	52 Il poussa comme des brebis son peuple, les mena comme un troupeau dans le désert;
53 Biztonságban vezette őket, nem féltek, de ellenségeiket tenger borította el.	53 il les guida sûrement, ils furent sans crainte, leurs ennemis, la mer les recouvrit.
54 Elvitte őket a szent helyre, a hegyre, amelyet jobbja szerzett.	54 Il les amena vers son saint territoire, la montagne que sa droite a conquise;
55 Kiűzte előlük a nemzeteket, mérőzsinórjával nekik osztotta ki az országot, és letelepítette sátraikban Izrael törzseit.	55 il chassa devant eux les païens, il leur marqua au cordeau un héritage; il installa sous leurs tentesles tribus d'Israël.
56 Mégis megkísértették és bosszantották a fölséges Istent, és nem tartották meg rendeléseit.	56 Ils tentaient, ils bravaient Dieu le Très-Haut, se refusaient à garder ses témoignages;
57 Elpártoltak és hűtlenek lettek, akárcsak atyáik, visszavágtak, mint az álnok íj.	57 ils déviaient, ils trahissaient comme leurs pères, se retournaient comme un arc infidèle;
58 Haragították őt a magaslatokon, féltékenységre ingerelték faragott bálványaikkal.	58 ils l'indignaient avec leurs hauts lieux, par leurs idoles ils le rendaient jaloux.
59 Meghallotta ezt Isten, haragra lobbant és messze eltaszította Izraelt.	59 Dieu entendit et s'emporta, il rejeta tout à fait Israël;
60 Elvetette silói hajlékát, sátrát, ahol az emberek közt lakott.	60 il délaissa la demeure de Silo, la tente où il demeurait chez les hommes.
61 Fogságra adta erejét, és ékességét az ellenség kezére.	61 Il livra sa force à la captivité, aux mains de l'ennemi sa splendeur;
62 Kardélre vetette népét, és haragra gyúlt öröksége ellen.	62 il remit son peuple à l'épée, contre son héritage il s'emporta.
63 Ifjaikat tűz emésztette meg, szűzeiket senki sem jegyezte el.	63 Ses cadets, le feu les dévora, ses vierges n'eurent pas de chant de noces;
64 Papjaik kard által estek el, özvegyeiket senki sem siratta.	64 ses prêtres tombèrent sous l'épée, ses veuves ne firent pas de lamentations.
65 Felébredt ekkor az Úr, mint az alvó, mint a hős, aki mámoros a bortól.	65 Il s'éveilla comme un dormeur, le Seigneur, comme un vaillant terrassé par le vin,
66 Visszaverte ellenségeit, örök gyalázatot hozott rájuk.	66 il frappa ses ennemis au dos, les livra pour toujours à la honte.
67 Ám József sátrát elvetette, Efraim törzsét nem választotta ki,	67 Il rejeta la tente de Joseph, il n'élut pas la tribu d'Ephraïm;
68 hanem kiválasztotta Júda törzsét, Sion hegyét, amelyben kedvét lelte.	68 il élut la tribu de Juda, la montagne de Sion qu'il aime.
69 Felépítette szentélyét, mint az égboltot, mint a földet, amelyet örökre megszilárdított.	69 Il bâtit comme les hauteurs son sanctuaire, comme la terre qu'il fonda pour toujours.
70 Kiválasztotta szolgáját, Dávidot, elhozta őt a juhnyájaktól,	70 Il élut David son serviteur, il le tira des parcs à moutons,
71 elhozta őt a szoptatós juhok mögül, hogy legeltesse Jákob népét, s örökségét, Izraelt.	71 de derrière les brebis mères il l'appela pour paître Jacob son peuple et Israël son héritage;
72 Ő tiszta lélekkel legeltette, bölcs kézzel vezette őket.	72 il les paissait d'un coeur parfait, et d'une main sage les guidait.