1 E GESÙ, messosi a parlare, da capo ragionò loro in parabole, dicendo: | 1 Ezután Jézus újra beszélni kezdett, és ismét példabeszédekben szólt hozzájuk: |
2 Il regno de’ cieli è simile ad un re, il qual fece le nozze al suo figliuolo. | 2 »Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített fiának. |
3 E mandò i suoi servitori a chiamar gl’invitati alle nozze, ma essi non vollero venire. | 3 Elküldte szolgáit, hogy hívják el a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak eljönni. |
4 Di nuovo mandò altri servitori, dicendo: Dite agl’invitati: Ecco, io ho apparecchiato il mio desinare, i miei giovenchi, e i miei animali ingrassati sono ammazzati, ed ogni cosa è apparecchiata; venite alle nozze. | 4 Ekkor más szolgákat küldött ezekkel a szavakkal: ‘Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat levágtam, minden készen van. Jöjjetek a menyegzőre.’ |
5 Ma essi non curandosene, se ne andarono, chi alla sua possessione, chi alla sua mercatanzia. | 5 De azok nem törődtek vele. Elmentek, egyik a földjére, a másik az üzlete után, |
6 E gli altri, presi i suoi servitori, li oltraggiarono ed uccisero. | 6 a többiek pedig megragadták a szolgáit, gyalázatokkal illették és megölték. |
7 E quel re, udito ciò, si adirò, e mandò i suoi eserciti, e distrusse que’ micidiali, ed arse la lor città. | 7 Haragra gerjedt erre a király, s elküldte hadseregét. A gyilkosokat elpusztította, a városukat pedig felégette. |
8 Allora egli disse a’ suoi servitori: Ben son le nozze apparecchiate, ma i convitati non n’erano degni. | 8 Azután azt mondta a szolgáinak: ‘A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. |
9 Andate adunque in su i capi delle strade, e chiamate alle nozze chiunque troverete. | 9 Menjetek hát ki a bekötő utakra, s akit csak találtok, hívjátok a menyegzőre.’ |
10 E quei servitori, usciti in su le strade, raunarono tutti coloro che trovarono, cattivi e buoni, e il luogo delle nozze fu ripieno di persone ch’erano a tavola. | 10 A szolgák kimentek az utakra és összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, s a menyegzős ház megtelt vendégekkel. |
11 Or il re, entrato per vedere quei che erano a tavola, vide quivi un uomo che non era vestito di vestimento da nozze. | 11 Amikor a király bement, hogy megnézze az asztalnál ülőket, észrevett ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. |
12 E gli disse: Amico, come sei entrato qua, senza aver vestimento da nozze? E colui ebbe la bocca chiusa. | 12 Azt mondta neki: ‘Barátom, hogyan jöttél be ide menyegzős ruha nélkül?’ Az nem szólt semmit. |
13 Allora il re disse a’ servitori: Legategli le mani e i piedi, e toglietelo, e gettatelo nelle tenebre di fuori. Ivi sarà il pianto, e lo stridor dei denti. | 13 Erre a király azt mondta a felszolgálóknak: ‘Kötözzétek meg kezét-lábát és dobjátok ki őt a külső sötétségre. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’ |
14 Perciocchè molti son chiamati, ma pochi eletti | 14 Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.« |
15 ALLORA i Farisei andarono, e tenner consiglio come lo sorprenderebbero in fallo nelle sue parole. | 15 Ekkor a farizeusok elmentek és kitervelték, hogy hogyan csalják őt tőrbe szóval. |
16 E gli mandarono i lor discepoli, con gli Erodiani, a dirgli: Maestro, noi sappiamo che tu sei verace, e che insegni la via di Dio in verità, e che non ti curi d’alcuno; perciocchè tu non riguardi alla qualità delle persone degli uomini. | 16 Odaküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal és azt mondták neki: »Mester! Tudjuk, hogy igazmondó vagy és az Isten útját az igazság szerint tanítod, nem törődsz senkivel, mert nem nézed az emberek személyét. |
17 Dicci adunque: Che ti par egli? È egli lecito di dare il censo a Cesare, o no? | 17 Mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?« |
18 E Gesù, riconosciuta la lor malizia, disse: Perchè mi tentate, o ipocriti? | 18 Jézus azonban felismerte gonoszságukat és így szólt: »Miért kísértetek engem, ti képmutatók! |
19 Mostratemi la moneta del censo. Ed essi gli porsero un denaro. | 19 Mutassátok meg nekem az adópénzt!« Azok odahoztak neki egy dénárt. |
20 Ed egli disse loro: Di chi è questa figura, e questa soprascritta? | 20 Ekkor megkérdezte tőlük: »Kié ez a kép és a felirat?« |
21 Essi gli dissero: Di Cesare. Allora egli disse loro: Rendete dunque a Cesare le cose che appartengono a Cesare, e a Dio le cose che appartengono a Dio. | 21 Azt felelték neki: »A császáré.« Erre azt mondta nekik: »Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.« |
