| 1 El vino excita, embriaga el licor, | quien en ellos se pierde no llega a sabio. | 1 Buja dolog a bor, és tombol a részegség, aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz. |
| 2 Rugido de león es la ira del rey: | quien la provoca se juega la vida. | 2 A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése, önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti. |
| 3 Quien evita peleas es digno de honor, | el insensato se mete en discusiones. | 3 Becsületére válik a férfinak, ha felhagy a viszállyal, bezzeg beleártja magát a veszekedésbe mindaz, aki balga! |
| 4 El perezoso no labra en otoño, | en la cosecha busca y no encuentra. | 4 A tunya a hideg miatt elhagyja a szántást, ezért nyáron koldul, de nem adnak neki! |
| 5 Un plan meditado es agua profunda, | el hombre sagaz sabe sacarla. | 5 Mint a mély víz, olyan a terv az ember szívében, de az okos ember kimeregeti azt. |
| 6 Muchos se las dan de sinceros, | pero ¿quién hallará un hombre fiel? | 6 Sok emberről állítják, hogy jószívű, de ki talál olyat, akiben meg lehet bízni? |
| 7 El honrado procede con rectitud, | ¡dichosos los hijos que deje! | 7 Az igaz, aki tökéletességben jár, boldog gyermekeket hagy maga után. |
| 8 Cuando el rey se sienta en el tribunal, | con su mirada avienta todo mal. | 8 A király, amikor ítélőszékén ül, tekintetével elszéleszt minden gonoszt. |
| 9 ¿Quién puede decir: «Soy puro, | me encuentro limpio de pecado»? | 9 Ki mondhatja: tiszta a szívem, tiszta vagyok a bűntől? |
| 10 Un peso y otro peso; una medida y otra medida: | dos cosas que detesta el Señor. | 10 A kétféle súly és kétféle mérték: mindkettő utálatos Isten előtt. |
| 11 Con sus actos deja ver ya el muchacho | si sus obras serán puras y rectas. | 11 A gyermeket meg lehet ismerni abból, hogy mit tesz-vesz, hogy tiszták s helyesek-e cselekedetei? |
| 12 Oído que oye, ojo que ve: | los dos son obra del Señor. | 12 A halló fület, a látó szemet: mind a kettőt az Úr alkotta. |
| 13 No tomes gusto al sueño, te empobrecerás; | ten los ojos abiertos, de pan te hartarás. | 13 Ne szeresd az alvást, hogy a szegénység el ne nyomjon, tartsd nyitva szemedet, akkor jóllakhatsz kenyérrel! |
| 14 «Malo, malo», dice el comprador; | pero después se felicita por su compra. | 14 »Silány! Silány!« – mondja minden vevő, s amikor elmegy, nagyra van vele. |
| 15 Hay oro y corales en cantidad; | para joya, una boca sincera. | 15 Lehet valakinek aranya és drágaköve bőven, a legbecsesebb ékszer mégis csak az értelmes száj. |
| 16 Quítale la ropa, exígele prendas, | pues salió fiador de un extraño. | 16 Csak vedd el a ruháját, mert kezese lett másnak, végy zálogot tőle idegenek miatt! |
| 17 El pan robado resulta sabroso, | pero la boca se llena de arena. | 17 Édes az embernek a csalárdság kenyere, de azután szája betelik kaviccsal. |
| 18 Somete tus planes al consejo de otros, | con sabia estrategia prepara la guerra. | 18 Tanácstól erősödnek a tervek, bölcs számítással kell viselni hadat! |
| 19 El chismoso descubre secretos, | deja la compañía del charlatán. | 19 Aki pletykával házal, elárulja a titkot, ezért ne barátkozz oktalan fecsegővel! |
| 20 El que maldice a su padre y a su madre | verá extinguirse su luz en plena noche. | 20 Aki átkozza atyját és anyját, annak mécsese a sötétség idején kialszik. |
| 21 Fortuna ganada de golpe | nunca prospera al final. | 21 Az örökséget, amelyet eleinte siettetnek, nem áldják a végén. |
| 22 No digas: «Me las pagará», | confía en el Señor y te salvará. | 22 Ne mondd: »Visszafizetem a gazságot!« Az Úrban bízzál, ő majd megsegít. |
| 23 El Señor detesta dos pesas distintas, | no está bien trampear con la balanza. | 23 Utálja az Úr a kétféle súlyt, a hamis mérleg nem jó! |
| 24 El Señor dirige los pasos del hombre, | ¿cómo puede el hombre discernir su camino? | 24 A férfi lépteit az Úr irányítja, hogy is érthetné meg az ember a saját útját? |
| 25 ¡Qué riesgo hacer un voto a la ligera | y arrepentirte después de prometerlo! | 25 Kelepce az embernek, ha valamit elsietve szentnek nyilvánít, s a fogadalom után gondolja meg a dolgot. |
| 26 Un rey sabio avienta a los malvados, | hace rodar sobre ellos el trillo. | 26 A bölcs király szétszórja a gonoszokat, és kereket gurít rájuk. |
| 27 Lámpara del Señor el espíritu humano: | sondea lo más íntimo de las entrañas. | 27 Az ember lelke az Úr fáklyája, amely bensőnk minden rejtekét kifürkészi. |
| 28 Bondad y lealtad sostienen al rey, | la misericordia consolida su trono. | 28 A királyt szeretet és hűség oltalmazza, trónusát a kegyesség támogatja. |
| 29 La fuerza es el orgullo de los jóvenes; | las canas, el adorno de los viejos. | 29 Az ifjak büszkesége az erejük, s a vének tisztessége az ősz haj. |
| 30 Heridas y llagas remedian el mal, | los golpes sanan el interior. | 30 Az ütés kék foltja megtisztítja a gonoszokat, és a verés a test belső részeit. |