A zsoltárok könyve 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Miért dühöngenek a nemzetek, terveznek hiúságokat a népek?	1 ¿Por qué se amotinan las naciones y los pueblos hacen vanos proyectos?
2 Fölkelnek a föld királyai, egybegyűlnek mind a fejedelmek az Úr ellen, s az ő Fölkentje ellen:	2 Los reyes de la tierra se sublevan, y los príncipes conspiran contra el Señor y contra su Ungido:
3 »Szakítsuk széjjel láncukat, igájukat rázzuk le magunkról!«	3 «Rompamos sus ataduras, librémonos de su yugo».
4 A mennyekben lakó kineveti őket, az Úr kigúnyolja őket.	4 El que reina en el cielo se sonríe; el Señor se burla de ellos.
5 Haragjában így szól majd hozzájuk, bosszúságában szétzavarja őket:	5 Luego los increpa airadamente y los aterra con su furor:
6 »Fölkentem királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!«	6 «Yo mismo establecí a mi Rey en Sión, mi santa Montaña».
7 Hirdetem az Úr rendeletét. Mert így szólt hozzám az Úr: »Fiam vagy te, a mai napon nemzettelek téged.	7 Voy a proclamar el decreto del Señor: El me ha dicho: «Tú eres mi hijo, yo te he engendrado hoy
8 Kérd tőlem, és odaadom neked a nemzeteket örökségedül, s osztályrészedül a föld határait.	8 Pídeme, y te daré las naciones como herencia, y como propiedad, los confines de la tierra.
9 Kormányozd őket vasvesszővel, cserépedényként törd össze őket.«	9 Los quebrarás con un cetro de hierro, los destrozarás como a un vaso de arcilla»
10 Nos hát, királyok, okuljatok, tanuljatok, ti földi bírák!	10 Por eso, reyes, sean prudentes; aprendan, gobernantes de la tierra.
11 Szolgáljátok az Urat félelemmel, ujjongjatok előtte remegve.	11 Sirvan al Señor con temor;
12 Tanuljatok fegyelmet, hogy fel ne gerjedjen az Úr haragja, s az igaz útról el ne vesszetek, amikor haragja hirtelen fellobban. Boldogok mindazok, akik benne bíznak!	12 temblando, ríndanle homenaje, no sea que se irrite y vayan a la ruina, porque su enojo se enciende en un instante. ¡Felices los que se refugian en él!