22 Ed essi, udito ciò, si maravigliarono, e, lasciatolo, se ne andarono | 22 Azok ezt hallva elcsodálkoztak, otthagyták őt és elmentek. |
23 IN quell’istesso giorno vennero a lui i Sadducei, i quali dicono che non vi è risurrezione, e lo domandarono, dicendo: | 23 Azon a napon odamentek hozzá a szaddúceusok, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték őt: |
24 Maestro, Mosè ha detto: Se alcuno muore senza figliuoli, sposi il suo fratello per ragione d’affinità la moglie di esso, e susciti progenie al suo fratello. | 24 »Mester! Mózes azt mondta: ‘Ha valaki meghal gyermekek nélkül, akkor a testvére vegye magához a feleségét, és támasszon utódot testvérének’ . |
25 Or appo noi vi erano sette fratelli; e il primo, avendo sposata moglie, morì; e, non avendo progenie, lasciò la sua moglie al suo fratello. | 25 Nos, volt nálunk hét testvér. Az első megnősült, de meghalt, és nem lévén utóda, ráhagyta a feleségét a testvérére. |
26 Simigliantemente ancora il secondo, e il terzo, fino a tutti e sette. | 26 Hasonlóan a második és a harmadik is, sőt, mind a hét. |
27 Ora, dopo tutti, morì anche la donna. | 27 Mindnyájuk után pedig meghalt az asszony is. |
28 Nella risurrezione adunque, di cui d’infra i sette sarà ella moglie? poichè tutti l’hanno avuta. | 28 A feltámadáskor melyiknek lesz a felesége a hét közül? Hiszen mindegyiké volt.« |
29 Ma Gesù, rispondendo, disse loro: Voi errate, non intendendo le Scritture, nè la potenza di Dio. | 29 Jézus így válaszolt nekik: »Tévelyegtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát. |
30 Perciocchè nella risurrezione non si prendono, nè si dànno mogli; anzi gli uomini son nel cielo come angeli di Dio. | 30 A feltámadottak ugyanis nem nősülnek, és férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben. |
31 E quant’è alla risurrezione de’ morti, non avete voi letto ciò che vi fu detto da Dio, quando disse: | 31 Nem olvastátok a halottak feltámadásáról, amit Isten mondott nektek: |
32 Io son l’Iddio d’Abrahamo, e l’Iddio d’Isacco, e l’Iddio di Giacobbe? Iddio non è l’Iddio de’ morti, ma de’ viventi. | 32 ‘Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákob Istene?’ Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké.« |
33 E le turbe, udite queste cose, stupivano della sua dottrina | 33 Mikor a tömeg ezt meghallotta, csodálkozott a tanításán. |
34 ED i Farisei, udito ch’egli avea chiusa la bocca a’ Sadducei, si raunarono insieme. | 34 Mikor a farizeusok meghallották, hogy a szaddúceusokat elnémította, összegyűltek egy csoportba, |
35 E un dottor della legge lo domandò, tentandolo, e dicendo: | 35 és az egyikük, egy törvénytudó, hogy próbára tegye, megkérdezte tőle: |
36 Maestro, quale è il maggior comandamento della legge? | 36 »Mester, melyik a legnagyobb parancs a törvényben?« |
37 E Gesù gli disse: Ama il Signore Iddio tuo con tutto il tuo cuore, e con tutta l’anima tua, e con tutta la mente tua. | 37 Ő azt felelte neki: »‘Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből’ . |
38 Quest’è il primo, e il gran comandamento. | 38 Ez a legnagyobb, az első parancs. |
39 E il secondo, simile ad esso, è: Ama il tuo prossimo come te stesso. | 39 A második hasonló ehhez: ‘Szeresd felebarátodat, mint önmagadat’ . |
40 Da questi due comandamenti dipendono tutta la legge, ed i profeti | 40 Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták.« |
41 ED essendo i Farisei raunati, Gesù domandò loro, dicendo: | 41 Mivel a farizeusok együtt voltak, Jézus megkérdezte őket: |
42 Che vi par egli del Cristo? di chi è egli figliuolo? Essi gli dicono: Di Davide. | 42 »Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia ő?« Azt felelték neki: »Dávidé.« |
43 Egli disse loro: Come adunque Davide lo chiama egli in ispirito Signore, dicendo: | 43 Erre megkérdezte tőlük: »Akkor Dávid miért hívja őt a Lélek által Úrnak, amikor így szól: |
44 Il Signore ha detto al mio Signore: Siedi alla mia destra, finchè io abbia posti i tuoi nemici per iscannello de’ tuoi piedi? | 44 ‘Így szól az Úr az én Uramhoz: Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem ellenségeidet’. |
45 Se dunque Davide lo chiama Signore, come è egli suo figliuolo? | 45 Ha tehát Dávid Úrnak hívja őt, hogyan lehet az ő fia?« |
46 E niuno poteva rispondergli nulla; niuno eziandio ardì più, da quel dì innanzi, fargli alcuna domanda | 46 Senki sem tudott válaszolni neki egy szót sem, és attól a naptól fogva senki nem merte őt többé kérdezni. |